|
|
|
|
Folytatódott a politikai párbeszéd-sorozat a Parlamentben (2. rész)
|
Az elhangzottakból kitűnt: a szombati eszmecserén elsősorban a gazdaság talponmaradását szolgáló intézkedési tervekről esett szó. A kormány elnökének és jelen lévő tagjainak a helyzet értékelését is tartalmazó beszámolóját az érdekképviseleti szervek kritikusan közelítették meg, s lényegében inkább tudomásul vették, semmint igazán egyetértettek volna a tervezett intézkedésekkel. Ezeket az intézkedéseket a jövő évi költségvetés foglalja keretbe. Közöttük szerepel a támogatások leépítése, a szükségszerű áremelések, a szerkezetátalakítás, a veszteséges vállalatok felszámolásának haladéktalan megindítása, a lakásfinanszírozás új rendszere. Ezek a lépések óhatatlanul együtt járnak egy erőteljes inflációs nyomással, és tagadhatatlanul - közvetlenül vagy közvetve - megrázkódtatást okoznak az egyes embereknek, a családoknak, az egész országnak. Hiszen jövőre például a munkanélküliek száma 40-50 ezerre növekszik - ez kétszerese az ideinek. Bár ez a szám százalékarányosan nem jelentős, mégis súlyos gondot okoz, mivel bizonyos ágazatokra, régiókra koncentrálódik. Olyan krízisköltségvetési tervezet készült tehát, amely először néz szembe a realitásokkal. A tanácskozáson a legnagyobb figyelmet a bérgazdálkodás kérdéseinek szentelték. A kormány rugalmasan reagált a teljes bérliberalizálást szorgalmazó javaslatokra. Azokat már csütörtökön megtárgyalja az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága, s ha megalapozottak, bekerülnek a törvénytervezetbe is. Itt arról van szó - miként a javaslattevő Magyar Gazdasági Kamara képviselői elmondták -, hogy a teljes bérliberalizálás 10-11 milliárd forinttal csökkentené a költségvetési bevételeket, ez azonban ellensúlyozható azzal, ha a vállalatok árbevételeikből bizonyos - 0,25 - 0,3 - százalékot befizetnek. Hozzátették: a 10-11 milliárd forint egyébként nem mérhető azokhoz a károkhoz, amelyeket a kötött bérgazdálkodás okoz. A szóvivői tájékoztatón kiderült, hogy a VOSZ a bérliberalizálás elvével ugyan egyetért, de a kamara megoldási javaslatával már nem, azt határozottan ellenzi, mert szerinte lényegében az adóemelés legrosszabb fajtái közé tartozik. A másik súlyponti kérdés a lakásgazdálkodás koncepciója volt. Ezzel összefüggésben főként kifogások hangzottak el. Így például az, hogy az ingatlankezelési struktúra változatlanul hagyása mellett bármilyen kitűnő koncepció is csak a pénzt töltögeti egy lyukas erszénybe; hogy a lakásépítési kölcsönök kamatainak emelése egyoldalú szerződésszegés, amely semmiképpen nem lehet igénybe vehető eszköz. (folyt.köv.)
1989. december 9., szombat 18:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|