|
|
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága (1. rész)
|
1989. december 8., péntek - Indokolt a postáról és a távközlésről szóló 1964. évi törvény módosítása az Országgyűlés ipari bizottsága szerint. Csak így lehet ugyanis megteremteni annak a jogi feltételeit, hogy a jövőben három különböző vállalat lássa el a postai tevékenységet, s külföldi részvétellel is működhessenek. A bizottság pénteken a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság épületében tartott ülésén foglalkozott a kérdéssel.
Doros Béla közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes szóbeli kiegészítésében mindenekelőtt azt hangsúlyozta: a postai szolgáltatásokban és a szervezeti felépítésben indokolt változásokat csak úgy lehet végrehajtani, ha bizonyos pontokon módosítják az 1964-ben hozott postai és távközlési törvényt. Mivel döntés született arról, hogy 1990. január 1-jétől három önálló vállalatként működik a posta, azaz különválasztják a hagyományos postai, a távközlési és a műsorszóró tevékenységet, fel kell oldani a törvénynek azt a passzusát, miszerint csak a Magyar Posta végezhet postai feladatokat. A miniszterhelyettes szólt arról a tízéves programról is, amelynek megvalósítása várhatóan jelentősen javít a magyar távközlés helyzetén, de feltételezi a külföldi működőtőke bevonását. A két változat közül csak az egyiket részletezte, mondván: csak annak vannak meg a finanszírozási lehetőségei. Ennek a programnak az a lényege, hogy két-három éven belül létrehoznak egy korszerű digitális telefonhálózatot, amelybe fokozatosan átkapcsolják a nagyforgalmú ügyfeleket. A felszabaduló hagyományos hálózattal pedig a lakossági igényeket elégítik ki. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt 200 ezer új vonalat kapcsolnak be. A tíz év során összesen hárommillió telefonvonalat létesítenek. A teljes beruházási költség 5-6 milliárd dollár, ezen belül az importszükséglet 1,7-2 milliárd. Szükséges, hogy az újonnan alakuló távközlési vállalat részvénytársaság legyen, mégpedig külföldi tulajdonos részvételével. A törvénymódosító javaslat szerint az állam tulajdonosi hányada mindenképpen több lenne, mint 50 százalék. Az állam ad engedélyt (koncessziót) a működésre, s ennek fejében meg is szab bizonyos feltételeket. Elsősorban azt, hogy a vállalat milyen alapszolgáltatásokat nyújtson, valamint, hogy mindenki számára biztosítsa ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételét. (folyt.köv.)
1989. december 8., péntek 18:28
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága (2. rész)
|
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye) annak az aggodalmának adott hangot, hogy a tisztán nyereségérdekeltség elvén működő új postai vállalatok nem fogják-e jelentősen emelni áraikat. Juratovics Aladár (Csongrád megye) szükségesnek tartotta, hogy az átállás alatti átmeneti időszakban is biztosítsák valamiféle garanciákkal a távközlési szolgáltatás zavartalanságát. Az elnöklő Juhász Mihály azzal zárta le a vitát, hogy a bizottság támogatja a törvénymódosító javaslatot, és egyetért a külföldi működőtőke bevonásának szükségességével. Hangoztatta továbbá: mielőbb meg kell alkotni a teljesen új postai és távközlési törvényt, s azt összhangba kell hozni az új sajtótörvénnyel. A következőkben az 1990. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslattal foglalkoztak a képviselők. Nagy István pénzügyminiszter-helyettes szóbeli tájékoztatójában elmondta, hogy a most beterjesztett javaslat már tartalmazza a képviselők korábbi módosító indítványait, s az eddigi viták tanulságait. Egyebek között arról szólt, hogy a jövő esztendőre 10 milliárd forint körüli költségvetési hiányt terveznek, ez az a deficit, amelyet még a Nemzetközi Valutaalap képviselői is elfogadhatónak tartanak. Az idei 49 milliárdos hiány drasztikus csökkentését elsősorban a támogatások leépítésével kívánják elérni. A fogyasztói támogatásokat 3 milliárddal, a lakásszektorét 11 milliárddal, a termelői támogatásokat pedig 26 milliárd forinttal tervezik mérsékelni. Az indulatokat sem nélkülöző vitában elsőként Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron megye) kért szót. Úgy vélte, nincs biztosíték arra, hogy akkor ha elfogadják ezt a költségvetést, nem omlik össze a gazdaság. Lékai Gusztáv kifogásolta, hogy a Parlament napirendjén előbb szerepel a költségvetés megtárgyalása és csak azután következnek olyan fontos részkérdések, mint a lakásügy, a Központi Műszaki Fejlesztési Alap, vagy a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslatok. Véleménye szerint a sorrendet mindenképpen meg kellene fordítani. Indítványozta továbbá, hogy a vállalatok kapjanak szabad kezet a bérfejlesztéshez, ugyanis ha az állam liberalizálta az árakat, akkor indokolt a bérek liberalizálása is. Kovács László (Pest megye) nehezményezte, hogy a képviselők, mint gyakran, most is az utolsó pillanatban kapják meg az előterjesztéseket, így nincs idejük az anyagok elmélyült tanulmányozására és megalapozott vélemény kialakítására. Tollár József (Zala megye) nem tartotta elfogadhatónak a költségvetési koncepciót, mivel véleménye szerint az nem segít a népgazdaság helyzetén. (folyt.köv.)
1989. december 8., péntek 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága (3. rész)
|
Boros László (Budapest) szerint most újból bianco-döntéseket várnak a képviselőktől olyan kérdésekről, amelyekhez nincs elegendő információjuk. Zsidei Istvánné (Heves megye) elfogadhatatlannak tartotta az előterjesztést. Végül az elnök javaslatára a bizottság nem foglalt állást a költségvetés ügyében, s felhívta a kormány figyelmét a felmerült kételyek és nyitott kérdések további tanulmányozására. Egyetértett a testület azzal, hogy a Parlament először a részanyagokat vitassa meg, s csak azt követően foglalkozzon az állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslattal. (MTI)
1989. december 8., péntek 18:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|