|
|
 |
|
 |
Az alternatív katonai szolgálatról (1. rész)
|
1989. október 2., hétfő - Az előzetes várakozásoknál jóval kevesebben, mintegy hatszázan nyújtottakbe kérelmet alternatív szolgálat teljesítésére - ez a besorozottaknak mindössze 1 százaléka. Közülük 500-an a polgári szolgálatot választották, a többiek pedig fegyver nélkül kívánnak szolgálatot teljesíteni - közölte a Honvédelmi Minisztérium illetékese azon a megbeszélésen, amelyet az Országos Béketanács rendezett hétfőn az alternatív katonai szolgálat bevezetésének első tapasztalatairól. Fehér József azt is elmondta, hogy 43 fiatal mindenféle szolgálatot megtagadott, többségük a Jehova tanúi közé tartozik. Szólt arról is, hogy a kérelmek benyújtási határideje a katonai eskü letétele volt, ezért a bevonulást követő négy hétben is volt még lehetőség másfajta szolgálatot választani. Akik ebben az időszakban éltek ezzel a lehetőséggel, azokat a kérelem benyújtását követően néhány órán belül leszerelték. A 600 kérelmező többsége egyébként a bevonulás után adta be kérelmét.
A HM illetékese szerint az első elemzések alapján a kérelmezők
három csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok tartoznak, akik a
törvényadta lehetőséggel élve, lelkiismereti okok miatt kívánnak
alternatív szolgálatot teljesíteni. A másik csoport tagjainak
többsége családi, szociális okok miatt választotta a polgári
szolgálatot. A harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akik
nyilvánvalóan ki akarnak bújni a fegyveres szolgálat alól. Vannak
köztük többszörösen büntetett előéletűek is.
A kérelmeket a Fővárosi Tanács, a megyei tanácsok végrehajtó
bizottsága által kijelölt testületeknek kell elbírálnia, a HM
javaslata szerint, a teljes nyilvánosság előtt. Vita volt arról,
hogy a területi hadkiegészítő parancsnokság illetékese tagja lehet-e
ezeknek a testületeknek. Nógrádban ugyanis már döntöttek, hogy tagja
legyen. Ezzel a tanácskozás résztvevői nem értettek egyet. Barabás
Miklós, az Országos Béketanács főtitkára javasolta: hivatalból ne
legyen se tisztségviselője, se tagja a megyei hadkiegészítő
parancsnokság képviselője a bizottságoknak, de ez nem azt jelenti,
hogy ne vehetne részt a testület ülésén. Fehér József ezredes
megjegyezte, hogy a HM-nek ez ellen nincs kifogása. Többen is
hangsúlyozták, hogy a törvény szellemének az felelne meg, ha az
alternatív szolgálatot teljesíteni kívánók kérelmét a honvédelmi
igazgatástól függetlenül dolgozó bizottság bírálná el. (folyt. köv.)
1989. október 2., hétfő 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az alternatív katonai szolgálatról (2. rész)
|
Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal illetékese nem tudott pontos
választ adni arra, hogy milyen munkát kívánnak adni a polgári
szolgálatot teljesítőknek. Csak annyi látszik bizonyosnak, hogy
egészségügyi, illetve szociális területen alkalmazzák majd őket.
Eltérő vélemény alakult ki arról, hogy miként lehetne a Jehova
tanúit rábírni a polgári szolgálat teljesítésére, mert - mint az
egyik felszólaló fogalmazott - anakronizmus lenne őket
szolgálatmegtagadás miatt börtönbe zárni. Néhányuk ugyanis vállalta
az új szolgálati formát, de többségük azzal az indokkal utasította
el, hogy az is a katonai szolgálat egyik formája.
A tanácskozás végén Barabás Miklós megállapította, hogy a
parlamenti döntés ellenére az alternatív katonai szolgálat ügye
valójában még nincs lezárva, hiszen számos probléma vár megoldásra a
jövőben ezen a téren. Annak a reményének adott hangot, hogy a
mostani megbeszélés hozzájárult a kérelmeket elbíráló bizottságok
munkamódszerének kidolgozásához. (MTI)
1989. október 2., hétfő 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|