|
|
 |
|
 |
Esti összefoglaló (1. rész)
|
1989. szeptember 27., szerda - Már-már igazi szócsaták, egymással feleselő, s nem egymás mellett elhangzó felszólalások színhelye volt a Parlament, ahol szerdán folytatták a kedden megkezdett őszi ülésszakot. Az ellenzék nevében bemutatkozó, a pótválasztásokon mandátumot szerzett dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) meg is jegyezte, hogy az ellenzéki képviselők bekerülésével valószínűleg hevesebb viták lesznek a Parlamentben. Hozzáfűzte azonban, hogy a csatázó honatyák politikai ellenfelek lehetnek, de személyes ellenfelek semmiképp. A merész felszólalásairól ismert Király Zoltánt (Csongrád m., 5. vk.), is a kialakult polémia késztette hozzászólásra. Kicsit csípős megjegyzésében fejtette ki, hogy a képviselőknek mindig is a választóik érdekeit kell képviselniük. ,,Ezeket a gondolatokat ebben a házban immár negyven éve hallani, és most már végre így is kellene cselekedni,,. Ezért is üdvözölte, hogy több ellenzéki képviselő is mandátumot kapott.
A Parlament munkája egyébként először a Büntető Törvénykönyv,
illetve a büntető eljárási törvény módosításáról szóló
törvényjavaslatok feletti együttes vitával folytatódott. Heves
bírálatok érték a módosító javaslatokat. Dr. Horváth Jenő (Budapest,
1. vk.) ügyvéd például arra figyelmeztetett, hogy rendkívül fontos a
terheltet az első pillanatban figyelmeztetni jogaira, s ezt
jegyzőkönyvben rögzíteni. Hozzáértő véleménye szerint a nyomozás
érdekét nem szabad félteni egyetlen szakaszban sem a védő
jelenlététől. Ugyancsak ő indítványozta, hogy a bizonyítékok
beszerzése csak a törvényeknek megfelelően történhessék, azaz ne
lehessen az eljárás során felhasználni a más módon megszerzett
bizonyítékokat, ne lehessen levelet felbontani, telefonokat
lehallgatni, s az így szerzett információkat bizonyítékként kezelni.
Érvelését a szavazáskor a képviselők legtöbbje magáévá tette.
Dr. Debreczeni József rámutatott: a jelenleg érvényben lévő Btk.
szerint az egész demokratikus ellenzék ellen eljárást indíthatnának
államellenes összeesküvés, izgatás, vagy egyéb címeken. A Btk. egy
másik paragrafusa szerint pedig jogilag az állami, társadalmi, vagy
gazdasági rend megdöntésére irányuló cselekménynek minősíthető, ha
valaki a választási kampány során a többpártrendszer mellett agitál,
vagy az állami tulajdonnal szemben fogalmaz meg programot.
(folyt. köv.)
1989. szeptember 27., szerda 19:16
|
Vissza »
|
|
Esti összefoglaló (2. rész)
|
Ezzel azt szorgalmazta - s végül így is döntött a Parlament -, hogy
mások javaslataival szemben ne később, hanem minél előbb, a
kihirdetése napján lépjen hatályba a törvény.
Kisebb vita bontakozott ki arról is, hogy az Országgyűlés
kivonja, vagy ne a rendőrséget a katonai büntetőjog hatálya alól.
Egyes vélemények szerint ez nem szolgálná a fegyveres erők és
testületek fegyelmének erősítését. Az elfogadott törvénytervezet
e tekintetben kompromisszumos megoldást rögzített.
Ezen a napon igyekezett takarékosabban bánni az idővel az
Országgyűlés. Kevesebb volt az üresjárat: addig, amíg a jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottság véleményezte a vitában
elhangzott javaslatokat, megkezdődött az interpellációk hosszú sora.
Hat interpellációnak már az előző, nyár eleji ülésszakon volt
,,előélete,,, akkor vagy nem fogadták el az erre adott miniszteri
válaszokat a képviselők, vagy az illetékes miniszter kért írásos
válaszlehetőséget. A mostani ülésszakon elhangzott interpellációk
többsége helyi, regionális problémákra keresett orvoslást, kért
megoldást, főként a közlekedést, a vízgazdálkodást, illetve az
adózást érintően.
Az ülésszak szünetében tartotta alakuló ülését a Vállalkozói
képviselőcsoport. A tanácskozáson felhívást fogadtak el, amelyben
hangsúlyozták: támogatják a kormánynak a piacgazdálkodás
megvalósítását célzó gazdaságpolitikai elképzelését.
Tevékenységükkel párt- és politikai csoportérdekektől függetlenül, a
piacorientált vállalkozói szellem és munka kibontakozását kívánják
elősegíteni.
Az Országgyűlés független képviselőinek csoportja is
tanácskozást tartott a szünetben. Rögtönzött frakcióülésükön a
képviselők hangsúlyozták, hogy a csoportnak mindenekelőtt azokat a
választókat kell megnyernie, akik egyetlen párt mellett sem akarják
elkötelezni magukat. A függetlenek így a választási csatározások
pártharcaiban a mérleg nyelvének szerepét tölthetnék be.
Végül is a szerdai napon a Parlament hosszantartó, bonyolult
szavazási procedúra után elfogadta a Büntető Törvénykönyv
módosításáról szóló; és a büntetőeljárási törvény módosításával
foglalkozó törvényjavaslatokat. Vita nélkül, percek alatt döntött
egy olyan módosításról, amely a vállalkozási nyereségadó és a
jövedelemadó törvény alkalmazásával kapcsolatos átmeneti
rendelkezéseket pontosítja.
Csütörtökön ismét interpellációk, majd kérdések kerülnek
terítékre - a hosszú listával még korántsem végzett a T. Ház. (MTI)
1989. szeptember 27., szerda 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|