|
|
 |
|
 |
KGST értekezletről
|
------------------
London, 1990. január 10. (BBC, Panoráma) - A KGST 41 évvel
ezelőtti megalapítása óta legviharosabb, Szófiában tartott ülésén a
tíz tagország miniszterelnökei megegyeztek abban, hogy bizottságot
állítanak fel, amely megvizsgálja, hogyan lehetne az intézményt
átszervezni, hatékonnyá tenni. Hallgassák meg munkatársunk, Pártos
Gábor kommentárját, amelyben kifejti, hogy a mai határozat meglehet
már túl későn született, továbbá a KGST jövőjének az esélyeit
latolgatja.
- Németh Miklós, magyar miniszterelnök volt az, aki a
legnyíltabb formában fejezte ki, hogy vagy átfogó értelemben át kell
szervezni, vagy fel kell számolni a KGST-t.
Praktikus értelemben már megkezdődött a szétesés folyamata,
amikor a reformista tagországok feladták a központi gazdasági
tervezés gyakorlatát és ezáltal megszüntették a Szovjetunió
szerepét, amely ezen tervezés ellenőrzése volt. Magyarország már meg
is szegte a KGST szigorú munkaelosztásra vonatkozó szabályát,
amelynek értelmében például nem gyárthat személygépkocsit. Közös
vállalati megállapodást kötött a Suzuki japán autógyárral.
A KGST-tagországok között használatos, úgynevezett konvertibilis
rubel egyáltalán nem konvertibilis. A szervezeten belüli
kereskedelmi tevékenység az utóbbi időben szovjet energia és
nyersanyag szállítmányokra szorítkozott, cserében a kelet-európai
országoktól kapott selejtes iparcikkekért, élelmiszerért és a nem
európai országokból származó vendégmunkásokért.
Még mielőtt a múlt évben végbement forradalmi események
elsöpörték a konzervatív kommunista kormányokat Kelet-Európában,
nyilvánvalóvá vált, hogy jelenlegi - azaz akkori - idejétmúlt
formájában nem maradhat fenn a KGST. (folyt.)
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- KGST értekezletről - 1. folyt.
|
Már az 1988-as prágai miniszteri találkozón döntés született
arról, hogy nem folytatják a központi tervezés hagyományát. Ehelyett
úgymond, egyesített szocialista piacot terveztek a KGST keretein
belül. Most azonban, hogy a kelet-európai országokban nem kommunista
kormányok veszik át az irányítást, sokkal nagyobb az egyetértés a
radikális változások szükségességében. Kivételt képez Mongólia, Kuba
és Vietnam, amely országok kormányai attól tartanak, hogy a KGST
javasolt átszervezése veszélyeztetné a hatalmas, elsősorban a
Szovjetuniótól kapott szubvenciót. Vietnam és Mongólia ennek
ellenére látszólag egyetértenek a KGST felújításának terveivel, nem
úgy mint Kuba, amely így elszigetelt ellenzője maradt a tervnek.
De nincs egyetértés a reformok milyenségével kapcsolatban sem.
Rizskov, szovjet miniszterelnök tegnap megismételte korábbi
javaslatát, amelynek értelmében már a jövő évben konvertibilis
valutában kereskedne a KGST. Míg a három, legreformpártibb tagország
- Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia - örömmel fogadta
Rizskov javaslatát, a konvertibilis valutaforgalmat lassabban és
fokozatosan akarja bevezetni.
A kérdésben tanusított óvatosságnak az az oka, hogy míg Moszkva
könnyen találhat export-piacot energiahordozói és különböző
nyersanyagai számára, nem lesz könnyű keményvalutáért átvevőt
találni a hagyományosan gyenge minőségű kelet-európai árucikkekre.
Óvatosan reagált Csehszlovákia arra a magyar javaslatra, hogy
Budapest, Prága és Varsó külön csoportot létesítsen, amely máris
bevezetheti a piacorientációjú kereskedelmet. Prága vélhetően
vonakodik szorosabb kapcsolatba lépni Varsóval, Lengyelország
ingatag, hiperinflációs gazdasága miatt. Kelet-Németország pedig
tartózkodó magatartást tanusított az amúgy heves viták során,
valószínűleg mert tisztában van azzal, hogy az ország gazdasági
jövője sokkal inkább Nyugat-Németországtól, mint a KGST-től függ.
(folyt.)
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
|
|
- KGST értekezletről - 2. folyt.
|
A KGST-miniszterelnökök a hagyományos kiutat választották a
vitás helyzetből, amikor megegyeztek a különbizottság
felállításában, amely radikális, új programtervezetet készít a KGST
átszervezésére.
A résztvevők ugyancsak megegyeztek abban, hogy a KGST
fokozatosan tér át a piacbázisú kereskedelmi módozatra,
konvertibilis valuta használatával. A folyamat 3-5 évig tart majd. A
fontosabb határozatokra csak azután kerül sor, amikor a
különbizottság márciusban előterjesztette javaslatait.
Václav Klaus csehszlovák pénzügyminiszter a két hónapos
késedelmet teljesen feleslegesnek minősítette. A KGST több
tagországa pedig kétségbe vonja, hogy egyáltalán lehetséges lesz-e a
szervezetbe annyi hosszú, elvesztegetett év után új életet lehelni.
+++
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|