|
 |
 |
 |

Nagygyűlés - Nyers Rezső előadása (2. rész)
|

A platformok pozitív szerepére utal az is, hogy a tanácskozás során több olyan ,,válságos,, pillanat volt, amelyen éppen segítségükkel, kompromisszum-készségükkel jutott túl a kongresszus - nem pedig a pártvezetés jóvoltából. A tanácskozást végső soron egyfajta kompromisszumos egység jellemezte, amelynek kimunkálása nyílt vitában történt. Ugyanakkor a pártelnök azt sem tagadta, hogy a színfalak mögött zajló, félig rejtett vitáknak, egyezkedéseknek is jelentős szerepe volt. A kongresszuson kialakult egység a továbbiakban is jellemzője lesz az új, ,,többplatformos,, pártnak. Nyers Rezső véleménye szerint a Magyar Szocialista Pártban többfajta nézet is megfér egymás mellett a szociáldemokrata gondolkodásmód és a reformkommunizmus két pólusa között. A kongresszus egyik fontos vitapontja volt, miként alakuljon az MSZMP és az MSZP egymáshoz való viszonya. A radikális nézetet képviselők azt javasolták, hogy oszlassák fel az MSZMP-t, alakítsanak teljesen új pártot, teljesen új tagsági viszonnyal. Ez a nézet végül kisebbségben maradt. A másik póluson a teljes folyamatosság hívei helyezkedtek el, akik új párt alakítása helyett a megújulást hirdették. Éles vita alakult ki abban is, vajon a kongresszus meddig mehet el, mire terjed ki felhatalmazása a tagság véleményének kikérése nélkül. Újabb pártvita megrendezésére azonban már nem volt mód, hiszen ezt a mai feszült belpolitikai viszonyok nem teszik lehetővé. A döntés elodázása a párt térvesztését, presztizsveszteségét okozta volna. A kongresszus tehát egyfajta döntési kényszerbe került. Most a legfontosabb tennivaló, hogy a határozatokat minél szélesebb körben ismertessék meg a tagsággal, és segítsék azok helyes értelmezését. Az MSZMP és az MSZP viszonyában a hangsúlyt az önkéntességre helyezik; aki vállalja az új párt politikai céljait, működési elvét, az átléphet az MSZP-be. Erre meglehetősen szűk határidőt szabott a kongresszus, de ezt indokolja, hogy nem szabad meghosszabbítani a bizonytalansággal járó átmenetet. Az új párt szervezőmunkája során nagy figyelmet kell szentelni az újonnan formálódó tagozatoknak, így például a munkásság és a vidék érdekeinek képviseletére szerveződött csoportoknak. Életrehívásuk azt jelzi, hogy a hagyományos szervezési keretek mellett speciális, az egyes társadalmi rétegek életéhez közelebb vivő szerveződési formákra is szükség van. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 19:24
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|