Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés építési bizottsága elvetette a lakásgazdálkodási koncepciót (1. rész)
1989. december 11., hétfő - Rendhagyó módon kezdődött az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának hétfői ülése, ugyanis Nagyiványi András, a bizottság elnöke felkérte a jelenlévő vendégeket és újságírókat, hagyják el a termet, negyedórányi zárt ülést tartanak. Ezt követően másfél óra múlva kerülhetett sor a napirendnek megfelelő tárgyalássorozatra. (A zárt ülésen megvitatott témáról nem adtak tájékoztatást.) Több mint két órán át tartott a vita a lakásgazdálkodásról beterjesztett koncepció fölött, majd a képviselők többsége úgy döntött: nem fogadja el a felkínált megoldási javaslatokat. Ezeket egyébként Surányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára ismertette a bizottsággal. Elöljáróban reményét fejezte ki, hogy a döntés során nem a pillanatnyi indulatok uralkodnak majd, hanem felülkerekedik a józan ész, s a képviselők az ország érdekét szem előtt tartva szavaznak. Feltétlenül szükségesnek ítélte a jelenlegi lakásgazdálkodás megváltoztatását, hiszen az jóval nagyobb támogatásban részesíti a magas jövedelműeket, mint a kiskeresetűeket, s aránytalanul nagy terhet ró a költségvetésre. A több változat közül kiemelte az úgynevezett ,,A,, variációt, amely a kormány megítélése szerint a legalkalmasabb a lakásgazdálkodás működésképtelenségének megelőzésére, ugyanakkor szociális szempontból is elfogadható. Ebben a javaslatban az szerepel egyebek között, hogy 1990. február 1-jétől átlagosan 50 százalékkal emeljék a lakbéreket. A tervek szerint a komfort nélküli, illetve a félkomfortos lakások bérét egyetlen fillérrel sem emelik, ugyanakkor azonban akár többszörösére is növekedhet az összkomfortos lakások bére. A koncepció szociális elemeket is tartalmaz, ha ugyanis a jövedelem bizonyos százalékát (70 éven felüli nyugdíjasoknál, vagy 4200 forintnál alacsonyabb egy főre jutó jövedelem esetén 10 százalékát) meghaladja a lakásköltség, akkor a többletet az állam viseli. Ugyanez a változat tartalmazza azt is, hogy meg kell szüntetni a tanácsi bérlakások értékesítésének bürokratikus szabályait, és a valódi piaci viszonyok figyelembe vételével gyorsítani kell a bérlakás-eladásokat. Fontos eleme az ,,A,, változatnak továbbá, hogy a kedvezményes kamatozású hitelek támogatásának fokozatos mérséklésére a hiteladósok 1990. február 1-jétől fizessenek hiteladót, akik tíz évnél régebben vették fel a hitelt: 800 forintot havonta, akik pedig tíz éven belül, 500 forintot havonta. (folyt.köv.) 1989. december 11., hétfő 19:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés építési bizottsága elvetette a lakásgazdálkodási koncepciót (2. rész)
Tervezik még azt is, hogy 1990-től egyszeri, 150 ezer forintos támogatással segítik a fiatal, lakás nélküli családok lakásszerzését. Ezzel együtt azonban meg kívánják szüntetni a kiemelt törlesztési támogatás többszöri igénybevételi lehetőségét. Az államtitkár szerint ez a tervezet valamelyest rontja a már lakással rendelkezők helyzetét, ugyanakkor azonban javítja a fiatalok és a pályakezdők lakáshoz jutási esélyeit. Hozzátette: bármennyire súlyosnak tűnnek a bevezetendő intézkedések, szó sincs arról, hogy az állam kivonulna a lakásszektorból, hiszen továbbra is évente 70-74 milliárd forintnyi támogatást juttat lakásgazdálkodási célokra. Jelenleg ennek mértéke több mint 80 milliárd forint. A képviselők a vitában nem tartották eléggé átfogónak a beterjesztett anyagot. Több hiányzó elemre mutattak rá, s tiltakoztak a kedvezményes kamatról kötött megállapodás egyoldalú megszegése ellen. Antihumánusnak minősítették a kormányzati szándékot, olyannak, amely szembeállítja a lakásbérlőket és a lakástulajdonosokat. A képviselők méltatlankodtak amiatt is, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdés tanulmányozására szinte alig kaptak időt, hiszen az utolsó pillanatban juttatták el hozzájuk az előterjesztést. Kifogásolták továbbá, hogy a 150 ezer forintos támogatást a szociálpolitikai helyzet mérlegelése nélkül kívánják a fiataloknak juttatni. A képviselők véleménye szerint feltétlenül differenciáltan kell az ilyesfajta juttatásokat elosztani. Többen azt kérdezték a kormány jelenlévő képviselőitől, vajon vizsgálták-e, hogy a tervezett lakásintézkedések, valamint a csatorna- és vízhasználati díj bevezetése hogyan érinti majd azokat, akik már jelenleg sem képesek kifizetni a lakbéreket. Elhangzott: 150 millió forintra tehető a fővárosban a lakbérhátralék. A képviselők azt is firtatták, hogy megszűnik-e a gyorsított hiteltörlesztés lehetősége, vagy változnak-e feltételei. Sokan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a hiteladó mértékének egységes megállapítása igazságtalan, ezt is differenciáltan szabják meg. A kérdésekre Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke és Surányi György adott választ. Elmondták, hogy ha tömegesen fizetnék vissza egy összegben a felvett kölcsönt, az a költségvetés csődjéhez vezetne, hiszen a jelenlegi kondíciók szerint a teljes összegnek csak 55 százalékát kell kifizetni, 45-öt pedig a költségvetés vállal magára. A jövőben fennmarad ez a konstrukció, de a feltételei mindenképpen változni fognak. (folyt.köv.) 1989. december 11., hétfő 19:54
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés építési bizottsága elvetette a lakásgazdálkodási koncepciót (3. rész)
A Tervhivatal képviselői helyt adtak annak a javaslatnak, hogy a 150 ezer forintot a rászorultság alapján ítéljék oda, s egyetértettek azzal is, hogy a hiteladó mértéke legyen arányos a felvett hitel nagyságával. Ezt követően került sor a határozathozatalra. A jelenlévő képviselők többsége elvetette a beterjesztett lakásgazdálkodási koncepciót. Kemenes Ernő igyekezett jobb belátásra bírni a bizottságot, mondván: ez az álláspont azt jelenti, hogy elégedettek a jelenlegi lakásgazdálkodással. Véleménye szerint jobb megoldást egyelőre nem lehet kidolgozni, csak azt ígérhetik, hogy a lakosság egyharmadának nem változik a helyzete, kétharmaduk viszont rosszabbul jár. Végül abban állapodtak meg, hogy a Parlament decemberi ülésszakának első napján, az ülés előtt ismét összeül a bizottság, s megvitatja a koncepció egy módosított változatát. A tanácskozás ötödik órájában kapott szót Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, hogy ismertesse a tárca jövő évi költségvetési tervezetét. Az írásos anyagból és a szóbeli kiegészítésből kitűnt, hogy több áremelésre is készülnek az építőiparban, illetve a közlekedésben és a hírközlésben. Minden valószínűség szerint emelkedik a benzin fogyasztói ára, s jelentősen nőnek a közlekedési tarifák. A vasúti személyszállítás díjai például 20, az áruszállításé 30 százalékkal növekednek. Ugyancsak 20 százalékkal lesz magasabb a Volán helyi közlekedés és a távolsági autóbuszok tarifája. A legnagyobb mértékben - 45 százalékkal - a helyi tömegközlekedés díjait szándékoznak fölemelni. A hírközlés területén 15 százalékos díjemeléssel számolnak, ezen belül a klasszikus postai szolgáltatások díjai 22 százalékkal, a távközlési tarifák 12 százalékkal, a műsorszórási díjak pedig 9 százalékkal emelkednek. A kivitelező építőipari árak tervezett növekedése 9,5 százalék. A bizottság határozata szerint támogatják a tárca költségvetési elképzeléseit, de fontosnak tartják, hogy az útalap legyen önálló, s mértéke legyen arányos a benzin fogyasztói adójának növekményével. Indokoltnak tartják, hogy a hírközlés, s ezen belül is a telefonfejlesztés prioritást kapjon, ugyanakkor sürgetik, hogy a helyi közlekedésre és az ott dolgozók bérére fordítson nagyobb figyelmet a kormány. A továbbiakban a postatörvény módosításáról, valamint a balatoni üdülőkörzetben elrendelt építési korlátozások feloldási lehetőségeiről, illetve két korábbi interpellációról volt szó az ülésen. (MTI) 1989. december 11., hétfő 19:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »