|
|
 |
|
 |
A költségvetési intézményeknél dolgozók jövő évi béremelése - érdekegyeztető tanácskozás (1. rész)
|
1989. december 13., szerda - Az 1990-es bérkérdésekről is tárgyalt a közelmúltban megalakított Költségvetési Intézmények Munkaügyi Érdekegyeztető Tanácsa szerdai, budapesti ülésén. A testületben a kormány, a szakszervezetek, a kamarák és a különféle önkormányzatok képviselői nyilvánítottak véleményt.
A kormány képviseletében felszólalók felvázolták, hogy jövőre a
költségvetési szférában miként képzelik el a béremelést. 16
százalékos automatikus bérnövelésre nincs lehetőség valamennyi
területen, csak a kiemelt ágazatokban - mondották. A teljes körű
bérrendezés további 3,5, a társadalombiztosítási járulékkal együtt 5
milliárd forintot igényelne a költségvetésből. A 16 százalékot ezért
csak az oktatásnak, az egészségügynek, a szociális ellátásnak, az
igazságszolgáltatásnak, a kutatásnak, a nagyközségi és községi
tanácsoknak, a KSH-nak javasolják. A védelemnél, a fegyveres
testületeknél például csak létszámcsökkentéssel vagy más eszközök
átcsoportosításával oldható meg ez a bérfejlesztés.
Az oktatásban, s az egészségügyben tervezett 4 milliárd forintos
központi bérrendezésen túl ez a 16 százalék 11 milliárd forintot is
meghaladó összeget jelent, s ezen felül a költségvetést terhelik a
béremelésekkel együttjáró társadalombiztosítási kiadások is.
Az oktatásban - mint elhangzott - a 16 százalék és a 4 milliárd
forint együttesen arra lesz elegendő, hogy a pedagógusoknál 30, az
oktatás többi dolgozójánál 18-19 százalékos béremelést érjenek el. A
számítások szerint a 4 milliárdból 3,4 milliárd a közoktatásra, 0,6
milliárd forint a felsőoktatásra juthatna.
Az egészségügyben a 16 százalékot az elképzelések szerint az
intézmények hatáskörébe utalnák, a 4 milliárd forintra pedig
többféle felhasználási javaslatot dolgozott ki a Szociális és
Egészségügyi Minisztérium. Ezek abban térnek el, hogy az orvosok, s
a más diplomások, illetve főiskolai végzettségűek, valamint a
szakalkalmazottak milyen arányban részesedjenek ebből a
béremelés-lehetőségből. Az orvosoknál az 4500-5000 forintos
béremelés kiindulópontként szerepel a variációban. A tanácskozás
vitájában a szakszervezetek, a kamarák és az önkormányzatok
képviselői közül többen kifogásolták, hogy ez a bérintézkedés csak
néhány ágazatot preferál. Felhívták a figyelmet a saját képviseleti
körükben tapasztalható tarthatatlan helyzetre. (folyt. köv.)
1989. december 13., szerda 18:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A költségvetési intézményeknél dolgozók jövő évi béremelése - érdekegyeztető tanácskozás (2. rész)
|
A felszólalók nem vitatták a néhány kiemelt terület
preferálásának fontosságát, viszont nehezményezték, hogy a kormány
képviselői lényegében végleges álláspontjukat ismertették a
tanácskozáson, s nem tettek tanúbizonyságot a különféle módosítási
javaslatok figyelembe vételéről. Igaz - ezt a kormányon kívüli
tárgyaló felek is elismerték - az idő már igen rövid a parlamenti
előterjesztésig. Így a megbeszélés - mint mondották - a különböző
érdekek demonstrációját jelentette. Komoly konfliktusokat,
intézménybezárásokat is kilátásba helyeztek, így például a kultúra,
a közigazgatás területén, hivatkozva arra, hogy egyre kevésbé
adottak a költségvetési intézmények működési feltételei. (MTI)
1989. december 13., szerda 20:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|