|
 |
 |
 |

Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése (2. rész)
|

Nem lehet megszüntetni az állampolgári jogosultságot, s helyette biztosítási jogviszonyt kialakítani. Nem lehet az egészségügyben meglévő bizonytalanságot, diszfunkciókat a társadalombiztosítással finanszíroztatni a nyugdíjasok rovására. Ám az áttéréssel mindenképpen számolni kell. A képviselők és meghívottak a kérdések özönét zúdították a miniszterasszonyra és munkatársaira, azt firtatva: min alapszanak az alap költségvetésében szereplő számok, van-e erre fedezet. Sürgették, hogy a bevételek és kiadások tételeit részletesen és írásban kapják meg. A Társadalombiztosítása Alap jövőre tervezett bevétele 347 milliárd, kiadása pedig több mint 342 milliárd forint. A kiadások jórésze a nyugdíjak, a három havi családi pótlék, a GYES, a GYED fedezésére, illetve azok összegének emelésére szolgál. A tanácskozás résztvevői közül többen szövegszerű módosítási javaslatokat tettek. Ezeket Csehák Judit a kormány elé terjeszti, s az ily módon esetleg módosuló törvénytervezetet még az Országgyűlés decemberi ülésszakának kezdetén a bizottság rendelkezésére bocsátja a kért kiegészítő adatokkal együtt. Jónéhányan szorgalmazták a társadalombiztosítási önkormányzat mielőbbi kialakítását. Javasolták, hogy a törvénybe minél kevesebb féket, korlátot építsenek be, éppen az önkormányzat működése, szabad gazdálkodása érdekében. Felvetődött az is: szükség van-e egyáltalán ilyen mértékű, összesen 53 százalékos társadalombiztosítási járulék fizettetésére, ha már az idei szufficit is 29 milliárd forint. Sokan keveselték a költségvetésben szereplő kompenzációt, hangsúlyozva, hogy ismét a gyermekes családok járnak rosszul. Elhangzott olyan vélemény is, hogy ha ezentúl a családi pótlékot az állami költségvetés finanszírozza, az a lehető legrosszabb megoldás. Egyesek szerint a teljes bérliberalizálással ismételten a nyugdíjasok életszínvonala romlik nagymértékben, s a fogyasztáscsökkentés igazságosabb elosztását igényelték. A bizottság állást foglalt a nyugdíjemelések mértékéről. A Parlament elé kerülő javaslatuk szerint az 1975 előtt megállapított 6000 forint alatti nyugdíjakat 1050, a 6000-10000 forint közöttieket 900, a 10 ezer fölöttieket 800 forinttal; az 1975-1980 között megállapított 6000 forint alatti nyugdíjakat 850, a 6-10 ezer forint közöttieket 700, a 10 ezer forint fölöttieket 600 forinttal; az 1980-1985 között megállapított 6000 forint alatti nyugdíjakat 750, a 6-10 ezer forint közöttieket 600, a 10 ezer forint fölöttieket 500 forinttal emeljék. (folyt. köv.)
1989. december 13., szerda 18:14
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|
|
 |
 |
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
 |
|
|