|
|
 |
|
 |
MSZP - újabb hírügynökségi visszhang - 1.
|
Budapest, 1989. október 10. kedd (MTI-Reuter/AFP/TASZSZ) - A nyugati hírügynökségek az MSZP kongresszusának eredményeit összegező keddi anyagaikban általában arra a következtetésre jutottak, hogy az újonnan alakult párt azonosságtudatában számos ellentmondás tapasztalható, s emiatt a magyar társadalomban meglehetősen vegyesen fogadják mind a pártot, mind annak programját.
Ezeket a problémákat a Reuter hírügynökség vetette fel a
legmarkánsabban, szerinte Magyarország volt kommunista vezetői most
versenyt futnak az idővel, hogy meggyőzzék a kétkedő nemzetet arról:
valóban őszinte demokaratákká váltak. Az új szocialista párt vezetői
attól félnek, hogy az elmúlt évtizedekben felhalmozódott közharag
ugyanarra a sorsra juttatja őket, mint a lengyel kommunista párt
embereit, noha a jelenlegi magyar vezetők úgy érzik, hogy
végeredményben nekik köszönhető a többpártrendszeren alapuló
parlamenti demokrácia visszaállítása. A hírügynökség emlékeztet
arra, hogy a szervezeti szabályzat marxista szervezetnek nevezi a
pártot, míg - a Reuter szerint - a pártonkívüliek furcsállják, hogy
az MSzP továbbra is ragaszkodik a marxista címkéhez, holott az
,,átlag magyarok,, megvetéssel tekintenek a marxista ideológiára. A
Reuter szerint a marxizmussal való szakítás igényét mi sem jelzi
jobban, mint az, hogy a Kisgazdapárt Habsburg Ottó jelölését
fontolgatja a köztársasági elnöki posztra.
Az AFP hírügynökség a belső feszültségek kiéleződését jósolja. A
különféle irányzatok között csak a program általános elveivel
kapcsolatban létezik konszenzus: abban, hogy az MSZP egy
többpártrendszeren alapuló demokrácia, illetve egy - a kormányt
ellenőrző, szabadon választott - parlament híve. Ugyancsak
megegyeznek abban, hogy a külpolitikában Magyarország saját nemzeti
érdekeit helyezi előtérbe. Az összes többi kérdésben megosztott a
három irányzat. A Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula által
képviselt reformerek végleg szakítani akarnak a gazdaság állami
irányításával, s be akarják csalogatni a nyugati tőkét, ezen kívül
hazájuk számára a Finnországéhoz hasonló semlegességi státust
akarnak biztosítani. (folyt.)
1989. október 10., kedd 19:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP - újabb hírügynökségi visszhang - 2.
|
A népi demokratikus platform képviselői a klasszikus marxista
eszméket védik, így garanciákat követelnek a dolgozók számára, és a
munkástanácsok ellenőrzése alá akarják vonni a piacgazdaságot. A
harmadik irányzat a konzervatívoké, amelyet az AFP szerint Berecz
János és Grósz Károly képvisel.
A francia hírügynökség részletesen foglalkozott az események
magyar társadalmon belüli visszhangjával. Az ,,utca emberének,,
véleményét kutatva értelmiségieket, diákokat, fiatalokat és öregeket
egyaránt megszólaltatott keddi tudósításában. Ezekből a
reagálásokból az derül ki - mint az AFP fogalmaz -, hogy a volt
MSZMP tagjai ,,mérsékelten,, reagáltak a fejleményekre, a fiatalok
kedvezően, sőt, lelkesen fogadták azokat, az idősebbek viszont vagy
tanácstalanul vagy leplezetlenül ellenségesen reagáltak a
kongresszuson történtekre. Az AFP egyébként külön háttéranyagban
mutatta be a munkásőrség történetét, ismertette a testület sorsáról
az utóbbi időben kibontakozott vitát. Megállapította: e félkatonai
testülettel szemben megnyilvánuló ellenszenv ellenére az új
szocialista párt lemondott arról, hogy hivatalosan kérje a
,,miliciák,, feloszlatását. A hírügynökség ezt azzal magyarázza,
hogy a munkásőrök ezreire az MSZMP egyelőre még ,,törékeny,,
utódpártja mint potenciális tagokra számít.
A TASZSZ szovjet hírügynökség ezen a napon is részletes,
tárgyilagos tudósítást közölt a kongresszus eredményeiről. Így
összefoglalta a programnyilatkozat lényegét, felsorolva annak minden
fontosabb kitételét, közölte az 1956-os eseményekkel kapcsolatos
határozatot, tudósított a személyi változásokról, és Nyers Rezső
nyilatkozatából is idézett.
A Tanjug hírügynökség az Olasz Kommunista Párt néhány
vezetőjének, így Antonio Rubbinak, Giorgio Napolitanónak és Claudio
Petrucciolinak a Rómában elhangzott állásfoglalását idézte.
Elmondták: a magyarok iránti minden tiszteletük mellett az OKP nem
kíván nevet változtatni. (A párt márciusi kongresszusán nem volt
hajlandó az olasz szocialisták felhívásának eleget tenni, hogy
változtasson nevet, tagadja meg kommunista önazonosságát). Az OKP
vezetői kifejtették: az MSZP és az OKP egymástól eltérő körülmények
között müködik. Az OKP ellentétben az MSZP-vel soha nem volt
hatalmon, s egy pártnak akkor kell nevet változtatnia, ha azt a
saját népe előtti felelősségvállalás szempontjából tartja fontosnak.
+++
1989. október 10., kedd 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|