|
|
 |
|
 |
Beszélgetés Tabajdi 3.
|
Nehézséget jelent e téren, hogy maga az önkormányzati törvény is
meglehetősen kidolgozatlan.
- Mikor lehet mondjuk németül elintézni egy bonyolultabb ügyet
valamelyik tanácsnál?
- Néhány év múlva bizonyára. Baranyában például már többhelyütt
most is lehet, főként a nemzetiségi falvakban. Baranya megyében van
a tanácsnak külön nemzetiségi rendelete. Ennek értelmében a
tisztségviselők pótlékot kapnak, ha az ügyfelek ügyes-bajos dolgait
például a németekkel saját anyanyelvükön intézik. Vannak már jó
tapasztalataink, de ezek inkább csak a pozitív kivételek. A
nemzetiségi törvénynél nagyon fontos lesz a garanciarendszer. Eddig
a kisebbségvédelem terén csak akkor lehetett valakit elmarasztalni,
ha olyasmit tett, amely ellene volt egy adott nemzetiségnek. A
jövőben azonban azért is el kell marasztalni mondjuk egy tanácsi
vezetőt, ha valamit elmulaszt. Röviden: TEVÉKENY KISEBBSÉGVÉDELEMRE
VAN SZÜKSÉG. Ha eddig valakit nemzetiségi sérelem ért, - mondjuk
leoláhozták, vagy lezsidózták - akkor a bírósági eljárást csak az
ügyész kezdeményezhette. Az új törvény értelmében magánvádas eljárás
is indítható majd.
- A tervek szerint januárban terjesztik az Országgyűlés elé azt
a javaslatot, amelynek értelmében az alkotmány biztosítaná a
kisebbségek parlamenti képviseletét. Kérem, fejtse ki ezt bővebben.
- Sajnos a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon ezt a kérdést
elmulasztották megvitatni. A Belügyminisztériumban nemrég
konzultációt tartottunk a kormányzat, a pártok és a hazai
nemzetiségek képviselőinek részvételével. A nemzetiségek képviselői
elzárkóztak az elől, hogy pártok listáján induljanak majd a
választásokon, pedig ezt több párt is felajánlotta. A Kollégium és a
Titkárság hónapok óta foglalkozik ezzel a problémával. Javaslatunk
lényege az, hogy a választójogi törvényt nem kell módosítani, az
alkotmányt azonban néhány helyen igen. Az európai országok
történelmében van példa az úgynevezett pozitív diszkriminációra. Ez
azt jelenti, hogy az úgynevezett behívásos módszerrel összesen nyolc
helyet kapnának a Parlamentben a magyarországi kisebbségek
képviselői. A német, a szlovák, a román, a szerb, a szlovén, a
horvát, a zsidó és a cigány képviseletről van szó. A képviselőket
nem a nemzetiségi szövetségek, hanem maguk a kisebbségek delegálnák.
(MTI-Press)
1990. január 9., kedd 12:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|