|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. december 13., szerda - A Társadalombiztosítási Alap január elsejétől átveszi az egészségügyi szolgáltatások köréből a gyógyító-megelőző ellátás finanszírozását, ugyanakkor március 31-től a családi pótlékot az állami költségvetés finanszírozza. Ezt a cserét az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottsága felttételekkel elfogadta szerdai ülésén.
A Társadalombiztosítási Alap jövő évi költségvetését tárgyaló
bizottság ülése váratlan jelenettel kezdődött. Szirtesné dr. Tomsits
Erika, a bizottság elnöke ugyanis bejelentette: a korábbi
tanácskozások után figyelmeztették, hogy a bizottság ülésén az
ügyrend szerint csak a képviselők és a bizottság által felkért
szakértők kaphatnak szót, a képviselőket kísérő szakemberek nem. E
bejelentést követően öt szakértő - diszkriminációt emlegetve -
távozott a tanácskozásról. Az eset előzménye egyébként az, hogy a
testület novemberi tanácskozásán elsősorban szakértők vitája zajlott
- a végén már képviselők nélkül.
Szirtesné dr. Tomsits Erika bevezetőjében néhány adat
összehasonlításával érzékeltette, mi történik akkor, ha az
Országgyűlés nem fogadja el a kormány krízisköltségvetését, s ennek
következtében nem születik meg a megállapodás az IMF-fel. Arra kérte
a képviselőket: a realitásokból kiindulva, a tények szem előtt
tartásával tárgyalják meg a Társadalombiztosítási Alap
költségvetését is.
Több bizottsági tag és a meghívott érdekképviseleti szervek
képviselői csak átmeneti megoldásként tartották elfogadhatónak a
gyógyító-megelőző ellátás, illetve a családi pótlék
finanszírozásának cseréjét. A cserével szembeni annak ellenére sem
szűnt meg, hogy Csehák Judit miniszterasszony már szóbeli
előterjesztésében is leszögezte: egyetért azzal, hogy a jövőben az
egészségügyi ellátást nem lehet kizárólag a társadalombiztosítási
járulékokból fedezni. (folyt. köv.)
1989. december 13., szerda 18:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése (2. rész)
|
Nem lehet megszüntetni az állampolgári jogosultságot, s helyette
biztosítási jogviszonyt kialakítani. Nem lehet az egészségügyben
meglévő bizonytalanságot, diszfunkciókat a társadalombiztosítással
finanszíroztatni a nyugdíjasok rovására. Ám az áttéréssel
mindenképpen számolni kell.
A képviselők és meghívottak a kérdések özönét zúdították a
miniszterasszonyra és munkatársaira, azt firtatva: min alapszanak az
alap költségvetésében szereplő számok, van-e erre fedezet.
Sürgették, hogy a bevételek és kiadások tételeit részletesen és
írásban kapják meg. A Társadalombiztosítása Alap jövőre tervezett
bevétele 347 milliárd, kiadása pedig több mint 342 milliárd forint.
A kiadások jórésze a nyugdíjak, a három havi családi pótlék, a GYES,
a GYED fedezésére, illetve azok összegének emelésére szolgál.
A tanácskozás résztvevői közül többen szövegszerű módosítási
javaslatokat tettek. Ezeket Csehák Judit a kormány elé terjeszti, s
az ily módon esetleg módosuló törvénytervezetet még az Országgyűlés
decemberi ülésszakának kezdetén a bizottság rendelkezésére bocsátja
a kért kiegészítő adatokkal együtt. Jónéhányan szorgalmazták a
társadalombiztosítási önkormányzat mielőbbi kialakítását.
Javasolták, hogy a törvénybe minél kevesebb féket, korlátot
építsenek be, éppen az önkormányzat működése, szabad gazdálkodása
érdekében. Felvetődött az is: szükség van-e egyáltalán ilyen
mértékű, összesen 53 százalékos társadalombiztosítási járulék
fizettetésére, ha már az idei szufficit is 29 milliárd forint.
Sokan keveselték a költségvetésben szereplő kompenzációt,
hangsúlyozva, hogy ismét a gyermekes családok járnak rosszul.
Elhangzott olyan vélemény is, hogy ha ezentúl a családi pótlékot az
állami költségvetés finanszírozza, az a lehető legrosszabb megoldás.
Egyesek szerint a teljes bérliberalizálással ismételten a
nyugdíjasok életszínvonala romlik nagymértékben, s a
fogyasztáscsökkentés igazságosabb elosztását igényelték.
A bizottság állást foglalt a nyugdíjemelések mértékéről. A
Parlament elé kerülő javaslatuk szerint az 1975 előtt megállapított
6000 forint alatti nyugdíjakat 1050, a 6000-10000 forint közöttieket
900, a 10 ezer fölöttieket 800 forinttal; az 1975-1980 között
megállapított 6000 forint alatti nyugdíjakat 850, a 6-10 ezer forint
közöttieket 700, a 10 ezer forint fölöttieket 600 forinttal; az
1980-1985 között megállapított 6000 forint alatti nyugdíjakat 750, a
6-10 ezer forint közöttieket 600, a 10 ezer forint fölöttieket 500
forinttal emeljék. (folyt. köv.)
1989. december 13., szerda 18:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése (3. rész)
|
Végül az 1985 után megállapított 6000 forint alatti nyugdíjakat 550,
a 6-10 ezer forint közöttieket 400, a 10 ezer forint fölöttieket 300
forinttal növeljék.
Megállapodott a bizottság abban is, hogy a 20 ezer forint
fölötti nyugdíjakat egységesen 200 forinttal emeljék, s ezt az
összeget - az előzőekhez viszonyítva kisebb összegekkel - egészítsék
ki a megállapítás évétől függően. Egyébként vita bontakozott ki
arról: a nyugdíjhoz való jog megsértése-e az ilyen jellegű
korlátozás, avagy sem.
Végezetül az ülésen szóba került az is: a kormány állapítsa meg,
hogy milyen vagyonnal rendelkezett az államosítás előtt a
társadalombiztosítás, és az 1950. évi állapothoz képest, annak
bizonyos százalékáig - Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslata szerint
legalább 50 százalékban - töltse fel ezt a vagyont. (MTI)
1989. december 13., szerda 18:17
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|