Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése (1. rész)

1989. december 13., szerda - A Társadalombiztosítási Alap január elsejétől átveszi az egészségügyi szolgáltatások köréből a gyógyító-megelőző ellátás finanszírozását, ugyanakkor március 31-től a családi pótlékot az állami költségvetés finanszírozza. Ezt a cserét az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottsága felttételekkel elfogadta szerdai ülésén.

A Társadalombiztosítási Alap jövő évi költségvetését tárgyaló
bizottság ülése váratlan jelenettel kezdődött. Szirtesné dr. Tomsits
Erika, a bizottság elnöke ugyanis bejelentette: a korábbi
tanácskozások után figyelmeztették, hogy a bizottság ülésén az
ügyrend szerint csak a képviselők és a bizottság által felkért
szakértők kaphatnak szót, a képviselőket kísérő szakemberek nem. E
bejelentést követően öt szakértő - diszkriminációt emlegetve -
távozott a tanácskozásról. Az eset előzménye egyébként az, hogy a
testület novemberi tanácskozásán elsősorban szakértők vitája zajlott
- a végén már képviselők nélkül.

    Szirtesné dr. Tomsits Erika bevezetőjében néhány adat
összehasonlításával érzékeltette, mi történik akkor, ha az
Országgyűlés nem fogadja el a kormány krízisköltségvetését, s ennek
következtében nem születik meg a megállapodás az IMF-fel. Arra kérte
a képviselőket: a realitásokból kiindulva, a tények szem előtt
tartásával tárgyalják meg a Társadalombiztosítási Alap
költségvetését is.

    Több bizottsági tag és a meghívott érdekképviseleti szervek
képviselői csak átmeneti megoldásként tartották elfogadhatónak a
gyógyító-megelőző ellátás, illetve a családi pótlék
finanszírozásának cseréjét. A cserével szembeni annak ellenére sem
szűnt meg, hogy Csehák Judit miniszterasszony már szóbeli
előterjesztésében is leszögezte: egyetért azzal, hogy a jövőben az
egészségügyi ellátást nem lehet kizárólag a társadalombiztosítási
járulékokból fedezni. (folyt. köv.)


1989. december 13., szerda 18:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése (2. rész)

Nem lehet megszüntetni az állampolgári jogosultságot, s helyette
biztosítási jogviszonyt kialakítani. Nem lehet az egészségügyben
meglévő bizonytalanságot, diszfunkciókat a társadalombiztosítással
finanszíroztatni a nyugdíjasok rovására. Ám az áttéréssel
mindenképpen számolni kell.

    A képviselők és meghívottak a kérdések özönét zúdították a
miniszterasszonyra és munkatársaira, azt firtatva: min alapszanak az
alap költségvetésében szereplő számok, van-e erre fedezet.
Sürgették, hogy a bevételek és kiadások tételeit részletesen és
írásban kapják meg. A Társadalombiztosítása Alap jövőre tervezett
bevétele 347 milliárd, kiadása pedig több mint 342 milliárd forint.
A kiadások jórésze a nyugdíjak, a három havi családi pótlék, a GYES,
a GYED fedezésére, illetve azok összegének emelésére szolgál.

    A tanácskozás résztvevői közül többen szövegszerű módosítási
javaslatokat tettek. Ezeket Csehák Judit a kormány elé terjeszti, s
az ily módon esetleg módosuló törvénytervezetet még az Országgyűlés
decemberi ülésszakának kezdetén a bizottság rendelkezésére bocsátja
a kért kiegészítő adatokkal együtt. Jónéhányan szorgalmazták a
társadalombiztosítási önkormányzat mielőbbi kialakítását.
Javasolták, hogy a törvénybe minél kevesebb féket, korlátot
építsenek be, éppen az önkormányzat működése, szabad gazdálkodása
érdekében. Felvetődött az is: szükség van-e egyáltalán ilyen
mértékű, összesen 53 százalékos társadalombiztosítási járulék
fizettetésére, ha már az idei szufficit is 29 milliárd forint.

    Sokan keveselték a költségvetésben szereplő kompenzációt,
hangsúlyozva, hogy ismét a gyermekes családok járnak rosszul.
Elhangzott olyan vélemény is, hogy ha ezentúl a családi pótlékot az
állami költségvetés finanszírozza, az a lehető legrosszabb megoldás.
Egyesek szerint a teljes bérliberalizálással ismételten a
nyugdíjasok életszínvonala romlik nagymértékben, s a
fogyasztáscsökkentés igazságosabb elosztását igényelték.

    A bizottság állást foglalt a nyugdíjemelések mértékéről. A
Parlament elé kerülő javaslatuk szerint az 1975 előtt megállapított
6000 forint alatti nyugdíjakat 1050, a 6000-10000 forint közöttieket
900, a 10 ezer fölöttieket 800 forinttal; az 1975-1980 között
megállapított 6000 forint alatti nyugdíjakat 850, a 6-10 ezer forint
közöttieket 700, a 10 ezer forint fölöttieket 600 forinttal; az
1980-1985 között megállapított 6000 forint alatti nyugdíjakat 750, a
6-10 ezer forint közöttieket 600, a 10 ezer forint fölöttieket 500
forinttal emeljék. (folyt. köv.)


1989. december 13., szerda 18:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése (3. rész)

Végül az 1985 után megállapított 6000 forint alatti nyugdíjakat 550,
a 6-10 ezer forint közöttieket 400, a 10 ezer forint fölöttieket 300
forinttal növeljék.

    Megállapodott a bizottság abban is, hogy a 20 ezer forint
fölötti nyugdíjakat egységesen 200 forinttal emeljék, s ezt az
összeget - az előzőekhez viszonyítva kisebb összegekkel - egészítsék
ki a megállapítás évétől függően. Egyébként vita bontakozott ki
arról: a nyugdíjhoz való jog megsértése-e az ilyen jellegű
korlátozás, avagy sem.

    Végezetül az ülésen szóba került az is: a kormány állapítsa meg,
hogy milyen vagyonnal rendelkezett az államosítás előtt a
társadalombiztosítás, és az 1950. évi állapothoz képest, annak
bizonyos százalékáig - Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslata szerint
legalább 50 százalékban - töltse fel ezt a vagyont. (MTI)


1989. december 13., szerda 18:17


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD