|
|
 |
|
 |
A lakáskoncepciót az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága elvetette (1. rész)
|
1989. december 13., szerda - Több mint ötórás vita után szerdai ülésén úgy döntött az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, hogy nem fogadja el a lakásgazdálkodás új koncepcióját. Az ülésen egyébként Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a jövő évi költségvetési tervezethez, amelynek fontos része a lakásgazdálkodási koncepció. Az államtitkár a már ismert érveket hangoztatta: amennyiben a Parlament nem fogadja el a költségvetést, úgy a Nemzetközi Valutaalappal nem lehet megállapodást kötni, veszélybe kerül a magyar gazdaság külső finanszírozásának lehetősége. Jövő márciusban be kellene jelenteni a fizetésképtelenséget, az infláció mértéke 100 százalékos lenne, a munkanélküliek száma elérné az 500-600 ezret.
A költségvetésről szóló vitában a képviselők annak a
véleményüknek adtak hangot, hogy a beterjesztett javaslatok csak
tovább növelik a belső feszültségeket. Indokoltnak tartották ugyan,
hogy a költségvetés hiányainak pótlásához a lakásgazdálkodási
szektor is hozzájáruljon, ám a felvázolt javaslatokkal nem tudtak
egyetérteni. Elfogadhatatlannak tartották, hogy a hiteladó mértéke a
tartozás összegétől függetlenül egységes legyen. Többen amiatt
méltatlankodtak, hogy az IKV kivonulásával a lakásszektorból
kevesebb lesz a szolgáltatás, ugyanakkor nagyobb bért kell fizetni.
Vass Józsefné (Békés megye) kifogásolta: a koncepció nem ösztönzi a
lakásforgalmat, s nem foglalkozik a falvakban üresen álló
lakásokkal. Ehhez csatlakozva Horváth Miklós (Fejér megye) arról
szólt, hogy a kistelepülések népességmegtartó képességét nem erősíti
a felvázolt koncepció, és szükségesnek tartotta, hogy a
kistelepülések valamiféle preferálásban részesüljenek. Lakatos
László (Győr-Sopron megye) szerint meg kellene szüntetni az IKV-kat
és a lakásfelújítást vállalkozói alapokra kellene helyezni.
Javasolta, hogy a bérlakás-eladások ütemét gyorsítsák fel. Véleménye
szerint az így befolyt összegekből is lehetne mérsékelni a
költségvetési hiányt. Király Zoltán (Csongrád megye) arra hívta fel
a figyelmet, hogy a közhangulatban jól érzékelhető az az ellenérzés,
amely a lakáskoncepciót övezi. Javasolta: fontolja meg a kormány,
hogy ezt a kérdést miként terjeszti a Parlament elé, mert a sokakat
érintő és feszültségekkel terhes lakásgazdálkodáson akár el is
bukhat. (folyt. köv.)
1989. december 13., szerda 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A lakáskoncepciót az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága is elvetette (2. rész)
|
Csatlakozva más képviselőkhöz, rámutatott: az IKV jelenleg egy
felduzzasztott, működésképtelen apparátus, amelynek fenntartására -
az ő tudomása szerint - a lakbéreknek csaknem a felét fordítják.
Kunos Péter a vitában felvetődött kérdésekre válaszolva
elmondta: ha elegendő idő lett volna a lakásgazdálkodási koncepciók
kidolgozására, akkor természetesen differenciáltan állapították
volna meg a hiteladó mértékét. Ezt az elnevezést egyébként rossznak
minősítette az államtitkár és szükségesnek tartotta
megváltoztatását. Nem tartotta egyedüli üdvözítő megoldásnak azokat
a javaslatokat, amelyeket a kormány készített, ám rámutatott: a
lakásügy időzített bomba, amely nagyon hamar robbanni fog, így a
Parlamentnek megállapodásra kellene jutnia ebben a kérdésben a
kormánnyal.
A bizottság elnöke, Berdár Béla összefoglalójában kifejtette: a
bizottság elfogadja, hogy a lakásgazdálkodás jelenlegi rendszere
igazságtalan, nem jól működik, és változtatásra szorul. Azt is
indokoltnak tartják, hogy ebből a szektorból bevételi forrásokhoz
jusson a költségvetés. A kormány javaslatait azonban igazságtalannak
és áttekinthetetlennek tartják, s kérik, hogy a Parlament következő
üléséig elfogadhatóbb variációt terjesszenek a képviselők elé. A
bizottság felhívja a kormány figyelmét, hogy vizsgálja felül a
lakásgazdálkodással foglalkozó vállalatokat, s fenntartja
véleményét, hogy az IKV-k, mint fölösleges és rosszul funkcionáló
szervezetek, szűnjenek meg. A bizottság szükségesnek és indokoltnak
tartja azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalappal folytatott
tárgyalások részleteiről, és a majdani megállapodásról konkrét
tájékoztatást adjanak a közvélemény számára. Egyelőre ugyanis sokan
úgy vélik, hogy az IMF csak hivatkozási alapul szolgál bizonyos
kellemetlen hatású kormánydöntésekhez. A testület továbbá fontosnak
tartja, hogy a költségvetés kérdésében társadalmi konszenzus jöjjön
létre, ehhez pedig szükség van a kormány és a pártok közötti
párbeszédre.
A tanácskozáson szó volt még a tanácsi gazdálkodás jövő évi
szabályozásáról is. A képviselők többsége jónak tartotta a
kidolgozott módszereket, úgy vélték: igazságosabb és jobban
tervezhető pénzügyi alapokon működhetnek a jövőben a helyi tanácsok.
Felhívták a kormány figyelmét arra, hogy folyamatosan tájékozódjék
az új szabályozás tapasztalatairól, és ezek alapján minél hamarabb
kezdje meg az 1991-re vonatkozó módosított, pontosított rendszer
kidolgozását. (folyt. köv.)
1989. december 13., szerda 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A lakáskoncepciót az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága is elvetette (3. rész)
|
A továbbiakban tájékoztatót hallgatott meg a bizottság a
környezetgazdálkodásról és a környezeti károk megelőzéséről szóló
hosszú távú koncepcióról, majd áttekintették a további feladatokat.
(MTI)
1989. december 13., szerda 18:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|