Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

1989. október 23-a eseményei (1. rész)

1989. október 23., hétfő - Első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os népfelkelésről. Az Október 23-a Bizottság szervezte hétfői budapesti rendezvények a harminchárom évvel ezelőtti helyszíneken zajlottak, majd az ott összegyűltek este 6 órára a Parlament elé vonultak.

Délelőtt Budapesten, a Bazilikában ünnepi istentiszteletet
tartottak az 1956-ban elesett áldozatok emlékére. A zsúfolásig
megtelt templomban a gyászmisét Szabó Géza kanonok, a Szent Jobb őre
celebrálta.

    A nap folyamán a Rákoskeresztúri temető 301-es és a Kerepesi
temető 21-es parcellájában sok százan rótták le kegyeletüket az
1956-os áldozatok sírja előtt. Friss virágok és koszorúk sokasága
borította Nagy Imre, Losonczy Géza, Maléter Pál, Gimes Miklós,
Szilágyi József, az ismeretlen forradalmár, valamint a többi mártír
sírját. Ezen a napon temették újra a 300-as parcellában Balázs
Ferencet, akit 1957-ben fegyverrejtegetés vádja miatt végeztek ki.
Balázs Ferenc poraira egyévi kutatás után a 245-ös parcellában
leltek rá.

    A budapesti megemlékezés első színhelyén, a Corvin közben több
ezren gyűltek össze. A Himnusz eléneklése után a józsefvárosi
ellenzéki kerekasztal nevében Ruttkay Levente egyebek közt arról
szólt, hogy harminchárom éve itt sokan meglátták a jövőt, az emberek
nemcsak a tankok torkolattüzét, a halottakat és a sebesülteket
látták, hanem a szabad Magyarország felragyogását is. Ezt követően
Szalai Róbert, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége nevében
szólt.

    A Killián-laktanyánál már több mint tízezren voltak jelen,
amikor Maléter Pál özvegye, Gyenes Judit felavatta az épület falán
elhelyezett emléktáblát, amelyet az 1956-os forradalom és
szabadságharc mártírjai és névtelen hősei emlékére a józsefvárosi és
a ferencvárosi ellenzéki kerekasztal készíttetett el. Maléter Pál
özvegye 1956-ot a XX. századi magyar történelem legigazabb
szabadságharcának minősítette. Hangsúlyozta, hogy ma türelemmel,
okos politikával lehet csak kivívni a szabad, független és
demokratikus Magyarország megteremtését. (folyt.köv.)


1989. október 23., hétfő 18:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. október 23-a eseményei (2. rész)

Kis Gyula a ferencvárosi ellenzéki kerekasztal nevében idézte
fel a Corvin köziek és a Killián-laktanyában lévők összefogását.
Márton András, aki 1956-ban a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia
ezredese volt, egyebek közt arról szólt, hogy Maléter Pál ezredes
elsőként mondott nemet a laktanya és a Corvin közi bázis
megsemmisítését elrendelő népellenes parancsra, s átállt a felkelők
oldalára.

    Ezt követően a tömeg a Magyar Rádió épülete elé vonult, ahol az
intézmény és a józsefvárosi ellenzéki kerekasztal közös
emléktábláját avatták fel. Raj Tamás, a józsefvárosi ellenzéki
kerekasztal nevében azt hangsúlyozta, hogy 1989 soha nem lett volna
1956 nélkül. Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke többek között arról
beszélt, hogy a Rádió feladata a nemzet sokszólamú hangjának hiteles
közvetítése. A korszerű nemzeti rádió egyetlen cenzora csak a
lelkiismeret lehet; igazmondó, szabad Magyar Rádióra van szükség.
(folyt.köv.)


1989. október 23., hétfő 18:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. október 23-a eseményei (3. rész)

Mintegy másfél-kétezer ünneplő gyülekezett a Műszaki Egyetem
központi épülete előtt, ahol 1956 októberében az emlékezetes 16 pont
követeléseit fogalmazták meg az egyetemisták. A műegyetemi
megemlékezés első szónoka Marián István volt, aki a 33 évvel
ezelőtti napokban a katonai tanszék vezetőjeként, egyetemi
professzorként tanítványai oldalán részt vett a népfelkelésben.

    Mécs Imre - 1956 októberében maga is műegyetemi hallgató és a
Nemezetőrség szervezője - beszédében megemlékezett mindazokról, akik
a harcokban estek el vagy a megtorlások áldozataiként vesztették
életüket, majd kiemelte: a jelenlegi forradalmi átalakulás során vér
nélkül teljesülnek 1956 követelései. Wachsler Tamás a FIDESZ
képviseletében a felkelésben részt vevő egyetemisták és a mai
politizáló ifjúság, a fiatal demokraták között vont párhuzamot.

    Ezt követően az ünneplő tömeg az ugyancsak 1956 napjait idéző
középen kivágott, illetve Kossuth címerrel díszített zászlókkal és
transzparensekkel a Bem térre vonult. Itt elsőként Sebestyén László,
az 1956 októberében újjászervezett Petőfi Párt vezetőségi tagja
szólt a teret egészen a Duna partig benépesítő tömeghez. Viktor
Vorosinszki - 1956-ban lengyel tudósítója az eseményeknek - a
Szolidaritás és személyesen Lech Walesa üdvözletét tolmácsolta. Für
Lajos, a Magyar Demokrata Fórum köztársasági-elnök-jelöltje
felelevenítve a 12 nap történetét, rámutatott: e 12 nap elegendő
volt arra , hogy megteremtődjenek egy demokratikus társadalom
keretei. (folyt.köv.)


1989. október 23., hétfő 18:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. október 23-a eseményei (4. rész)

A Hősök terén délután fél négykor kezdődött meg az Október 23-a
Bizottság koszorúzási ünnepsége. A Himnusz eléneklését követően
először Király Béla, az 1956-os nemzetőrség parancsnoka, Maléter Pál
özvegye, Gyenes Judit és a Történelmi Igazságtétel Bizottság
képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúját a Magyar Hősök
Emlékművén, amelynél a Magyar Néphadsereg díszzászlóaljának két
katonája állt díszőrséget. Ezt követően az Október 23-a Bizottság
képviselői koszorúztak.

    A Hősök terén először Hornyák Tibor mondott beszédet, majd
Zimányi Tibor arról szólt, hogy a múltért nem vezethet a bosszúállás
vágya, ám aki fegyverrel akar hatalomra törni, az a jövőben
rekesztessék ki a magyarságból.

    A beszédeket követően Bánffy György színművész olvasta föl
Albert Camus, a világhírű francia író A magyarok vére című írását,
majd különböző szervezetek, mozgalmak, pártok képviselői újabb
koszorúkat helyeztek el a Magyar Hősök Emlékművén.

    Az Október 23-a Bizottság ünnepségeinek különböző helyszíneiről
a Parlament elé vonult a tömeg. (folyt.köv.)


1989. október 23., hétfő 18:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A szerkesztőségek figyelmébe -----------------------------

1989. október 23., hétfő - A mai mtib1046 számú, 1989.
október 23-a eseményei (2. rész) című hírünkhöz a következő
pótlást adjuk:

    Nem sokkal ezután megkoszorúzták a Magyar Rádió védelmében
hősi halált halt mártírok emléktábláját.

(MTI)


1989. október 23., hétfő 19:53


Vissza »


1989. október 23-a eseményei (5. rész)

Tíz- és tízezrek gyűltek egybe az október 23-ai
rendezvénysorozat központi eseményén, a Kossuth téren. A Parlamentet
nemzeti színű zászlók díszítették, középen pedig a hatalmas,
Szabadság
Függetlenség
feliratú transzparens előtt tartotta egy
asszony azt a középen lyukas nemzeti lobogót, amely Nagy Imre és
mártírtársai június 16-i temetésén az ismeretlen forradalmár
koporsóját fedte. Azon az erkélyen pedig, amelyen 33 évvel ezelőtt
Nagy Imre szólt a Kossuth téren egybegyűlt tömeghez, a politikus
arcképét helyezték el. A Parlament főbejárata előtt pontban 6 órakor
Bereczky Vilmos, a 22 ellenzéki szervezetet tömörítő Október 23-a
Bizottság elnöke nyitotta meg hangsúlyozva, hogy 33 esztendő után,
az újjászületett Magyar Köztársaság kikiáltásának napján először van
alkalom október 23-a szabad megünneplésére.

    Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének elhangzása
után elsőként Fónay Jenő mondott beszédet.

    ,,Akkor, az újságfáklyák lángjainál Nagy Imrét követeltük a
kormányba. Ma, 1956 igazságával azt követeljük, hogy a ma
kihirdetett Magyar Köztársaság a nép boldog, független állama
legyen, de ne csak papíron, hanem a valóságban is,, - mondotta
egyebek között. Szólt arról, hogy számára ez a nap nem ád teljes
megnyugvást, mert ,,hiába tűztük ki célul, hogy október 23-a nemzeti
ünnep legyen, még mindig fenntartással, ellenállással kell
szembenéznünk. Ők a mai napot a nemzeti megbékélés, a nemzeti
emlékezés napjává minősítik,, - hangoztatta, majd az októberi
napokat felidézve kijelentette: ,,mi, ez a csodálatos emberáradat
esküszünk, hogy október 23-a számunkra nemzeti ünnep,,.

    Végezetül új összefogásra hívott fel. ,,Tanuljuk meg keserves
múltunk tanulságait
Ne engedjük magunkat megosztani. Ez a mi
nemzeti ünnepünk legnagyobb követelése és értékelése,, - mondotta.

    Obersovszky Gyula, akit 1956 után halálra ítéltek, majd ezt
böntönbüntetésre változtatták, máig benne élő sérelmeiről beszélt a
többi között arról, hogy nincs útlevele mind a mai napig, a XX.
századi Európa közepén. A továbbiakban kijelentette: ,,Jóleső
érzéssel tekintek Moszkva felé. Szorítok Gorbacsovért, akinek végre
sikerült megforgatni az áporodott légtereket. Szorítok érte és
féltem. Csak illúzió addig a mi szabadságunk is, amíg Moszkva nem
szabad.,, Majd úgy fogalmazott: ,,Ronald Reagan kezét
,,visszamenőleg is,, meg kell szorítania felbecsülhetetlen
érdemeiért abban, hogy kezd valami dallam térülni a világra, a
sorsüldözte keleti térfelekre is átható dallam.,,

    A szónok felidézte a népfelkelés napjait, benne saját
tevékenységét, ahogyan útjára indította a forradalmi ifjúság lapját,
az Igazságot. (folyt.köv.)


1989. október 23., hétfő 20:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. október 23-a eseményei (6. rész)

Krassó György közgazdász - Nagy Imre 33 évvel ezelőtti beszédét
idézve - ,,Elvtársak,, megszólítással kezdte mondandóját. Majd
emlékeztetett arra, hogy annak idején a mintegy 100 ezer fős tömeg
,,Nem vagyunk elvtársak, magyarok vagyunk,, kiáltással válaszolt
Nagy Imre megszólítására. Az októberi napokra emlékezve Krassó
György hangsúlyozta, hogy akkor elementáris erővel jutott érvényre:
,,a magyarságnak elege volt az önkényből, a jogtiprásból, az orosz
megszállásból,,. Hozzátette: a magyar nép 33 évvel ezelőtt élt a
lehetőséggel, kezébe vette sorsát, s olyan tetteket vitt véghez, ami
visszaadta a már annyiszor lejáratott eszmébe, a szabadság,
egyenlőség, testvériség eszméjébe vetett hitet. Krassó György
hangsúlyozta: 33 év elteltével ez a nemzet ma is változást akar, és
síkraszáll a szabadságért, a függetlenségért. A szónok végezetül
kijelentette, hogy a jelenlegi országépítést, ,,az új honfoglalást,,
csak 1956 eszméire lehet alapozni.

    Witner Mária - aki 1956 októberében a Corvin közben harcolt,
majd éveket töltött börtönben - előljáróban leszögezte: október
23-án egy spontán nemzeti forradalom tört ki hazánkban. Mint
mondotta, akkor a forradalom valamennyi résztvevője tiszta szívvel
hitt egy szebb magyar jövőben, s nem ők tehetnek róla, hogy ez nem
valósult meg. A forradalom utáni időkre emlékezve elmondta: sokan
váltak hazátlanná, sok százan estek áldozatul a megtorlásoknak.

    Rácz Sándor, az egykori Nagybudapesti Munkástanács elnöke
beszédét kezdve világraszóló ünnepnek nevezte október 23-át. Az
1956-os napok eseményeit idézve hangsúlyozta: a szovjet fegyverek
illetéktelenül és jogtalanul avatkoztak be hazánk sorsába. ,,Az
akkor leomló falak, a romok nemcsak a felkelőket temették maguk alá,
hanem egy emberidegen ideológiát is, amelyről azóta bebizonyosodott,
hogy nincs helye a világban,,. A Parlament előtt egybegyűlt
fiatalokhoz intézve szavait a következőket mondta: ,,A magyar jövő
bennetek van, nem a nyugati és a keleti segítségben.,, Végezetül
leszögezte, hogy a mai napon kikiáltott Magyar Köztársaság
tartalommal csak úgy tölthető meg, ha valóban megszületik egy szabad
Magyarország.

    A Kossuth téri megemlékezés végén két, immár dokumentum értékű
írás hangzott el: Bibó István egykori államminiszter november 4-ei
kiáltványa, illetve Kósa Pálnak, az Újpesti Forradalmi Bizottság
vezetőjének kivégzése előtt a siralomházban papírra vetett
búcsúlevele.

    Az október 23-ai emlékező rendezvénysorozat központi eseménye a
Szózat közös eléneklésével zárult. (MTI)


1989. október 23., hétfő 20:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD