|
|
 |
|
 |
Ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága (1. rész)
|
1989. december 8., péntek - Indokolt a postáról és a távközlésről szóló 1964. évi törvény módosítása az Országgyűlés ipari bizottsága szerint. Csak így lehet ugyanis megteremteni annak a jogi feltételeit, hogy a jövőben három különböző vállalat lássa el a postai tevékenységet, s külföldi részvétellel is működhessenek. A bizottság pénteken a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság épületében tartott ülésén foglalkozott a kérdéssel.
Doros Béla közlekedési, hírközlési és építésügyi
miniszterhelyettes szóbeli kiegészítésében mindenekelőtt azt
hangsúlyozta: a postai szolgáltatásokban és a szervezeti
felépítésben indokolt változásokat csak úgy lehet végrehajtani, ha
bizonyos pontokon módosítják az 1964-ben hozott postai és távközlési
törvényt. Mivel döntés született arról, hogy 1990. január 1-jétől
három önálló vállalatként működik a posta, azaz különválasztják a
hagyományos postai, a távközlési és a műsorszóró tevékenységet, fel
kell oldani a törvénynek azt a passzusát, miszerint csak a Magyar
Posta végezhet postai feladatokat.
A miniszterhelyettes szólt arról a tízéves programról is,
amelynek megvalósítása várhatóan jelentősen javít a magyar távközlés
helyzetén, de feltételezi a külföldi működőtőke bevonását. A két
változat közül csak az egyiket részletezte, mondván: csak annak
vannak meg a finanszírozási lehetőségei. Ennek a programnak az a
lényege, hogy két-három éven belül létrehoznak egy korszerű
digitális telefonhálózatot, amelybe fokozatosan átkapcsolják a
nagyforgalmú ügyfeleket. A felszabaduló hagyományos hálózattal pedig
a lakossági igényeket elégítik ki. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt
200 ezer új vonalat kapcsolnak be. A tíz év során összesen
hárommillió telefonvonalat létesítenek. A teljes beruházási költség
5-6 milliárd dollár, ezen belül az importszükséglet 1,7-2 milliárd.
Szükséges, hogy az újonnan alakuló távközlési vállalat
részvénytársaság legyen, mégpedig külföldi tulajdonos részvételével.
A törvénymódosító javaslat szerint az állam tulajdonosi hányada
mindenképpen több lenne, mint 50 százalék. Az állam ad engedélyt
(koncessziót) a működésre, s ennek fejében meg is szab bizonyos
feltételeket. Elsősorban azt, hogy a vállalat milyen
alapszolgáltatásokat nyújtson, valamint, hogy mindenki számára
biztosítsa ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételét.
(folyt.köv.)
1989. december 8., péntek 18:28
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága (2. rész)
|
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye) annak az aggodalmának adott
hangot, hogy a tisztán nyereségérdekeltség elvén működő új postai
vállalatok nem fogják-e jelentősen emelni áraikat. Juratovics Aladár
(Csongrád megye) szükségesnek tartotta, hogy az átállás alatti
átmeneti időszakban is biztosítsák valamiféle garanciákkal a
távközlési szolgáltatás zavartalanságát. Az elnöklő Juhász Mihály
azzal zárta le a vitát, hogy a bizottság támogatja a törvénymódosító
javaslatot, és egyetért a külföldi működőtőke bevonásának
szükségességével. Hangoztatta továbbá: mielőbb meg kell alkotni a
teljesen új postai és távközlési törvényt, s azt összhangba kell
hozni az új sajtótörvénnyel.
A következőkben az 1990. évi állami költségvetésről szóló
törvényjavaslattal foglalkoztak a képviselők. Nagy István
pénzügyminiszter-helyettes szóbeli tájékoztatójában elmondta, hogy a
most beterjesztett javaslat már tartalmazza a képviselők korábbi
módosító indítványait, s az eddigi viták tanulságait. Egyebek között
arról szólt, hogy a jövő esztendőre 10 milliárd forint körüli
költségvetési hiányt terveznek, ez az a deficit, amelyet még a
Nemzetközi Valutaalap képviselői is elfogadhatónak tartanak. Az idei
49 milliárdos hiány drasztikus csökkentését elsősorban a támogatások
leépítésével kívánják elérni. A fogyasztói támogatásokat 3
milliárddal, a lakásszektorét 11 milliárddal, a termelői
támogatásokat pedig 26 milliárd forinttal tervezik mérsékelni.
Az indulatokat sem nélkülöző vitában elsőként Weiszböck Rezsőné
(Győr-Sopron megye) kért szót. Úgy vélte, nincs biztosíték arra,
hogy akkor ha elfogadják ezt a költségvetést, nem omlik össze a
gazdaság. Lékai Gusztáv kifogásolta, hogy a Parlament napirendjén
előbb szerepel a költségvetés megtárgyalása és csak azután
következnek olyan fontos részkérdések, mint a lakásügy, a Központi
Műszaki Fejlesztési Alap, vagy a társadalombiztosításról szóló
törvényjavaslatok. Véleménye szerint a sorrendet mindenképpen meg
kellene fordítani. Indítványozta továbbá, hogy a vállalatok kapjanak
szabad kezet a bérfejlesztéshez, ugyanis ha az állam liberalizálta
az árakat, akkor indokolt a bérek liberalizálása is. Kovács László
(Pest megye) nehezményezte, hogy a képviselők, mint gyakran, most is
az utolsó pillanatban kapják meg az előterjesztéseket, így nincs
idejük az anyagok elmélyült tanulmányozására és megalapozott
vélemény kialakítására. Tollár József (Zala megye) nem tartotta
elfogadhatónak a költségvetési koncepciót, mivel véleménye szerint
az nem segít a népgazdaság helyzetén. (folyt.köv.)
1989. december 8., péntek 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága (3. rész)
|
Boros László (Budapest) szerint most újból bianco-döntéseket
várnak a képviselőktől olyan kérdésekről, amelyekhez nincs elegendő
információjuk. Zsidei Istvánné (Heves megye) elfogadhatatlannak
tartotta az előterjesztést. Végül az elnök javaslatára a bizottság
nem foglalt állást a költségvetés ügyében, s felhívta a kormány
figyelmét a felmerült kételyek és nyitott kérdések további
tanulmányozására. Egyetértett a testület azzal, hogy a Parlament
először a részanyagokat vitassa meg, s csak azt követően
foglalkozzon az állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslattal.
(MTI)
1989. december 8., péntek 18:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|