Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Országgyűlés - második nap (2. rész)

Kiss István (Bács-Kiskun m. 18., vk.), a tataházai Petőfi Mgtsz
-----------
elnöke csatlakozott ahhoz a javaslathoz, amely szerint az
Országgyűlés ne vonja ki a rendőrséget a katonai büntetőjog hatálya
alól. Véleménye szerint a törvénytervezet nem szolgálja a fegyveres
erők és testületek fegyelmének erősítését. Ésszerűtlennek és
kivihetetlennek tartotta, hogy a katonai büntetőjog hatálya alól
kivont ügyeket polgári ügyészi, illetve bírói hatáskörbe utalják,
annál inkább, mert ezek a szervek már munkabírásuk felső határához
érkeztek. Azt is helytelenítette, hogy katonai bűncselekmény esetén
katonai, köztörvényi bűncselekmény elkövetése miatt pedig polgári
bíróság ítélkezzen a sorállományú katonák felett. Érthetetlennek és
logikátlannak minősítette, hogy a tervezet szerint katonai
bűncselekmény elkövetése miatt a parancsnok ne élhessen fenyítési
jogkörével, ami pedig hatásos visszatartó eszköz volt eddig. A
képviselő támogatta az illetékes bizottság javaslatát, amely szerint
katonai vétség esetén fenyítést is alkalmazhassanak a katonával
szemben. Nem értett egyet a tervezetnek azzal a javaslatával, hogy
katona elkövető csak akkor tartozzon katonai büntetőjogi hatály alá,
ha tényleges szolgálata alatt követett el katonai bűncselekményt. A
laktanyán kívüli köztörvénybe ütköző cselekmények ugyanis a katonai
rendet, fegyelmet is lazítják - mutatott rá.

    Mondandóját összegezve hangsúlyozta: a parancsnoki fegyelmi
jogkör eltörlése nem hozná meg a jogalkotó által kívánt eredményt, s
a fegyveres testületek - elsősorban a rendőrség - kiemelése a
katonai büntetőjog hatálya alól az eljárás időszerűségének,
eredményességének és törvényességének rovására is menne. (folyt.
köv.)


1989. szeptember 27., szerda 10:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (1. rész)

1989. szeptember 26., szerda - Néhány perccel 9 óra után szerdán a Parlamentben Horváth Lajos elnökletével megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszakának második napja. A képviselők a Büntető Törvénykönyv, illetve a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok feletti együttes vitával folytatták munkájukat.

Elsőként Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai
    ---------------
Napköziotthonos Óvoda óvónője kapott szót, aki hangoztatta: egyetért
mindkét törvényjavaslat tételes rendelkezéseivel, mert azok
lépéseket jelentenek a jogállamiság megteremtése és a demokratikus
kibontakozás felé. Mindezek előrebocsájtásával aggályait is
megfogalmazta: véleménye szerint szűkre szabott az idő a törvények
tervezett hatályba lépéséig, kevés ahhoz, hogy a szükséges
feltételeket megteremtsék. E néhány hónap alatt nem lehet a
tervezett személyi változásokat bevezetni, különösen a rendőrségnél
nem, ahol 400-500-zal kellene emelni a létszámot. Konkrét javaslatot
is tett: a két törvény hatályba lépésének idejét 1990. július 1-jében
határozzák meg.

    Hiányolta, hogy az előterjesztés nem tér ki a módosító
rendelkezések várható pénzügyi kihatásaira, s az sem derül ki: a
kormány milyen módon, milyen forrásokból, milyen intézkedésekkel
készül a törvények alkalmazását segítő feltételek megteremtésére.
Végül kérte az előterjesztő minisztert, hogy válaszában tételesen
tájékoztassa az Országgyűlést az új törvényekkel összefüggő pénzügyi
terhekről, a fedezetként szolgáló lehetséges forrásokról, és arról,
hogy ezekből a bíróság, az ügyészség és a rendőrség milyen arányban
részesül. (folyt. köv.)


1989. szeptember 27., szerda 10:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (3. rész)

Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.)
-----------
megítélése szerint a tervezet a vizsgálóbírói jogintézmény
bevezetésének megalapozását hivatott szolgálni. Áttételesen pedig
lényegesen kihat az ügyészi szervezet rendszerbeli elhelyezésére,
illetőleg jogkörére.

    Az egyes konkrét rendelkezésekből olyan következtetések is
levonhatóak, hogy a szabályozás következtében a bírói hatalom
esetleg túlsúlyba kerül. Például az előzetes letartóztatás
elrendelését követően minden egyéb formai és garanciát jelentő
tartalmi intézkedést nem a bíróságnak, hanem a nyomozó hatóságnak
kell megtennie. Leegyszerűsítve: a független bírói hatalom dönt, és
az ehhez kapcsolódó egyéb mindennapi teendőket, garanciális
intézkedéseket - elsősorban a népszerűtleneket - a nyomozó
hatóságnak és az ügyészségnek kell elvégeznie. A képviselő véleménye
szerint a törvényjavaslat - még akkor is, ha a teljes összhangot
akarja biztosítani az 1976. évi VIII. törvényerejű rendelettel
kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával
- egyoldalúan közelít a garanciákhoz. Nevezetesen: a legszélesebb
körben biztosítani kívánja annak a jogait, akivel szemben eljárást
folytatnak, de nem tartalmaz garanciális rendelkezéseket
a tekintetben, hogy miként biztosítsák a sértett jogainak az
érvényesítését, illetőleg az állam büntetőjogi igényének töretlen
érvényesülését. A tervezet ugyanakkor még ebben sem következetes,
mert nem teszi kötelezővé a védő jelenlétét a meghallgatáson az
előzetes letartóztatás elrendelésekor. A képviselő szerint ezt pedig
kötelezővé kell tenni. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 11:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (4. rész)

Dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi
----------------
Tanács elnöke elöljáróban nehéz helyzetét ecsetelte, hiszen úgy áll
ki a plénum elé, hogy módosító indítványaival a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság nem értett egyet. A képviselő kifogásolta,
hogy az Országgyűlés elé terjesztett tervezetben nem hasonlíthatók
össze a hatályos és az új jogszabályok. Javaslatai
büntetőjog-elméleti hátterét vázolva kifejezte meggyőződését, hogy a
két törvénymódosítás is sarkalatos törvénynek számít, amelyet
mielőbb meg kell alkotni. Hangoztatta, hogy indítványai csak
egymással kölcsönhatásban vizsgálhatók. Üdvözölte a tervezetnek azt
az új elemét, hogy a terheltet az első pillanatban figyelmeztetni
kell jogaira, s ezt jegyzőkönyvben rögzíteni. Ezzel összefüggésben
ugyanakkor rámutatott arra, hogy a jegyzőkönyvek jó része előre
nyomtatott szöveg, s bár annak minden oldalát aláírja a terhelt, az
ottani légkör hatására korántsem biztos, hogy a szövegre megfelelően
odafigyel. Így ténylegesen egyik oldalról sem igazolható, hogy
formailag megtörtént-e a figyelmeztetés. Ennek elkerülésére szerinte
a jegyzőkönyvnek ezen részét külön kellene aláíratni a terhelttel.

    A képviselő ezután arról szólt, hogy nincs tudomása olyan
törvényes eljárásról, ahol a védői jelenlét a tanúkihallgatásnál
sértené a nyomozás érdekeit. Amennyiben ezt a törvény kimondaná, a
védők kirekesztődnének azokról a kihallgatásokról, amelyeket nem ők
indítványoztak. A nyomozás érdekét tehát nem szabad félteni a védő
jelenlététől.

    Végezetül javasolta, hogy a bizonyítékok beszerzése csak a
törvényeknek megfelelően történhessék. A más módon megszerzett
bizonyítékokat az eljárás során ne lehessen felhasználni. Ez egyben
azt is jelenti, hogy ne lehessen levelet felbontani, telefonokat
lehallgatni, s az így szerzett információkat bizonyítékként kezelni.
Ez alapkérdés a büntetőeljárás-jog módosításában. Ehhez
természetesen a nyomozástechnika javítására van szükség. A képviselő
kifejezte meggyőződését, hogy a jelenlegi büntetőeljárás-jogi
szabályok mellett - amelyek nem védték kellően a terhelteket, s nem
adtak garanciákat - a nyomozók elkényelmesedtek. Szemléletváltás
szükséges ahhoz, hogy végre rájöjjünk: nem a beismerő vallomás a
nyomozás ,,királynője,,, hanem a bizonyíték. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 11:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (5. rész)

dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), a Kecskeméti
---------------------
Katona József Gimnázium tanára előljáróban kifejtette, hogy az
ellenzéki képviselők bekerülésével valószínűleg hevesebb viták
lesznek a Parlamentben. Ugyanakkor véleménye szerint a csatázó
honatyák politikai ellenfelek lehetnek, de személyes ellenfelek
semmiképp.

    A tárgyalt törvényjavaslatokra rátérve elmondta: a büntető
eljárási törvény módosítása a terhelt és a védő jogainak
kiterjesztését, illetve a nyomozó hatóságok jogainak korlátozását
tartalmazza, s elengedhetetlen feltétele a demokratikus átmenetnek.
Épp ezért vitába szállt azokkal a képviselőtársaival, akik a
módosítás hatályba lépését 1990. március 1-jénél később tartják
indokoltnak. Rámutatott: jövő márciusig lezajlik a köztársasági
elnök megválasztása, sőt, lehet, hogy megválasztják az új
parlamentet is. Mindezek fényében képtelen helyzetet teremtene -
mondta -, ha a választásokkor olyan büntető eljárási törvény lenne
érvényben, amely akadályozza az emberek szabad döntését.

    Ezért a képviselő éppen ellenkezőleg a büntető eljárási törvény
módosításának előbbi, december 1-jéi hatályba lépését javasolta.
Hozzáfűzte:, ismeretei szerint a nyomozó hatóságok apparátusának
átállásához elegendő lenne két hónap.

    A Btk.-ra még fokozottabban érvényes, hogy elengedhetetlen
feltétele a demokratikus átmenetnek. A jelenleg érvényben lévő Btk.
államellenes bűncselekményekre vonatkozó passzusainak megszüntetése
nélkül ugyanis az egész demokratikus ellenzék ellen eljárást
indíthatnának államellenes összeesküvés, izgatás, vagy egyéb
címeken. A képviselő helytelenítette azt a módosító javaslatot,
amelynek értelmében a Btk. 1. és 2. paragrafusának módosítása csak
1990 márciusában lépne hatályba. Az említett két paragrafus ugyanis
az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásáról, illetve az
alkotmányos rend elleni szervezkedésről szól. Márpedig, ha ezek csak
március 1-jétől lépnek életbe, akkor addig érvényben maradna a
jelenlegi Btk. 139. paragrafusa. E szerint pedig jogilag az állami,
társadalmi vagy gazdasági rend megdöntésére irányuló cselekménynek
minősíthető, ha valaki a választási kampány során a többpártrendszer
mellett agitál, vagy az állami tulajdonnal szemben fogalmaz meg
programot - különösen, ha ezt szervezett formában (például
MDF-tagként) teszi. Debreczeni József ezért indítványozta, hogy az
Országgyűlés vesse el a hatálybalépést módosító javaslatot, és a
Btk. módosítása egészében, az eredeti tervezet szerint a kihirdetés
napján lépjen hatályba. (folyt. köv.)


1989. szeptember 27., szerda 12:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (6. rész)

Országgyűlés - második nap (6. rész)
Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest 22.vk.), a SOTE II. sz.
---------------------------
Gyermekklinikájának tanársegéde fontosnak ítélte, hogy az
igazságügyminiszter beszámoljon arról, milyen költségekkel is jár
valójában a büntetőeljárás tervezett reformja. Ugyanakkor
rámutatott: tudomásul kell venni, hogy a jogállamiság megteremtése
költségekkel jár, s ezen nem szabad takarékoskodni.

    Emlékeztetett arra: a jelenlegi tervezetek annak idején azért
kerültek le a napirendről, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon
mérettessenek meg. Ennek ellenére - a képviselő véleménye szerint -
nincsen sok különbség az akkori és a most beterjesztett
törvénytervezetek között.

    Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. sz.
    --------------------
Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa Horváth Jenő
képviselőtársának véleményét támogatva kijelentette: sokkal inkább a
felderítetlen bűncselekmények számának növekedésétől kell tartani, s
nem pedig attól, hogy a védő jelen lehet a tanúkihallgatásokon.

    Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MÁV Dunakeszi Járműjavítójának
    -----------
igazgatója rövid hozzászólásában reagált Debreczeni József
megjegyzésére, és azt hangoztatta, hogy a Parlamentben alapvető
kérdés a nép képviselete, s így az itt ülő honatyáknak, legyenek azok
ellenzékiek vagy sem, nem lehet az alapvető kérdésekben ellentétes a
véleményük.

    Király Zoltánt (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió
    --------------
szegedi stúdiójának szerkesztő-riporterét is részben a kialakult
polémia késztette felszólalásra. Egyetértve azzal az okfejtéssel,
hogy a képviselőknek mindig is választóik érdekeit kell
képviselniük, hozzátette: ezeket a gondolatokat ebben a házban immár
negyven éve hallani, és most már végre így is kellene cselekedni.
Ezért is üdvözlendő, hogy több ellenzéki képviselő is mandátumot
kapott. A továbbiakban több megjegyzést fűzött a törvénymódosítások
vitájához is, s néhány általa már többször említett példán keresztül
igyekezett bizonyítani: a védőügyvéd jelenléte biztosíték arra, hogy
a hatóságok nem követnek el törvénytelenségeket a fogva tartás vagy
a kihallgatás idején. Korábbi hasonló felvetéseire gyakran csak
cinikus válaszokat kapott - vélte -, most viszont örvendetesnek
ítélte, hogy a beterjesztett módosító javaslatok a tényleges
jogvédelmet szolgálják. (folyt. köv.)


1989. szeptember 27., szerda 12:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (7. rész)

Célszerű volna tehát ezen indítványokat már a tervezett jövő év
márciusi határidő előtt ez év december 1-jétől életbe léptetni, sőt,
a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kellene azokat -
javasolta.

    Az általános vitában nem kértek többen szót, így az elnök
javaslatára a törvényjavaslatok feletti részletes vitával folytatták
a munkát. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), a MÁV
     ------------
Rákosrendezői Körzeti Üzemfőnökség Hámán Kató Vontatási
Üzemegységének mozdonyvezetője Horváth Jenő javaslatával
kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: nem lenne helyes előnybe
helyezni a gyanúsított védőjét azzal, hogy ott lehet a sértett
kihallgatásán, míg a sértett védőjét ez a jog nem illeti meg a
gyanúsított esetében. Egyetértett azzal, hogy a gyanúsítottat a
kihallgatási jegyzőkönyv felvételénél tájékoztatni kell a jogairól,
így arról is, hogy a jogerős ítélet meghozataláig bármikor
visszavonhatja vallomását.

    Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.), a Mátravidéki Fémművek
    ---------------
diszpécsere egyperces hozzászólásra jelentkezett, Horváth Jenőtől
tudakolva: miért nem sikerült az illetékes bizottságban
elfogadtatnia most beterjesztett javaslatait? Horváth Jenő elmondta,
     ------------
hogy a bizottság ülése idején külföldön tartózkodott, így
javaslatait írásban jelentette be. A körülmények részletezésével
Dr. Tallóssy Frigyes szolgált, aki a képviselők derültségére ,,Horváth
---------------------
Jenő védőjeként,, kért szót. Mint mondotta, ő ott volt a jogi
bizottság ülésén, és ugyanezt az álláspontot képviselte, ám
véleményével egyedül maradt. A bűnüldöző hatóságok jelen lévő
képviselői látszólag elsöprő érvrendszerrel győzték meg a jogi
bizottság többi tagját arról: hiba, ha a védő az eljárásban részt
vesz.

    Miután többen nem kértek szót, az elnök szünetet rendelt el, s
felkérte a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, véleményezze
a vitában elhangzott javaslatokat. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 12:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (8. rész)

A szünet után az elnök bejelentette: a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság befejezte munkáját, a jelentését
sokszorosítják. Javasolta: amíg ez elkészül, használják ki az időt
és kezdjék meg az interpellációk tárgyalását.

    Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az Acsai Nagyközségi Közös
    --------------
Tanács elnöke a júniusi ülésszakon a tanácsi dolgozók - elsősorban a
tanácsi adóügyi dolgozók - anyagi érdekeltségi rendszerének
megszüntetése, illetve megváltoztatása tárgyában intézett
interpellációt a pénzügyminiszterhez. A választ akkor sem a
képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, és a terv- és
költségvetési bizottsághoz utalták az interpelláció vizsgálatát. A
bizottság kompromisszumos döntést hozott, miszerint a
Pénzügyminisztériumnak a Belügyminisztériummal közösen új bérezési
és javadalmazási rendszert kell kidolgoznia az önkormányzati törvény
országgyűlési jóváhagyásáig. Movik Lászlóné megnyugtatónak találta a
bizottság jelentését, s azt az Országgyűlés nagy többséggel
elfogadta.

     Boros László (Budapest, 26. vk.), a Posta Kisérleti Intézet
     ------------
műszaki ügyintézője a legutóbbi ülésszakon a Minisztertanács
elnökéhez intézett interpellációt a Külkereskedelmi Főiskola
épületének elhúzódó felújítása miatt. Az interpellációra adott -
művelődési miniszterrel egyeztetett - kereskedelmi miniszteri
választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ezért
az Országgyűlés elnöke az interpellációt vizsgálatra átadta a
kereskedelmi és kulturális bizottságnak. A két bizottság jelentése
szerint 1991-ben meg kell kezdeni a Külkereskedelmi Főiskola új
épületének építését, de addig is fel kell karolni az átmeneti
megoldásokat célzó főiskolai kezdeményezéseket a kormány anyagi
lehetőségeinek függvényében. Boros László elfogadta a bizottsági
jelentésben foglaltakat, s megköszönte a két tárca aktív segítségét.
Az Országgyűlés elfogadta a jelentést. (folyt. köv.)


1989. szeptember 27., szerda 13:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (9. rész)

Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a sarkadi Lenin Mgtsz
-------------
főkönyvelő-helyettese a júniusi parlamenti ülésszakon a
mezőgazdasági termények - elsősorban a gabona - termelői árának
emelését, illetve a külkereskedelmi tevékenység rendjének -
nevezetesen a kivételi listának - a vizsgálatát indítványozta. Mivel
az Országos Árhivatal elnökének válaszát sem a képviselő, sem az
Országgyűlés nem fogadta el, az interpellációval a kereskedelmi,
illetve a terv- és költségvetési bizottság foglalkozott. Jelentésük
szerint a mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek
termelői árára vonatkozó ármegállapítás, valamint a külkereskedelmi
tevékenység folytatásának rendjéről szóló kereskedelmi miniszteri
rendelet felülvizsgálata a kereskedelmi törvény és az ártörvény
kimunkálása során megtörtént. Mivel a gabona árának emelése nem
ragadható ki a szabályozás bonyolult rendszeréből, ezért valamennyi
összefüggésre kiterjedő áttekintés szükséges. Vass Józsefné
kifejtette: a gabonaár-emeléssel kapcsolatban alapvető fontosságúnak
tartja az árkérdést, s kérte, a most kapott választ csak közbenső
tájékoztatásként fogadja el az Országgyűlés, a kérdés konkrét
tárgyalására az október 17-én kezdődő ülésszakon kerüljön sor. Az
Országgyűlés egyetértett a képviselő javaslatával.

     Sebők József (Heves m., 8. vk.), a karácsondi Kossuth MGTSZ
     ------------
elnöke a júniusi ülésszakon a Heves megyei pedagógusok
bérfejlesztését, különösképpen a túlórák díjazását és a
pedagógusbér-emelés megyénkénti differenciálását kifogásolta. A
válasz akkor nem volt elfogadható, így az interpellációt a
kulturális bizottság vizsgálta felül. Jelentéséhez Glatz Ferenc
művelődési miniszter fűzött most kiegészítést. Kifejtette: az ország
különböző megyéiben kialakult pedagógusbér-emelési különbségek
elsősorban abból származnak, hogy egyes törvényhatóságok önerőből
emelik a béreket, máshol - így például Heves megyében - viszont nem
törődnek vele. Ezeket a különbségeket igyekszik a
Pénzügyminisztérium és a Művelődési Minisztérium nivellálni, de
tudomásul kell venni, hogy a helyi erőkön rendkívül sok múlik a
következő években is.

    Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés a választ
egyhangúlag elfogadta. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 15:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (10. rész)

Az előző ülésszakon Kovács Lászlóné (Budapest, 7.vk.), a
     ---------------
Meggyfa utcai Napköziotthonos Óvoda óvonője interpellált a
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez az 1988. évi IV.
törvényben megfogalmazott minőségellenőrzéssel kapcsolatban. A
Házszabályban biztosított lehetőséggel élve a miniszter írásban
válaszolt: indokoltnak tartja az áremelkedésekkel egyidejűleg
igényelt folyamatos minőségjavulást. A hazai élelmiszerellenőrzés -
a válasz szerint - hozzájárul a minőségromlás megakadályozásához.
Ellenőrző módszereinket az európai közösségek és az Egyesült Államok
hatóságai is elfogadják. Ennek ellenére a minőségellenőrzés és a
minőségszabályozás teljes rendszerét a kormány még az idén
megvizsgálja, s így indokolatlan lenne most az élelmiszerek
vizsgálatát külön kiemelni, mint ahogy azt a képviselő kérte. Az
interpelláció utalt a hatóság és az élelmiszertermelők
összefonódására, és megkérdőjelezte az ellenőrző szervek szakmai
függetlenségét is. A válasz szerint nem függnek egymástól az
ellenőrző állomások és a gyártók. A miniszter rámutatott: az
élelmiszereknél döntő minőségjavulást csak a valódi piac kialakulása
hozhat majd.

    A választ a képviselőnő nem, az Országgyűlés viszont 198 igen,
68 nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett elfogadta.

    Krekács László (Pest m. 8. vk.), az Albertírsai-dánszentmiklósi
    --------------
Mgtsz főkertésze ugyancsak a múlt ülésszakon interpellált az
államminiszterhez a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása
során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szervezeteket
hátrányosan érintő intézkedések miatt. A kormány megbízásából Kunos
Péter pénzügyminisztériumi államtitkár írásban válaszolt, s ebben
közölte: a képviselő által szóvá tett esetekben az állami szervek
az érvényes jogszabályok szerint jártak el. A kormányzat nem lát
lehetőséget annak a javaslatnak a megvalósítására, amely szerint
az állam, akár korlátozottan is, de vállaljon felelősséget a
vállalatok tartozásaiért. Ezzel ugyanis az állam közvetlenül
beavatkozna gazdálkodásukba, ami alapvetően ellenkezne a
gazdaságirányítás alapvelveivel is. A válasz kitér még a
vállalatalapítással kapcsolatos indulóvagyon kérdésére,
továbbá a keresetszabályozással összefüggő büntetőadókra is.
(folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 15:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (11. rész)

Ez utóbbiak elengedésével a terhek egy részét a költségvetés eddig
magára vállalta, de a jövőben az adójogszabályok hasonló elengedésre
nem adnak lehetőséget.

    A választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta.

    Dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m. 8.vk.), a Bábolnai
    --------------------------
Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa a szociális és
egészségügyi miniszterhez interpellált a 87/1987/XII. 30. MT sz.
rendelet hatályon kívül helyezését kérve. Javasolta egyúttal, hogy
az ápolásra szorulók hozzátartozói az ápolás idejére táppénzt
kaphassanak. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter
válaszolt, egyetértve a képviselő javaslatá val. Elmondta: hasonló
elképzelésekkel a következő évekre szóló szociálpolitikai csomagterv
is számol, az ápolási díj bevezetéséről pedig az illetékes
szakbizottság már októberben tárgyalni fog, s javaslatait a
Parlament elé viszi. A miniszter azt javasolta, hogy amíg nincs a
kérdésben végleges döntés, addig a fenti jogszabályt ne helyezzék
hatályon kívül.

    Ezt a választ az interpelláló képviselő és a Parlament is
elfogadta. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 15:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (12. rész)

Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron m., 15. vk.), a Soproni
-----------------
Szőnyeggyár nyugalmazott igazgatója Sopron város regionális
fejlesztése tárgyában a belügyminiszterhez intézett
interpellációjában az önkormányzati törvény mielőbbi megalkotását, a
jelenlegi közigazgatási rendszer radikális reformját szorgalmazta.
Hangsúlyozta, hogy a megyei tanácsok jelenlegi újraelosztó szerepét
megszüntetve, azokat a települési önkormányzatok kis létszámú
koordináló hivatallal működő érdekegyeztető fórumává kell alakítani,
lépcsőzetesen megteremtve az új törvény gazdasági feltételeit. Gál
Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszában elmondta, hogy a
belügyi tárca már elkészítette a képviselő által sürgetett
törvényalkotási koncepciót, s azt októberben tárgyalja a kormány.
Gazdasági feltételeit az illetékes állami szervekkel egyetértésben a
költségvetési, illetve az államháztartási törvénytervezetben
jelenítik meg. A megyék új szerepéről azonban az államtitkár
véleménye szerint majd a társadalmi viták tapasztalatai alapján
lehet ítéletet alkotni.

    Az államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés -
ellenszavazat nélkül - elfogadta.

    Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója
    -------------
Nagykanizsa városkörnyékének vízdíja tárgyában interpellált a
környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Szóvá tette, hogy
a városhoz tartozó települések lakói eltérő, a városinál magasabb
vízdíjakat kénytelenek fizetni, s ezt jogtalannak és igazságtalannak
tartják. Maróthy László miniszter elmondta, hogy a képviselő által
felvetett országos probléma megoldásától a minisztérium
karnyújtásnyira van, s élve a házszabályban foglalt lehetőséggel,
kérte, hogy válaszát 30 napon belül, írásban nyújthassa be. (folyt.
köv.)


1989. szeptember 27., szerda 15:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (13. rész)

Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), a Tihanyi Községi Tanács
-----------
elnöke a balatonfüredi térség vízgazdálkodási gondjai miatt
interpellált a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez.
Elmondta, hogy üdülési főidényben az állandó lakosság
három-négyszerese számára kell gondoskodni az ivóvízről és a
szennyvíztisztításról. Erre sem a vízellátó, sem a szennyvízkiemelő
rendszer nem alkalmas. Ezért halaszthatatlannak minősítette a VI.
ötéves tervben ütemezett 8000 köbméteres csúcsvízmű felépítését. A
Balaton-part vízminőségének védelmét azonban nemcsak a part mentén,
hanem a felettes vízgyűjtő területeken is meg kell oldani - tette
hozzá. Kiemelte, hogy a lakosság hozzájárulási szándéka közismert,
ám központi segítség nélkül a helyi igyekezet csupán jámbor szándék
marad.

    Dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter
egyetértett azzal, hogy a Balaton környékének vízellátási gondjait
mielőbb orvosolni kell. Ugyanakkor a tárcának a vízműfejlesztésre
szolgáló összegek elosztásában rangsorolnia kell. Ezzel kapcsolatban
utalt arra, hogy az ország 700 településén nincs vezetékes ivóvíz,
valamint az Alföld számos településén arzénos vizet isznak. Mint
mondotta, a tárca a Balaton környék vízellátásában és
csatornázásában mindig is ,,gáláns volt,,. 1970 és 1990 között több
mint 6 milliárd forintot fordítottak és fordítanak a Balatonnál
csatornázásra, vízellátásra. 1991-ben befejeződik a fűzfői
regionális tisztítómű és a hozzá vezető csatornák építése. Jövőre
kezdődik a Balatonfüred vízellátását biztosító nagy kapacitású vízmű
építése. Ez a beruházás 1994-re készül el. Maróthy László nem zárta
ki, hogy a nem ivóvíz minőségű vízhasználatra létrehozandó külön
rendszerrel a Balaton partján is kísérleteznek majd.

    A miniszter válaszát a képviselő, illetőleg az Országgyűlés nagy
többséggel elfogadta. (folyt. köv.)


1989. szeptember 27., szerda 15:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (14. rész)

Ezután ismét Tollár József (Zala m., 6. vk.),
     -------------

interpellált Nagykanizsa város környékének autóbusz-viteldíja
tárgyában. Elmondta, hogy a Nagykanizsához csatolt városkörnyék
lakói kifogásolják, hogy a tömegközlekedési eszközökön a
viteldíj-kötelezettség kétszeres a helyi járatokhoz képest. Az itt
élők is teljes jogú városlakóknak tekintik magukat, ezért sérelmezik
a megkülönböztetést.

    Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi
államtitkár válaszában szólt arról, hogy a különböző települések
városhoz csatolása 1980 elején kezdődött el, de a közigazgatási
rendezést nem követte a szolgáltatási díjak - így a közlekedési
tarifák - egységesítése. Ezt a tárca többször kezdeményezte, ért is
el eredményeket, de az országban több helyen találkozni a képviselő
által említett problémával. Az államtitkár bejelentette, hogy
1990-től a közigazgatásilag egységes településeken a helyi
személyszállítási díjakat és árképzési elveiket egységesítik. Ez
azonban 100 millió forint többletteherrel jár, amit a költségvetés
nem tud magára vállalni. Így fedezetét a tárca a jövő évi,
kikerülhetetlen tarifaemelésekkel, a társadalmi igazságosságra
törekedve kívánja megoldani. A minisztériumban dolgoznak az
agglomerációs övezetekre vonatkozó egységes díjrendszer kialakításán
is. (folyt. köv.)


1989. szeptember 27., szerda 15:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (15. rész)

Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 18. vk.), a sárospataki
------------
Comenius Tanítóképző Főiskola főigazgatója a bodrogközi és a
hegyközi vasútvonal visszaállításának tárgyában interpellált a
közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Választói
véleményét tolmácsolva hangoztatta, hogy a térségben élők a mai
napig nem tudják elfogadni e vasútvonal felszámolását.
Gazdaságossági számításokkal támasztotta alá, hogy a vasúti
áruszállítás olcsóbb lenne a közútinál. Szólt arról is, hogy a
települések elnéptelenedésében a vasút megszüntetése is
közrejátszott. Sürgette a vasút helyreállítását, azzal, hogy a pénzt
erre a kormánynak kellene biztosítania, mert a térségben működő
üzemek nem tudják előteremteni. Kérte, hogy az előkészítő munkálatok
még ez évben kezdődjenek meg.

    Udvari László államtitkár válaszában emlékeztetett arra, hogy
1976-ban a vasútvonal megszüntetéséről népgazdasági számítások
alapján döntöttek egy akkori kormányprogram részeként. A keskeny
nyomtávú vasútvonal helyreállítása másfél milliárd forintba kerülne,
s ahhoz, hogy ez a vonal a vasúthálózat egészébe bekapcsolódhasson,
további ötmilliárd forintra lenne szükség. Ennek túl sok realitása
nincs, hiszen a MÁV évente 8 milliárd forintot fordít a teljes
vasúthálózat fejlesztésére. Az államtitkár ígéretet tett viszont
arra, hogy a tárca a térség közlekedési és távközlési rendszerét
1990-ig felülvizsgálja. Véleménye szerint a gazdaságélénkítő
programhoz szükség van vállalkozások bevonására, kizárólag állami
eszközökből ugyanis e vasútvonal újjáépítésére felelősen nem lehet
ígéretet tenni.

    Az interpelláló a választ nem fogadta el - s e véleménnyel a
képviselők többsége egyetértett - így a következő ülésszakon ismét a
plénum elé kerül e téma. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 15:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (16. rész)

Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), az MSZMP XX. kerületi
-------------
Bizottságának titkára a Soroksár térségében lévő Kunszentmiklós-Tas
vasútvonal feletti közúti felüljáró újjáépítéséről kérdezte a
közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert. Felhívta a
figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedekben számos elképzelés
született a felüljáró helyreállítására, az ígéretek ellenére azonban
nem történt semmi. A mind jobban növekvő járműforgalom kaotikus
állapotokat idézhet elő, ha nem születik mielőbb döntés a felüljáró
újjáépítéséről.

    Udvari László államtitkár e felvetésre is csak ,,kényszer
szülte,, választ adhatott, mondván: elhanyagolt infrastruktúra a
több évtizedes magyar gazdaságpolitikai gyakorlat következménye.
Közölte, hogy a felüljáró helyreállítása a Fővárosi Tanács
illetékességi körébe tartozik, s a beruházás szerepel a tanács
tervében, a kivitelezésre azonban nincs elegendő pénz. A tárca a
gondokon forgalomszervezéssel kíván enyhíteni, s az M0-ás
autópályagyűrű építését is gyorsítják, hogy az 1990 végén forgalomba
helyezendő szakasz átadásával a nehézgépjárművek elkerülhessék a XX.
kerületi ,,kritikus,, útvonalakat.

    Bár a képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés
többségi szavazattal méltányolta a tárca álláspontját. (folyt.köv.)
(folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 15:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (17. rész)

Tulok András (Veszprém m., 9. vk.), a Pápai Állami Gazdaság
------------
kerületvezetője a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadását
szabályozó ÉVM rendelet megváltoztatása tárgyában interpellált a
közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. A képviselő
annak reményében interpellált, hogy a kormány ezt a rendeletet
megváltoztatja. Tulok András ugyanis kifogásolta azt az előírást,
miszerint a bérbeadó köteles a felmondással egyidejűleg a bérlő
részére ugyanabban a városban megfelelő üres cserehelyiséget
felajánlani. Álláspontja szerint nem lehet a tulajdonos
kötelességévé tenni, hogy a bérlő helyett gondolkodjék.

    Az interpellációra illetékességből Gál Zoltán
belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. Utalt arra, hogy a
helyiséggazdálkodásra vonatkozóan 1984-ben született
kormányhatározat, amely a korábbi szabályokat a képviselő által is
szorgalmazott irányban változtatta meg, tehát növelte a
helyiséggazdálkodásban az üzleti szempontokat, erősítette a
tulajdonos jogait. A tárca véleménye azonban az, hogy a
helyiséggazdálkodás egész rendszerét meg kell változtatni, s még
inkább üzleti alapokra helyezni. A szakemberek foglalkoznak ezzel a
programmal, s a tervek szerint az év végéig terjesztik elő
javaslataikat.

    Tulok András, valamint az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta
a választ.

    Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a Tiszántúli
    -------------
Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója a lakossági adóigazgatási
eljárás általános szabályainak módosítása tárgyában interpellált a
pénzügyminiszterhez. Két indítványt tett: legyen világos az
adókötelezettségek befizetésének esedékességi ideje a
jogszabályokban; továbbá a jogorvoslati időszak elbírálásáig ne
kelljen adópótlékot fizetni.

    Békesi László pénzügyminiszter válaszában mindkét indítvánnyal
mélységesen egyetértett. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 16:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (18. rész)

Tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy az első indítvány
teljesítéséhez nem sükséges jogszabály-módosítás. Az adóigazgatási
eljárási szabályok ugyanis világosan rögzítik, hogy adókötelezettség
esetén, ha az egész évre szól, két részletben, március 15-ig és
szeptember 15-ig lehet adópótlékmentesen befizetni a
kötelezettségeket. Ha év közben keletkezik a kötelezettség - például
illetékfizetési kötelezettség -, akkor a határozat kézhezvételétől
számított 15 napon belül lehet adópótlékmentesen megfizetni a
tartozást.

    A második esetben azonban módosításra van szükség. Ennek kapcsán
a pénzügyminiszter arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy az
interpelláció nyomán benyújtotta a Minisztertanácsnak a
kormányhatározat módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek lényege,
hogy amennyiben az évközi fizetési kötelezettséggel szemben az
állampolgár a 15 napos határidőn belül fizetési halasztási kérelmet
nyújtott be, adópótlék fizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a
kérelmet az adóhatóság már elbírálta.

    Miután a képviselők megkapták és áttanulmányozhatták a jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését a vitában elhangzott
módosító javaslatokról, az elnök - felfüggesztve az interpellációk
tárgyalását - Kulcsár Kálmán igazságügyminiszternek adott szót. A
miniszter emlékeztetett arra, hogy már a törvénymódosítás
előkészítése során felmerült: szükség van-e ezekre a törvényi
változtatásokra éppen akkor, amikor hazánkban egyre növekszik a
bűnözés, a bűnelkövetések száma. Többen felvetették azt is, hogy e
módosításokkal esetleg az illetékes eljáró hatóság munkáját a
szükségesnél jobban korlátozzák, és éppen a bűnelkövetőknek
kedveznek.

    Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy bizonyos
esetekben az eljáró hatóság tevékenységi körét korlátozzák, s ezzel
egyidejűleg valamennyi állampolgár - így a bűncselekményt elkövető -
számára is biztosítani kell az alapvető jogokat a büntető eljárás
során.

    Több képviselő is érdeklődött: a tervezett módosítások milyen
mértékű kiadással járnak, nem terhelik-e meg túlságosan az
államháztartást, illetőleg biztosítható-e egyáltalán a
megvalósításhoz szükséges anyagi és személyi feltételrendszer.
(folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 17:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (19. rész)

Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatosan elmondta: a bírói szervezetnek
330 millió forintra, a Belügyminisztériumnak 300 millió forintra,
az ügyészségnek 30 millió forintra van szüksége az átalakításokhoz.
Kérte a Parlamentet, hogy e kiadásokat biztosítsa a költségvetésből,
ám ha erre nincs lehetőség, mindenképpen tervezze be a jövő évi
költségvetésbe.

    A miniszter egyetértett azokkal a véleményekkel, amelyek nyíltan
vagy burkoltan azt fogalmazták meg, hogy a törvénymódosítások révén
jelentősen növekedni fog a bíróságok hatalma. Rámutatott: a
szabályozás elvi alapja éppen a három hatalmi ág - tehát a
törvényhozói, a végrehajtói és a bírói - egyensúlyának megteremtése
volt.

    Ezt követően részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett
képviselői módosító javaslatokról. Elsőként a fegyveres testületek
helyzetével, a katonai bíráskodással kapcsolatos indítványokat
taglalta. Mint mondotta: elvi álláspont, hogy katonának csak a
katonák és a határőrök tekinthetők, s a vita tárgyát éppen a rendőri
állomány, a rendőrök által elkövetett bűncselekmények képezik. A
miniszter átmenetileg elképzelhetőnek tartja, hogy a katonai jellegű
bűncselekmények kapcsán a rendőrök esetében is katonai bíróság
tárgyalja az ügyet. Hosszú távon azonban abban kell gondolkodni,
hogy polgári bíróság ítélkezzen ezen ügyekben is. Elfogadhatónak
tartotta azt is, hogy kisebb súlyú vétségért a katonát parancsnoka
vonhassa fegyelmi úton felelősségre. Természetesen köztörvényes
bűncselekmény esetében erre továbbra sincs mód - fűzte hozzá.
Horváth Jenő képviselői indítványait Kulcsár Kálmán indokoltaknak és
többségükben elfogadhatóaknak ítélte. Egy kivételt jelölt csak meg,
mégpedig a büntető eljárás 60. szakaszához tett módosító indítványt,
amelyben a képviselő javasolta, hogy a törvénytelen úton szerzett
bizonyítékokat ne vehesse figyelembe a bíróság. A miniszter e
javaslattal is elvileg egyetértett, ám úgy vélte, megvalósításához
nem adottak a feltételek.

    Nem osztotta viszont Südi Bertalan álláspontját, s
indoklásképpen kifejtette: az új sajtótörvényben kell majd
szabályozni, hogy jogerős ítélet előtt senkit se marasztalhasson el
a sajtó.

    A hatályba lépésre vonatkozó észrevételekre reagálva Kulcsár
Kálmán úgy vélte: a Btk. módosításának - a katonákra vonatkozó részek
kivételével - a kihirdetéskor azonnal hatályba kell lépnie, míg a
büntető eljárási törvény esetében az eredeti javaslatban foglalt
március 1-je helyett - amennyiben a feltételek biztosíthatók -
január 1-je lehetne az életbe lépés időpontja. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 17:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (20. rész)

Befejezésül a miniszter kérte mindkét törvényjavaslat elfogadását a
bizottsági és a képviselői módosításokkal együtt.


    Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa a
    ----------
független képviselőcsoport nevében jelentkezett szólásra. Mivel a
törvényjavaslatok feletti vitát már lezárták, az elnök szavazásra
bocsátotta, megadják-e a szót a képviselőnek. A jóváhagyó döntés
után Eke Károly közölte: a független képviselőcsoport úgy
határozott, hogy teljes mértékben támogatja Horváth Jenő
javaslatait, s kérte, hogy ezeket az Országgyűlés is fogadja el.

    Ezután a határozathozatal következett. Először a
törvényjavaslatokra érkezett módosító indítványokról szavaztak a
képviselők, meglehetősen elhúzódó procedúra keretében. A képviselők
közül többen is úgy vélték: nem működik megfelelően a szavazógép,
ezért szavazópróbával ellenőrizték a berendezést. A jogi, igazgatási
és igazságügyi bizottságnak a két törvényjavaslatra vonatkozó
módosító indítványairól - mivel azok egymással szoros kapcsolatban
vannak - együttesen szavaztak a képviselők. A beterjesztett
indítványok túlnyomó többségével az Országgyűlés egyetértett. Ezután
Horváth Jenő módosító javaslatairól szavaztak. A képviselők nagy
többsége valamennyi beterjesztett javaslatát elfogadta. Südi
Bertalan módosító indítványát is szavazásra bocsátotta az elnök,
felhíva a figyelmet, hogy azt a bizottság támogatja, ám a
beterjesztő miniszter nem ért vele egyet. Az indítványt az
Országgyűlés végül elvetette.

    Ezután a képviselők a már elfogadott módosító indítványokkal
együtt 305 egyetértő, egy ellenző szavazattal, 5 tartózkodás mellett
elfogadták a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló
törvényjavaslatot. A törvény a kihirdetés napján lép életbe, kivéve
a katonai büntetőjog hatályával és a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos
rendelkezéseket, amelyek 1990. március 1-jétől érvényesek.

    A büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot
- a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt - az Országgyűlés
301 helyeslő, három ellenző és 7 tartózkodó szavazat mellett fogadta
el. A módosított büntetőeljárási törvény 1990. január 1-jén lép
életbe, azzal a kiegészítéssel, hogy a katonákra vonatkozó
rendelkezések 1990. március 1-jétől érvényesek. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 18:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (21. rész)

A képviselők ezután a következő napirendi pont, az 1988. évi X.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg.
Ez, a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek
jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével
kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok
módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

    Békesi László pénzügyminiszter rövid kiegészítő tájékoztatójában
a következőket mondta:

    - Az átmeneti rendelkezések célja az volt, hogy az 1987-89
közötti adóreform változtatások mindenekelőtt a magánvállalkozók
körében ne fejtsenek ki ugrásszerűen növekvő vagy csökkenő
jövedelemátrendező hatást. Tehát a változtatások egyeseknél ne
jelentsenek egyik évről a másikra rendkívül nagy terheket,
ugyanakkor a csökkenő adóterhelés se okozzon nagy mértékben növekvő
jövedelmeket. Az átmeneti szabályok jól működnek, két kivételtől
eltekintve.

    - Szerencsére vannak már olyan magánvállalkozók is - mondotta a
pénzügyminiszter -, akik jelentős beruházásokra vállalkoznak, ám
azokat egy év alatt nem tudják befejezni. Több tízmillió forint
értékű beruházásokról van szó. Mind több az olyan vállalkozó is, aki
munkájához jelentős készleteket használ föl. Valamennyiükre átmeneti
szabályokat alkalmaztak 1988-ban. Ezek 1989. január 1-jével
megszűntek volna, az átmeneti törvény ugyanis így rendelkezett.
Miután e két területen jó néhányan megint kedvezőtlenebb helyzetbe
jutottak volna, a Vállalkozók Országos Szövetségével, valamint a
Kisiparosok Országos Szövetségével részletesen tárgyaltunk a
kérdésről. Végül is megállapodtunk, hogy az 1988-ban megkezdett
beruházások, illetve az 1988-ban fel nem használt készletek 1989-ben
is kedvezményesen, adómentesen, a költségek terhére elszámolhatók.

    Békesi László ezért e két paragrafus módosítását ajánlotta az
Országgyűlésnek. A miniszter elmondta még: sürgősségi tárgyalást
csak azért kért, hogy ebben a vállalkozói körben minél hamarabb
megszűnjön a bizonytalanság.

    Az elnök tájékoztatta az Országgyűlést: a törvényjavaslatot a
terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta és azt a Parlamentnek
elfogadásra ajánlja. Határozathozatal következett: a képviselők a
módosító törvényjavaslatot 304 szavazattal, két ellenszavazat és
három tartózkodás mellett elfogadták.

    Miután erről a napirendről néhány perc alatt döntöttek, mégpedig
minden vita nélkül, s ezzel behozták az előző, hosszúra nyúlt
szavazási procedúra során elvesztett órákat, az Országgyűlés munkája
ismét interpellációkkal folytatódott. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 19:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (22. rész)

Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár, 18. vk.), a Kisvárdai Városi
------------
Tanács kórházának általános igazgatóhelyettese a kötelező túlmunka
bérének progresszív adóztatása tárgyában interpellált a
pénzügyminiszterhez. Arra kérte a tárca vezetőjét: úgy nyújtsa majd
be az adótörvény módosítását az Országgyűlés elé, hogy különítsék el
a kötelező túlmunka bérét az adóalaptól, s arra 20 százalékos
lineáris adókulcsot alkalmazzanak. Kérte továbbá, hogy a
Pénzügyminisztérium, illetve az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal
közösen határoza meg, mely munkakörökben kötelezhetik a dolgozókat
túlmunkára.

    Békesi László válaszában utalt arra, hogy a kormány az
adótörvények módosítására vonatkozó javaslatot novemberben terjeszti
az Országgyűlés elé. Így az interpellációban felvetett kérdést is
ekkor tárgyalja majd a Parlament. Vitába szállt a képviselőnek azzal
a kérésével, hogy a kötelező túlmunka díjára forrásadót
alkalmazzanak. A mai magyar bérrendszerben - amely fokozatosan
alakul át - ugyanis rendkívül sok bérpótlék, túlmunkával,
teljesítménynöveléssel kapcsolatos bérelem létezik. Ha ezt a
kiskaput megnyitják - s ez a gazdaság valamennyi szféráját érintené,
nem csak az egészségügyet -, gyakorlatilag ketté szakadna a
bérrendszer, illetve az adórendszer. Ezzel lényegében megszűnne az
adórendszernek az az általánosan elfogadott alapelve, miszerint ne a
jövedelem forrását, hanem annak nagyságát vonják azonos mértékű
adóztatás alá. Ez pedig elvi jelentőségű döntés, nem pedig taktikus
megfontolás kérdése. A kormányzat nem tudja vállalni, s a
képviselőknek sem ajánlja az adórendszer alapelemének ilyetén
módosítását. Ezzel szemben a kormánynak az a szándéka - tette hozzá
-, hogy az idén meghirdetett mértéknél nagyobb arányú béremelést
hajtsanak végre az egészségügyben. A túlmunka-díjak körül kialakult
feszültséget egyébként maguk a munkáltatók is jelentősen
csökkenthetnék. Magyarán: a túlmunkát jobban meg kell fizetni.

    Az interpelláló képviselő nem fogadta el a pénzügyminiszter
válaszát, s az Országgyűlés is elutasította azt. Az ülés elnöke
ezért további vitára visszautalta az interpellációt az illetékes
bizottságnak. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 19:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (23. rész)

Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.) a közszolgáltatások tárgyában
---------------
interpellált a pénzügyminiszterhez. Egyebek között kifejtette: a
közszolgáltatások egyik lényeges eleme a háztartási hulladék
összegyűjtése és elszállítása a településeken. Azelőtt erre a
tevékenységre is vonatkozott az az elv, miszerint az állam minimális
díjtétel ellenében biztosítja az ilyesfajta kommunális
szolgáltatást. Jelenleg azonban a közszolgáltatásokat, így a
hulladékelszállítást is mindinkább értékén kénytelen megfizetni a
lakosság. A képviselő hangsúlyozta: a szolgáltató üzemeket ugyanazok
az elvonások sújtják, mint a nyereségérdekelt vállalatokat. Ezért
javasolta: az állam dotálja vagy a 25 százalékos forgalmi adó
elengedésével segítse a közszolgáltatásban tevékenykedő
vállalatokat.

    Békesi László válaszában előrebocsátotta: osztja a képviselő
aggodalmait, javaslatai többségével egyetért. Tájékoztatásul azonban
elmondta: köztisztasági feladatokra évente 2 milliárd forintot
költenek a tanácsok, ebből 200 millió forintnyi a közvetlen állami
költségvetésből finanszírozott támogatás. Ugyanakkor a
közszolgáltatói tevékenység a maximális, 80 százalékos
nyereségadó-kedvezményt élvezi, s ez tartós, a jövőben is
érvényesülő preferencia. Nem tudott viszont ígéretet tenni a
miniszter arra, hogy a közszolgáltatásoknak közvetlenül, növekvő
állami támogatást juttassanak.

    Az interpellációra adott választ mind a képviselő, mind az
Országgyűlés elfogadta. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 19:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (24. rész)

Dr. Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.), a nyírtassi
----------------
Dózsa Tsz elnöke a mezőgazdasági keresetszabályozás 1990. január
1-jei hatályú feloldását szorgalmazó interpellációját közvetlenül a
miniszterelnökhöz intézte, mert - mint mondta - korábbi
hozzászólásakor elbagatellizálták e kérdést. Hangsúlyozta, hogy nem
költségvetésből finanszírozott bérrendezést kér, csupán azt, hogy a
bürokratikus államapparátus helyett maga az ágazat rendelkezhessen
az általa előállított nyereséggel.

    Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány
nevében adott válaszában elmondta: a kormány novemberben meg
tárgyalja a keresetszabályozás helyzetének felülvizsgálatát, a
piacgazdasággal való összehangolásához szükséges liberalizálását.
Hangoztatta azonban, hogy a minden korábbinál szabadabb jelenlegi
szabályozás kínálta adómentes jövedelemnövelés lehetőségével sem
tudott élni az ágazat. A liberalizálás ugyanakkor az inflációhoz is
hozzájárult, aminek legfőbb kárvallottja éppen a mezőgazdaság. A
miniszter arra kérte a képviselőket, hogy döntéseikkel segítsék elő
az ágazat jövedelmezőségének javítását, mert csak ez teremtheti meg
az interpellációban foglalt kérés teljesítésének forrásait.

    A választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el,
így a témát az elnök kiadta tárgyalásra a mezőgazdasági
bizottságnak.

    Ezzel az Országgyűlés szeptemberi ülésszakának második
munkanapja - amelyen Szűrös Mátyás, Fodor István és Horváth Lajos
felváltva elnökölt - befejeződött. Csütörtökön délelőtt
interpellációkkal és kérdésekkel folytatódik az ülésszak.

    x x x

(folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 19:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (25. rész)

Az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka második napjának eseményei
dióhéjban:

    Szerdán délelőtt a Parlamentben a Büntető Törvénykönyv, illetve
a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok
feletti együttes vitával folytatta munkáját az Országgyűlés.

    A vitában felszólalt:

    Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.);

    Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.);

    Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.);

    Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.);

    Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.);

    Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest 22. vk.);

    dr. Tallóssy Frigyes (Budapest 24. vk.);

    Varga Lajos (Pest m., 26. vk.);

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.).

    Az általános vitát követő részletes vitában felszólalt:

    Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.);

    Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.);

    Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.);

    dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.).

    Az Országgyűlés ezután - a napirendi pont tárgyalását
megszakítva - interpellációkkal foglalkozott.

    Az előző ülésszakon el nem fogadott miniszteri válaszok miatt
került ismét a plénum elé:

    Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.) interpellációja a tanácsi
adóügyi dolgozók anyagi érdekeltsége tárgyában a
pénzügyminiszterhez;

    Boros Lászlóé (Budapest, 26. vk.) a miniszterelnökhöz a
Külkereskedelmi Főiskola felújítása tárgyában;

    Vass Józsefnéé (Békés m., 15. vk.) az Országos Árhivatal
elnökéhez a gabona termelői árak emelése, illetve a külkereskedelmi
kiviteli lista vizsgálata tárgyában;

    Sebők Józsefé (Heves m., 8. vk.) pedig a művelődési miniszterhez
a pedagógus bérek és túlóradíjak emelése tárgyában.

    A most kapott választ hárman - az Országgyűléssel együtt -
elfogadták, Vass Józsefné azonban csak közbenső tájékoztatásként
fogadta el.

    Ezután újabb interpellációk következtek:

    Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a mezőgazdasági és
élelmezésügyi miniszterhez a minőségellenőrzéssel kapcsolatban. Az
írásos választ a képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta.
(folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 19:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (26. rész) - dióhéj - 2.

Krekács László (Pest m., 8. vk.) az államminiszterhez a csődbe
jutott vállalatok felszámolása miatt hátrányosan érintett
szövetkezetek ügyében júniusban elhangzott interpellációjára kapott
írásos választ, amit az Országgyűléssel együtt elfogadott.

    dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.) a szociális és
egészségügyi miniszterhez interpellált a 87/1987/XII. 30. MT sz.
rendelet hatályon kívül helyezése tárgyában. Az interpellációra
adott választ elfogadták.

    Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron m., 15. vk.) Sopron regionális
fejlesztése és az önkormányzati törvény megalkotása tárgyában
intézett interpellációt a belügyminiszterhez. A választ elfogadták.

    Tollár József (Zala m., 6. vk.) Nagykanizsa város környékének
vízdíja tárgyában interpellált. A választ a környezetvédelmi és
vízgazdálkodási miniszter 30 napon belül írásban adja meg a
képvivselőnek.

    Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.) a környezetvédelmi és
vízgazdálkodási miniszterhez a balatonfüredi térség vízgazdálkodási
gondjai miatt interpellált. A választ elfogadták.

    Tollár József (Zala m., 6. vk.) a Nagykanizsa környéki autóbusz
viteldíjak tárgyában intézett interpellációt a közlekedési,
hírközlési és építésügyi miniszterhez. Az Országgyűlés és a
képviselő a választ elfogadta.

    Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 18. vk.) a bodrogközi és
a hegyközi vasútvonal visszaállításáért interpellált a közlekedési,
hírközlési és építésügyi miniszterhez. A választ nem fogadták el,
így a téma ismét az Országgyűlés elé kerül.

    Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) a közlekedési, hírközlési és
építésügyi minisztert kérdezte a Soroksár térségében levő közúti
felüljáró újjáépítéséről. A képviselő az interpellációra adott
választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont igen.

    Tulok András (Veszprém m., 9. vk.) a közlekedési, hírközlési és
építésügyi miniszterhez a nem lakás célú helyiségek bérbeadási
szabályainak megváltoztatása ügyében intézett interpellációt. A
választ elfogadták.

    Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) a lakossági
adóigazgatási eljárás módosítása tárgyában interpellált a
pénzügyminiszterhez. A választ elfogadták. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 19:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (27. rész)

Az interpellációk tárgyalását felfüggesztve ismét visszatértek a
Btk. és a büntetőeljárási törvény módosításához; Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter válaszolt a törvényjavaslatok vitájában
elhangzottakra.

    Ezután Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) képviselő a vita
lezárása után kapott szót, majd határozathozatal következett. Az
Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv módosításáról, valamint a
büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot - az
előzetesen megszavazott módosító javaslatokkal együtt - elfogadta.

    Ezt követően a tárgysorozatnak megfelelően az 1988. évi X.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyaltak. Békesi
László pénzügyminiszter tartott rövid, kiegészítő tájékoztatót, majd
határozathozatal következett. Az Országgyűlés a vállalkozási
nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról
szóló törvényjavaslatot elfogadta.

    A Parlament ismét interpellációkkal folytatta munkáját.

    Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.) a kötelező túlmunka
bérének progresszív adóztatása tárgyában interpellált a
pénzügyminiszterhez, akinek válaszát nem fogadták el, s a témát
visszaadták az illetékes bizottságnak.

    Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.) a közszolgáltatások tárgyában
intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez; a választ elfogadták.

    dr. Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.) a mezőgazdasági
keresetszabályozás feloldásáért interpellált a miniszterelnökhöz; a
választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, s az
interpellációt az elnök kiadta a mezőgazdasági bizottságnak.

    Ezzel az Országgyűlés szeptemberi ülésszakának második
munkanapja - amelyen Szűrös Mátyás, Fodor István és Horváth Lajos
felváltva elnökölt - véget ért.

(MTI)


1989. szeptember 27., szerda 19:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD