|
|
 |
|
 |
Hogyan látja a Kisgazdapárt?
|
Tizenegy platform van az MSZMP-n belül - adta hírül az egyik
délutáni napilap, felsorolva a közel egy tucat frakció, szövetség,
mozgalom elnevezését, irányát.
A Kisgazdapártban egy szerény polgári tagozat újította fel
tevékenységét. Pontosan akkor, amikor a háromoldalú tárgyalásokon a
felek elfogadták államunk jellegének a meghatározásánál a polgári
demokratikus értékek érvényesülését is. Nos, az ezen a párton belül
szerveződők a felújított tagozatban - ahogyan azt meghirdették -
ezeket az értékeket kívánják hangsúlyosan védeni. Egykori nagy
pártbeli elődökre is történik hivatkozás. Elsősorban a még
Amerikában élő Varga Béla hajdani házelnökre, azután Dessewffy
Gyulára, Sulyok Dezsőre, Csorba Jánosra és Pfeiffer Zoltánra. A
tagozat elhatárolta magát az egykori kollaboránsoktól, Ortutaytól és
társaitól. Kis hírecskékből úgy tűnik, hogy még ez a szerény tagozat
is felborzolta a Kisgazdapárt egyes vezetőinek kedélyeit. Pedig
nyilatkozatukban az ideiglenes ügyvivők határozottan hitet tesznek a
pártegység mellett. Hiába, igazolódik a tapasztalat, hogy minden új
vagy akár újjászerveződő mozgalom sokkal türelmetlenebb, mint a
régi... Persze a Kisgazdapárt polgári tagozata ettől még végzi majd
munkáját a párt legfelsőbb vezetésének megelégedésére, a néhány
türelmetlen meg előbb-utóbb csak megnyugszik.
alc. Nem paktum - érdekazonosság
Az MSZMP kormányzópárt. Hogyan alakul belső helyzete? Egységes
marad-e, ha nem, hány részre tagolódik. Ez ma a kérdések kérdése. Ez
nagyban befolyásolja a felgyorsult politikai egyeztető tárgyalások
kimenetelét. Nehéz jósolni. Az azonban szinte bizonyosra vehető,
hogy a párt atomizálása nem következik be. Két lehetőség a
legkézenfekvőbb. Az egyik az, hogy megmarad az egység, de leválik a
szélsőbal. Ribánszky, a Münnich Ferenc Társaság nagy része, meg még
néhány proletárdiktatúrás. A másik variáció szerint az ezután
megmaradó párt tovább bomlik két részre. Az egyik vezéralakja Nyers
Rezső, a másiké Pozsgay Imre lenne. Talán az utóbbi pártcsírája a
Demokratikus Magyarországért Mozgalom? Minden valószínűség szerint.
Az ilyen szétválás elemzése már elvezet a köztársasági elnöki
intézményhez, illetve az elnök megválasztásához. Az intézmény
bevezetésében a háromoldalú tárgyalásokon már megállapodás van.
Keményen nyitott azonban a hogyan és a mikor kérdése. (folyt.)
1989. október 3., kedd 13:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hogyan látja 2.
|
Az EKA - így a Kisgazdapárt is - közvetett, tehát az újonnan
megválasztott parlament általi választást kíván. Az MSZMP
közvetlent, mégpedig mielőbb, Már az időpontot is tudni vélik
jólértesültek: 1989. november 26. vasárnap
Kik lesznek a jelöltek?
Vajon megmarad-e egyedüli MSZMP-jelöltnek Pozsgay Imre akkor is, ha
nagy szétválás lesz? Azt hiszem igen. Talán a szétválás
mellékterméke lehetne, hogy ez esetben nem az MSZMP, vagy közvetlen
jogutódja által egyedül támogatott, de mégis balközép elnök
jelenhetne meg a lakosság előtt. Vajon megszerezné a többséget? A
mai képlékeny helyzetben nehéz jósolni. Különösen, ha számbavesszük
még az egyéb jelölt-jelölteket is. Hallani arról, hogy az MSZMP nagy
szétválása esetén az utódpárti státuszra pályázó párt már nem
támogatná Pozsgayt. De vajon kit? Nyers Rezsőt? Több lenne az
esélye? Ki tudja?
Van-e jelölt az ellenzék körében? Nevek bukkannak fel. Először a
fiatal Rajk Lászlóét lehetett hallani. Apja mártírhalála az egyik, a
koncepciós pereket is előkészítő belügyminiszter a másik
serpenyőben. A mérleg nyelve: maga a fiú, hosszú éveken át kitűnt
töretlen demokráciáért küzdő politizálásával, szerény, megnyerő
modorával. Találgatják Mécs Imre elnökjelöltségét is. Bátor
forradalmár volt 56-ban. A bitófa árnyékában állt és csupán kegyelem
mentette át az életfogytiglanra ítéltek közé. Az utóbbi hetekben
kibontakozott egy új politikai arcél is, Antall József. A tudós
professzor az Orvostörténeti Múzeum főigazgatója. Egyaránt otthonos
a történelemben, jogban, közigazgatásban, de nem téved el a
közgazdasági kérdésekben sem. Humán műveltsége imponáló, okos, nem
elvtelen kompromisszumkészsége még az ellenfelet is megragadja. A
háromoldalu tárgyalások igazi politikai felfedezettje. Nem
csodálkoznék, ha akár öt párt (MDF, Kisgazdapárt,
Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Néppárt, Bajcsy-Zsilinszky
Társaság) közös jelöltje lenne a magas közjogi méltóságra. A szabad
demokraták persze most felszisszennek. Valamiféle paktumot sejtenek.
Pedig ilyen paktum nincsen
De van programok közötti hasonlóság,
érdekazonosság, kérdések hasonló megközelítése, azután tradíció is.
Nos, mindezek kialakíthatnak az elnökválasztásra egy markáns közös
platformot. Aztán nem is ártana - legalábbis perspektívikusan - ha a
nagy politikai differenciálódás után megkezdődne az integrálódás...
alc. A választások nagy tétje
A köztársasági elnökválasztás után a magyar népnek még kétszer
kell az urnákhoz járulnia. Napjaink nagy találgatása: vajon mikor?
(folyt.)
1989. október 3., kedd 13:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hogyan látja 3.
|
A Kisgazdapárt már többször hangsúlyozta, hogy saját
szervezettségi szintje, ereje, a tömegekbe vetett bizalom miatt
elfogadnak egy decemberi választást is, igen ám, - mondtuk - de
korrektebb, ha másoknak is van kellő felkészülési ideje. A napok
azonban telnek, a politikai élet zajlik, az emberek mind fásultabbá
válnak. A hirtelen jött politikai szabadságból - vagy annak csak
látszatából sokat kóstolt a magyar. Elfáradt. Ha sokáig tart ez a
választási kampány - mert benne vagyunk ám már javából - kevesen
lesznek az urnáknál és akkor mennyivel lesz hitelesebb az új
parlament a réginél? Azután itt a nehéz gazdasági helyzet, a külföld
várakozása. A már-már kormányozhatatlanság. Azt hiszem bűn lenne
sokáig várni a választásokkal. Ezért lehet egyetérteni Nyers
Rezsővel, aki a Corriere Della Serának úgy fogalmazott, hogy a
parlamenti választásokat még az év végén vagy a jövő év elején
célszerű megtartani. Mi a teendő addig? Az alkotmány módosítása
majdnem szövegszerűen készen van. Vajúdtak a hegyek, de nem kisegér
született, amikor megfogalmazódott a Magyar Köztársaság (nem
népköztársaság) jellegének meghatározása. Hadd írjam ide ezeket a
veretes, történelmi szavakat: A Magyar Köztársaság független,
demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a
demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek." Most
sokan, nem könnyű gazdasági helyzetünkben, az élet rohanó
tempójában, a gondok sokasága között talán úgy fogalmaznak, hogy mit
adnak ezért a szövegért a közértben. Ott semmit. De magyar
valóságunkban, nemzeti perspektívánkban nagyon sokat. A szabadság
fényes hajnalhasadását. Azét a szabadságét, amelynek hiánya miatt a
demokratikusnak nevezett Németországból emberek, főleg fiatalok
tízezrei hagyják el hazájukat, otthonukat, vagyonukat,
egzisztenciájukat. Egy országból menekülnek, ahol az anyagi
körülmények jobbak, mint nálunk.
Van lakás, olcsó az élelmiszer, nincsen infláció. Jobb a lét és
mégsem határozza meg a tudatot, mert az emberek mennek, hosszú,
hosszú sorokban határsorompókon keresztül nyugati testvéreikhez,
akiknél azt kapják, amibe mi is reménykedünk az alkotmány új
szövegezése nyomán - a szabadságot.
Azért akad még vitás kérdés a sarkalatosak között. Például az
alkotmánybírák megválasztásának időpontja. A pártok gazdálkodásáról
szóló törvényben a pártvagyon kérdése. Az MSZMP itt merevnek tűnik,
pedig vagyonának döntő részéhez a pártállam következményeként
jutott, amelyet most saját maga is felszámolni kíván. (folyt.)
1989. október 3., kedd 13:44
|
Vissza »
|
|
Hogyan látja 4.
|
Több következetesség lenne elvárható itt az uralmon lévő
párttól.
alc. Várják az erkölcsi megújulást.
Allergikus kérdés a munkahelyi pártszerveződés is. Ki a
politikával a munkahelyekről
- hangzik a harsány, de józan
jelmondat. Az ellenzék alig tudna ettől a követeléstől elállni. A
Kisgazdapárt már tudott volna nem egy munkahelyen szervezetet
alakítani, de nem tette, mert úgy véli, hogy a munkahely munkaidő
után se legyen politikai csaták színtere. Sok helyen - több
műszaknál, rugalmas munkaidőnél
- el sem különíthető élesen a
munkaidő. Az egyik ember munkaidőben van, a másik nem. Hogyan lesz
ez? A válasz alig lehet megnyugtató, ha a politika nem vonul ki a
munkahelyekről. Hasonló kényes kérdés a munkásőrség. Fenntartása -
bármilyen fomában is - csak iritálja a közvéleményt. 1956. november
4-ének terméke ez a szervezet. Ezt a napot pedig sem az ellenzék, de
joggal vélhető, hogy az ország lakosságának döntő többsége sem
vállalja. Joggal nem azonosulhat akkor a nap termékeként létrejött
fegyveres szervezettel. Semmilyen, akár a legrafináltabb módon
történő bujtatás formájában sem.
A sarkalatosak közül a BTK és a büntető eljárás módosításán
kívül talán a választási törvény az, amely szinte készen van. Tehát
jöhetnek a választások? Nehéz szível, de azt kell válaszolni, hogy
igen.
És az eredmény? Politikusok, szociológusok, közvéleménykutatók
keresik a választ. Ne bocsátkozzunk jóslásokba. Talán elég lesz
annyival megelégedni, hogy valószínűleg csalódnak azok, akik az
MSZMP-nek vagy utódpártjainak megsemmisítő vereségével számolnak. A
náluk jelentkező ifjú törökök többnyire mentesek a múlt bűneitől,
bár mégis vezekelniük kell. Ez sok-sok szavazatban jelentkezik majd.
Az ellenzék egyik szárnya számára Budapest, a másikéra a vidék
szavazói gyakorolják a döntő hatást. Budapesten a szabad demokraták
jelentkeznek. Vidéken hétről hétre erősödik az egykori nagy párt, a
Független Kisgazdapárt. Gombamódra önszervező módon gyarapodik
tagsága. A középutas, higgadt, bölcs magyar gazdálkodó mögéjük
sorakozik fel. Büszke 56-ra, de ma nem akarja szétlövetni takaros
portáját, nem kíván ebben a században egy újabb forradalmat.
Szabadulni akar azonban a levitézlett tanácselnököktől, a téesz
elnököktől, sokuk a föld igazi tulajdonosai szeretnének lenni,
várják az erkölcsi megújulást és őszintén hiszik, hogy a hármas
jelszó: az Isten, Haza, Család az, amely kivezeti ezt a nemzetet a
legnagyobb válságból - az erkölcsiből. (folyt.)
1989. október 3., kedd 13:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hogyan látja 5.
|
Ha a kisgazdák vezetői méltók lesznek ennek a hármas jelszónak
igazi tartalmához, akkor várhatóan a Független Kisgazdapárt lesz az
a magyar középpárt, amely köré a hasonló és jelenleg még máshol
tapogatózó ellenzéki erők csoportosulhatnak. (MTI-Press)
ág/pé dr. Boros Imre
a Független Kisgazdapárt
1989. október 3., kedd 13:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|