Rendszerváltás és az MTI

	A nemzeti csúcs gyorsmérlege
A kormány a hét végén tárgyalássorozatra invitálta a magyar belpolitikai élet számottevő erőit, hogy megvitassa velük az ország gazdasági talponmaradása érdekében halaszthatatlan intézkedéseket, hogy együttesen alakítsák ki a politikai és gazdasági átmenet további menetrendjét. A 16 politikai párttal, az érdekképviseleti szervek és a parlamenti bizottságok vezetőivel folytatott eszmecsere pontos mérlegét még korai volna megvonni, de máris megállapíthatjuk: a résztvevők egyöntetűen állást foglaltak amellett, hogy az ország hitelképességének megőrzése érdekében a kormánynak a népszerűtlen intézkedéseket is fel kell vállalnia. A pártok többsége azzal is egyetért, hogy a parlamenti választásokat mielőbb, lehetőleg még márciusban meg kellene tartani. Ennek érdekében - javasolják - az Országgyűlés decemberi ülésszakán ki kellene mondani a parlament önfeloszlatását. Kézenfekvő: a mai, politikailag túlfűtött, gazdaságilag bizonytalan helyzetben A VÁLASZTÁSOK IDŐPONTJÁNAK PUSZTA KITŰZÉSE IS KOMOLY STABILIZÁLÓ TÉNYEZŐ LEHET. A hétvégi tárgyalások tükrében nyilvánvaló, hogy a kormány a résztvevők többségétől TÁMOGATÁST REMÉLHET BENYÚJTANDÓ KRÍZIS-KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZETÉHEZ, további válság-menedzselő programjához. A lakosság számára persze mindez további megszorításokkal jár, ami korántsem megnyugtató. Nem csoda tehát, hogy a GAZDASÁGI KÉRDÉSEKET illetően FELHŐTLEN EGYETÉRTÉSRŐL NEM is beszélhetünk. Ha a költségvetési tervezet számaiból indulunk ki, jövőre legkevesebb 19-19,5 százalékos inflációval kell számolni. A szerkezetátalakítás során, a támogatás leépítésével jövőre a kétszeresére - várhatóan 50-100 ezerre - emelkedik a munkanélküliek száma. A kormány nem hagyott kétséget afelől, hogy változatlanul ALAPVETŐ PRIORITÁSNAK tekinti a nemzetközi pénzvilág bizalmának megőrzését, a pénzügyi egyensúly fenntartását. Ugyanakkor az is kiderült: a bér-liberalizálás elől sem zárkózik el. A lakosság terheit növelő intézkedések jelentős részét az érdekképviseletek élesen vitatták. Amíg gazdasági téren a pártok többsége a súlyos helyzet láttán szinte szabad kezet szavazott meg a kormánynak, addig az ÉRDEKKÉPVISELETEK a kormány konkrét GAZDASÁGI ELKÉPZELÉSEINEK egy részét kifejezetten MEGKÉRDŐJELEZTÉK. (folyt.) 1989. december 11., hétfő 15:10
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A nemzeti csúcs 2.
A SZOT képviselői különösen azt hiányolták a kormányprogramból, hogy nem tartalmaz az infláció kezelésére alkalmas eszközöket. A Vállalkozók Országos Szövetsége - hogy egy további markáns véleményt emeljünk ki - a vállalkozó-barátiságot hangsúlyozó REFORM-RETORIKA helyett KÉZZELFOGHATÓ lépéseket szorgalmaz. Az érdekképviseletek mellett a parlamenti bizottságok elnökei is kritizálták a lakásfenntartással kapcsolatos kormányzati elképzeléseket, ami szerintük jobbára csak lakbéremelésben, s a kamatveszteségnek a lakosságra történő áthárításában nyilvánul meg. TÖBBEN ÚGY VÉLIK, A KORÁBBI ALACSONY LAKÁSKAMATOKBÓL EREDŐ "VESZTESÉGET" A KÖLTSÉGVETÉS A HOSSZÚ IDEJE TARTÓ REÁLBÉRCSÖKKENÉSSEL GYAKORLATILAG MÁR RÉGEN ÁTHÁRÍTOTTA A LAKOSSÁGRA. A nemzeti csúcs résztvevői egyetértettek abban, hogy a parlament már ne foglalkozzon sarkalatos törvényekkel, kérdés azonban, hogy ki mit tekint annak. A kormány a konzultáció-sorozattal és annak további folytatásával vélhetően EGYFAJTA TÁRSADALMI GYŰRŰT AKAR MAGA KÖRÉ VONNI a népszerűtlen döntések meghozatala idejére. Hiba volna azonban azt hinni, hogy egy ilyen, közjogi hatáskörát tekintve tisztázatlan jogosítványú tárgyalássorozat pótolhatja azt a politikai és közjogi támaszt, amit a kormány számára a szabad választásokon elért parlamenti többség támogatása jelenthet. (MTI-Press) 1989. december 11., hétfő 15:18
Vissza » A hírhez kapcsolódik »