|
|
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. december 12., kedd - A kormány jövő évi gazdasági programjáról, a költségvetés tervezetéről, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvényjavaslatról tárgyalt keddi ülésén az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Az építési bizottság hétfői üléséhez hasonlóan a képviselőknek ez a csoportja is zárt ajtók mögött kezdte meg munkáját, s a történtekről nem tájékoztatták az újságírókat.
A kormány gazdasági programjáról, az állami költségvetés tervezetéről már a meghívottak és az újságírók jelenlétében tanácskoztak a képviselők. Az elnöklő Vida Kocsárd (Somogy megye) elöljáróban megjegyezte: a jelenlegi Országgyűlés legnehezebb és legkeservesebb ülésszaka lesz a mostani, mert e két téma kapcsán tekintettel kell lennie egyrészt az ország kormányozhatóságának fenntartására, másrészt pedig százezrek, milliók sanyarú helyzetére. A képviselőknek ugyanakkkor arra is figyelemmel kell lenniük, hogy ma kiszámíthatatlan a tömegek reakciója, ha életviszonyaik további romlásáról van szó. Márpedig mint Kollarik Istvánnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének beszámolójából kitűnt, hogy a lakosság életkörülményei általában jövőre sem javulnak, sőt tovább nehezednek. A kormány jövő évi gazdaságpolitikai programjáról szólva Kollarik István rámutatott: ez a koncepció már nem azonos azzal, mint amiről korábban mondták el véleményüket a képviselők. Hogy ez mennyire igaz, jelzi az is, hogy az új anyag a korábbiaknál szigorúbb feltételeket támaszt a gazdasággal szemben, s további megszorításokat tartalmaz. Mint mondotta: a korábbiaknál is szigorúbb követelmények nem egyszerűen a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások következményei. Abból a felismerésből fakadnak, hogy a gazdaság krízishelyzetben van, s már elkereülhetetlenek a kemény döntések. A kormány manőverezési lehetősége a gazdaságpolitikában szinte a nullával egyenlő. Az új program szerint a dollárelszámolású fizetési mérleg hiánya az eredeti előirányzathoz viszonyítva mintegy 100-150 millió dollárral kisebb lesz jövőre. A kormány a rubelelszámolású fizetési mérlegben pedig nullszaldós eredménnyel számol. Ez azt jelenti, hogy míg a rubelelszámolású import 4 százalékkal mérséklődne, addig az exportnak 20 százalékkal kell csökkennie. E cél elérése érdekében az OT elnökhelyettese nem tartotta kizártnak, hogy jövőre év közben is sor kerülhet adminisztratív intézkedésekre. (folyt.köv.)
1989. december 12., kedd 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Az új változat a költségvetés hiányát 15 milliárd forint helyett 10 milliárd forintban szabja meg az állami támogatások mérséklése révén. A fogyasztói árszint is a korábbi elgondolásoknál 4-5 százalékkal magasabban, 19,5 százalékkal nő 1990-ben. Az áremelkedések Kollarik István szerint az élelmiszereknél, a közüzemi szolgáltatásoknál, a személyszállításnál, az energiafelhasználásnál és a lakáshasználati költségeknél várhatók elsősorban. Az infláció csak akkor lesz tartható a tervezett keretek között, ha a bérek 17 százaléknál nem nőnek jobban. Az előzetes számítások szerint a reálbérek 2,5 százalékkal, a reáljövedelmek pedig 1-1,5 százalékkal csökkennek. Ehhez kapcsolódik a 38 milliárd forint összegű szociálpolitikai intézkedési csomag, amiből az OT elnökhelyettesének elmondása szerint 33 milliárd forintot fordítanának az árnövekedések ellentételezésére, 1 milliárd forintot a családi pótlék állampolgári jogon való kiterjesztésére, és 4 milliárd forintot a tanácsok helyi szociális keretének bővítésére. Kollarik István az átdolgozott kormányprogrammal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az kiegészült a kormány első félévi részletes intézkedéstervével. A cél a fizetésképtelenség vagy a fizetési átütemezés elkerülése, mert ellenkező esetben az infláció mértéke a 30-50 százalékot is elérhetné. Mindehhez Nagy István pénzügyminiszter-helyettes hozzátette: a követendő gazdaságpolitikában nincs más reális alternatíva. A konkrét intézkedésekről szólva pedig kiemelte, hogy a kormány jövőre szociálpolitikai célokra az eredetileg számítottnál hárommilliárd forinttal többet irányoz elő, így a nyugdíjak januárban, egy lépcsőben 800 forinttal emelhetők, míg a családi pótlék havonta gyermekenként 300 forinttal nőne. A jövő évi költségvetésben az állami támogatások összege az eredetileg számított 30 milliárd forint helyett 40 milliárd forinttal csökkenne. Ebből a fogyasztókat közvetlenül csak a víz- és csatornadíjak emelése, a lakáshitelekhez, a lakóházak fenntartásához folyósított állami támogatás csökkentése érinti. A régi hitelekhez kapcsolódó állami terheket 17 milliárd forinttal, a lakóházak fenntartásához adott támogatást pedig 5 milliárd forinttal mérsékelnék jövőre, míg az új lakásépítési, -vásárlási hitelekhez az ideinél 11 milliárd forinttal több támogatást nyújtana az állam. (folyt.köv.)
1989. december 12., kedd 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
A miniszterhelyettes megjegyezte: a versenyszektorban egyetlen veszteséges vállalatot sem támogat a költségvetés. A bérliberalizációról pedig úgy nyilatkozott: a kormány nyitott a téma újratárgyalására, de álláspontja e kérdésben nem változott. A bizottság tagjai megegyeztek abban, hogy e kérdésekben nem foglalnak állást, mert a jövő heti ülésszakig még változhatnak az előterjesztésben szereplő számok. Polgárdi József (Pest megye) képviselő a jövő évi költségvetés újabb változatával sem értett egyet. Különösen az áremelkedéshez kapcsolódó ellentételezéseket kevesellte. Véleménye szerint a 4500, de legalább a 4000 forint alatti jövedelemmel rendelkező nyugdíjasoknak legalább havi 1000 forint emelésre lenne szükségük, a családi pótlékot pedig 400 forinttal kellene növelni. Ez számításai szerint 5 milliárd forint többletkiadást jelentene a költségvetésnek, s abban biztos, hogy fellelhető még ennyi tartalék. Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) arra figyelmeztetett, hogy mivel nálunk még nincs piacgazdaság, ezért a szabad árak is másként viselkednek. Felhívta a kormányzat figyelmét arra, hogy tegyenek meg mindent a felszabadított árak normális mederben tartásáért. (folyt.köv.)
1989. december 12., kedd 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (4. rész)
|
A vitában a képviselők azt is felrótták a kormány tagjainak, hogy még mindig nem elég őszinték a Parlamenttel szemben. A legutóbbi ülésen ugyan bejelentették, hogy az államháztartás halmozott adóssága 1100 milliárd forint. De alig néhány napra rá a televízióból derült ki, hogy a költségvetési mérleg hiánya az idén nem 21 milliárd forint lesz, hanem 49. A jelenlegi kormányprogramban már kevesen hisznek. A Grósz-kormány hároméves stabilizációs és kibontakozási programot dolgozott ki, ám az nem valósult meg. Németh Miklós a liberalizálás jegyében alakította át a gazdasági programot, s most egy újabb program kerül terítékre. Egyes szakértők szerint továbbra is mintegy 10 esztendő kell ahhoz, hogy Magyarország kilábalhasson a válságból. Nagy István pénzügyminiszter-helyettes elmondta: a pénzügyi kormányzat korábban is tájékoztatta a képviselőket arról, hogy az idénre tervezett 21 milliárd forintos költségvetési hiány mellett jelentős úgynevezett pénzforgalmi áthúzódással is kell számolni. A kormány most nem tett mást, mint ezt a bizonyos, jövőre átcsúsztatandó tételt már az idén elszámolta a tiszta kép kialakítása érdekében. A képviselők a választ elfogadták. Ezután Dunai Imre kereskedelmi államtitkár röviden tájékoztatta a bizottságot a kereskedelmi ágazat idei teljesítményéről, jövő évi terveiről. Elmondta, hogy az utóbbi hónapokban megtorpanás tapasztalható a rubel- és dollárelszámolású importban egyaránt. Ennek oka, hogy a szigorú pénzgazdálkodás következtében a vállalatok a korábbinál kevesebb pénzzel rendelkeznek, s ugyanakkor az importliberalizáció is érezteti kedvező hatását. A korábbi évekkel ellentétben az idén már nem hozzák előre beszerzéseiket a vállalatok. Úgy tűnik, az idegenforgalmi kiadások végül is a vártnál kisebb mértékben haladják meg a bevételeket. Így a hiány várhatóan 400 millió dollár lesz. Az utobbi két hónapban - a kormányintézkedések hatására - jelentősen csökkent a lakosság devizavásárlása. A vitában Hellner Károly (Budapest) azt tudakolta, vajon a szocialista partnerek idei személygépkocsi-szállítási elmaradásai jövőre pótolhatók-e. (folyt.köv.)
1989. december 12., kedd 17:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (5. rész)
|
A képviselő szerint a kontingenshez képest 8 ezer Lada és 4 ezer kis Polski személyautóval érkezik kevesebb az idén. Dunai Imre elmondta: nincs remény a lemaradások pótlására. Sőt valószínűleg jövőre tovább romlik a személygépkocsi-ellátás szocialista gyártmányokból. A kereskedelmi bizottság a tájékoztatót elfogadta. Ezután Nagy István pénzügyminiszter-helyettes ismertette a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvényjavaslatot. Elmondta, a már meglévő jogszabályt foglalták törvénybe, mégpedig a képviselők kezdeményezésére. Egyetlen vitatott kérdés van csupán: a törvényben termékenként rögzítsék-e a fogyasztási adó és árkiegészítés mértékeit, vagy csak az ebből adódó bevételek és kiadások összértékét határozzák meg: a kormány az utóbbi megoldást támogatja, mivel ellenkező esetben a Parlament magára vállalná az egyes termékek árainak meghatározását is. Hellner Károly nem értett egyet az érveléssel. Szerinte meglehetősen jelentős költségvetési bevételekről, illetve kiadásokról van szó ahhoz, hogy a részletek meghatározását továbbra is a kormányra bízzák. Jövőre a fogyasztási adóbevétel 116 milliárd forint lesz, míg a támogatás eléri a 39 milliárd forintot. Nem helyeselhető - mondotta -, hogy kitöltetlen csekket állítsanak ki a kormány számára. A bizottság végül is úgy foglalt állást, hogy a törvényben a fogyasztási adó és támogatás termékenkénti konkrét mértékeit is szabályozni kell. (MTI)
1989. december 12., kedd 17:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Egészségügyi Kerekasztal - állásfoglalás az egészségügy finanszírozásáról (2. rész)
|
Ebből az alkalomból Veér András professzor, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az MTI-nek kifejtette: bizonytalannak látszott a kialakulatlan politikai helyzetben, s a költségvetés problémái miatt az egészségügy finanszírozásának kérdése. Azért kezdeményezte az Orvosi Kamara a kerekasztalt, hogy a különböző pártok képviselőivel, az Egészségügyi Minisztériummal, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságával egy olyan közös javaslatot tegyen, ami biztosítja az egészségügy finanszírozását az elkövetkezendő években. A kerekasztal a későbbiekben megvitatja az egészségügyi intézmények szervezeti felépítését. Egészen más egészségügyi struktúrát képzelnek el, amiben az önkormányzatoknak és a tulajdonnak sokkal nagyobb a szerepe, mint a jelenlegi központi állami intézmények szervezetének. A központi irányítás helyett közösségek, falvak, városok, megyék felügyelnék az egészségügyi intézmények munkáját. Csehák Judit miniszterasszony az MTI kérdésére válaszolva elmondotta: a Magyar Orvosi Kamara egész eddigi tevékenysége segítette a minisztérium munkáját. Ennek a fórumnak általa kezdeményezett összehívása hozása rendkívül jelentős, hiszen a különböző pártok, a minisztérium és az orvoskamara képviselői vitatkoztak, gondolkodtak együtt az egészségügy érdekében, s alakítottak ki közös álláspontjukat a beteg emberért. A miniszterasszony fontosnak vélte kiemelni, hogy a kerekasztal képviselői nemcsak a korszerű egészségügyről, hanem a társadalombiztosítás érdekeiről is gondolkodtak. Mint elmondotta, az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottsága december 13-án vitatja meg a kérdéskört. Végezetül hangoztatta: miután az egészségüggyel kapcsolatosan igen sok fenntartás fogalmazódik meg az orvostársadalomban - s a lakosság körében is -, fontosnak tartja, hogy a szakma képviselői egyetértésre jutottak a különböző pártok képviselőivel. (MTI)
1989. december 12., kedd 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|