|
|
 |
|
 |
Washingtoni beszélgetés Szűrös Mátyással
|
----------------------------------------
Washington, 1989. szeptember 21. (Amerika Hangja, Esti
világhíradó) - Most Horváth János, Amerika Hangja magyar osztályának
helyettes vezetője Szűrös Mátyással, a magyar Országgyűlés elnökével
beszélget:
- Kedves hallgatóink ezúttal nem a szokásos 18-as stúdiónkból
jelentkezünk, hanem a Magyar Népköztársaság washingtoni
nagykövetségéről, ahol vendégünk dr. Szűrös Mátyás, a magyar
parlament elnöke.
Elnök úr
Kezdjük beszélgetésünket egy átfogóbb témával, a
magyar-amerikai kapcsolatok kérdésével. Ideutazása előtt még
Budapesten elmondotta: szeretné elérni, hogy Magyarország véglegesen
megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Bush elnök néhány
nappal ezelőtt bejelentette: javasolja a Kongresszusnak, hogy adják
meg Magyarországnak ezt a kedvezményt. Szinte ugyanebben az időben a
Budapesten tartózkodó amerikai kereskedelmi miniszter széles körű
magyar-amerikai kereskedelmi és üzleti egyezményt javasolt.
Mindeneképpen fel kell sorolnunk a Demokrata Párt új javaslatát,
amely szerint 1,2 milliárd dollár segélyt kapna az Egyesült
Államoktól Magyarország és Lengyelország.
Először is kíváncsiak lennénk véleményére az elmúlt napokban
történtekkel kapcsolatban, másodszor pedig arra, hogy az eddig
felajánlottak elegendőek-e ahhoz, hogy Magyarország egy kicsit
fellélegezzen.
- Mi üdvözöljük azt, hogy az Egyesült Államok elnöke, Bush úr
bejelentette, éppen tegnapelőtt, hogy egy hónapon belül megadják
Magyarországnak a legnagyobb kedvezmény elvét, illetve annak
alkalmazása lehetségessé válik. Ez nagyon fontos számunkra. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 1. folyt.
|
Fontos az is, amit a demokraták javasolnak, tehát, hogy
segélyben részesítsék Lengyelországot és Magyarországot. A dolog
lényegét mi abban látjuk, hogy az időtényező Magyarország számára
fontos. A demokratizálódási folyamatot gazdaságilag alá kell
támasztani. Ez elsősorban a mi feladatunk, a magyar nép feladata,
hogy kialakítsa Magyarországon a vegyestulajdonú piacgazdaságot és
hatékonnyá tegye a gazdaságot, de ehhez szükség van külső
támogatásra is.
Miután a szocialista világ nem tud támogatást nyújtani
Magyarországnak a legjobb indulata ellenére sem technológiában, sem
pénzügyileg - tehát szükséges az, hogy az Amerikai Egyesült Államok
és más fejlett ipari országok támogatást nyújtsanak e terveink
megvalósításához. Most itt feltétlenül arra gondolok és látom, hogy
itt is vannak különböző nézetek e kérdésben, akár a képviselők
között, akár a szenátorok között vagy más politikai tényezők között.
Úgy képzeljük el ezt a segítséget, hogy ez nem okoz gondot
másoknak. Tehát mi érdekeltek vagyunk Gorbacsov sikerében, de
Gorbacsovnak is szüksége van arra, hogy Magyarországon ez a folyamat
eredményesen tovább haladjon, hogy igazi demokrácia, jogállam és
hatékony piacgazdaság alakuljon ki. Tehát senki ne gondoljon arra,
hogy az esetleges amerikai segítség vagy támogatás irritálná a
szovjet vezetést.
Ehhez még a következőt szeretném hozzáfűzni: örömmel
állapíthatjuk meg, hogy itt az Amerikai Egyesült Államokban
elismerték azt, hogy az időtényező fontos Magyarország számára,
legalábbis egyre szélesebb körben ismerik ezt el. Nem lenne helyes
arra várni, hogy majd demokratikus, szabad választások lesznek,
utána koalíciós kormány, hanem ennek a parlamentnek, ennek a
kormánynak kell támogatást nyújtani, illetve végeredményben a magyar
népnek, a nemzetnek. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 2. folyt.
|
- Elnök úr
Az előző kérdésre adott válaszában említette
Gorbacsovot. A Szovjetunió kelet-európai politikája szinte drámai
változáson ment át, amit Ön első kézből lemérhetett, hiszen hosszú
időn át képviselte Magyarországot Moszkvában.
A magyar pártvezetés egyik tagja - Nyers Rezső - moszkvai
látogatása után kijelentette, hogy Gorbacsov aggódik a lehetőség
miatt, hogy Magyarország hátat fordít a Keletnek és teljesen a
Nyugathoz fordul. Nyers Rezső szerint Gorbacsovot aggasztja az is,
hogy a többpártrendszerbe való át-, illetve visszatérés végül is
anarchiába fullad.
Szeretném, ha mondana néhány szót a szovjet álláspontról,
ahogyan Ön látja, vagy a szovjet álláspontban történt esetleges
változásról.
- Igen. Én úgy látom, hogy Gorbacsov, illetve a szovjet vezetés,
nem azért aggódik, mert Magyarországon többpártrendszerű demokrácia
alakul ki. Nekik valóban más a pozíciójuk. Ők úgy gondolják, hogy
egypártrendszerben is lehet fejleszteni a demokráciát. Ez, mint
hipotézis esetleg elfogadható, de a történelem eddigi menete nem
igazolta, hogy egypártrendszerben lehet igazán demokráciát csinálni,
demokratikus körülményeket kialakítani. Ez tehát az egyik vitatott
pont.
Az valóban megfelel a valóságnak, hogy Gorbacsov, illetve a
szovjet politika, tudomásul veszi, hogy minden nép maga választja
meg fejlődésének útját és ezt tiszteletben kell tartani. Amitől a
szovjet vezetés és maga Gorbacsov is fél, az az, hogy Magyarországon
nehogy ellenőrizhetetlenül bizonytalan helyzet alakuljon ki. Azt
hiszem, ez senkinek sem áll érdekében, Amerikának sem, másoknak sem,
de elsősorban nekünk nem. Ezért mi mindent elkövetünk, hogy az
átmenet az egypártrendszerről a többpártrendszerbe, a diktatúrából a
parlamenti demokráciába, a jogállamiságba békés legyen, és közben
megőrizzük az ország politikai és gazdasági stabilitását. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 3. folyt.
|
Ez rendkívül fontos. Ezért is emeltem ki az időtényező
jelentőségét és ezért van szükség arra, hogy barátaink, illetve
partnereink - az Egyesült Államok és mások is - megértsék ezt, hogy
Magyarországnak erre a stabilitásra szüksége van mind
belpolitikailag, mind nemzetközileg, és ehhez szeretnénk a
támogatásukat megkapni.
- Elnök úr
Mi a véleménye Lawrence Eagleburger amerikai
külügyminiszter-helyettes múlt heti nyilatkozatával kapcsolatban,
amelyben összehasonlítást tett a két szuperhatalom hidegháborús és
jelenlegi kapcsolata között, és amelyben kijelentette, hogy a
Kelet-Európában végbemenő változásoknak esetleg destabilizációs
hatásai lehetnek.
- Ha én jól tudom, Eagleburger úr a hidegháborús időszak
szakértője, és még kísérthetnek nála ezek a bizonyos gondolatok
azért, mert nyilvánvaló egyszerűbb az Amerikai Egyesült Államoknak
és a Szovjetuniónak egy bipoláris világrendszer, mert így jobban
kordában lehet tartani a világot. Most a változások, a
demokratizálódás, a függetlenedés azonban azzal jár, hogy lazul a
szövetségi rendszer mind keleten, mind nyugaton, és kialakul
egyfajta multipoláris rendszer, nemzetközi rendszer, amely már
korábban kezdetét vette, hiszen Japán gazdasági világhatalom és Kína
is felerősödött. Nem beszélve arról, hogy a legnagyobb kereskedelmet
időnként a Német Szövetségi Köztársaság bonyolítja le a világban,
meg hogy Nagy-Britannia technológiailag felzárkózik, és így tovább,
és így tovább.
Közben kétségtelen, hogy ezek a reformfolyamatok
Közép-Európában, de a Szovjetunióban is azt jelentik, hogy egy civil
társadalom kezd kialakulni, ami általában bonyolult folyamat, mert
mindenkinek meg van a véleménye, de a demokrácia időigényes, olcsó
mulatságnak sem nevezhető. Tehát ez a folyamat tulajdonképpen
pozitív, mert a katonai blokkok, szövetségek is lazulnak a béke, az
együttműködés irányába. Végül is átrendeződés megy végbe a világban,
ezt látni kell, és gondolom, hogy ebben az Amerikai Egyesült Államok
feltétlenül megtalálja a konstruktív, vezető szerepét. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 4. folyt.
|
Hogy félreértés ne essék, szóval Eagleburger úr amit
összefoglalt abban az előadásában, rendkívül érdekes és tanúságos,
nagyon sok benne az igazság. Itt tulajdonképpen én csak bizonyos
nosztalgiára utaltam, mert én őt egy konstruktív politikusnak
tartom, s a vele való beszélgetés számomra igen fontos és kellemes
volt. Ő nagyon konstruktívan, pozitívan közelítette meg a
magyar-amerikai kapcsolatok témáját. Például reálisan látja a
folyamatokat. Az más kérdés, hogy Ő hogyan mérlegeli ebben Amerika
szerepét, hogy mi az egyszerűbb megoldás, vagy a könnyebb helyzet
számára. Ezt nagyon lényegesnek tartom az egészhez hozzáfűzni végül
is, mert én magam is nagy érdeklődéssel olvastam az előadását a
sajtóban.
Tehát az új az vajúdás közepette születik meg, és hát most éppen
azt tapasztaljuk valóban, hogy kicsit bonyolultabbá vált a helyzet
azáltal, hogy multipoláris rendszer kezd kialakulni, és hát ki-ki
próbálja a saját útját járni ilyen körülmények között. Én azt
hiszem, hogy ebben több a pozitívum, mint a negatívum. Itt ugye
lehetnek váratlan jelenségek is, ami gondot okozhat egyik-másik
nagyhatalomnak, de a kisebb országoknak is.
Mondok egy konkrét példát, hogy világossá váljék: ismét előtérbe
került a német kérdés. Tehát ezt évtizedekkel ezelőtt, a háború után
a nagyhatalmak megoldottnak tekintették, és ez valóban egyfajta
stabilitást biztosított négy évtizedig - de kiderült, hogy ez igazán
nem volt sosem rendezve, és most újra foglalkozni kell majd ezzel a
kérdéssel valamilyen formában. Ez a nagyok dolga...
Igaz, hogy a magyar nép a keletnémet menekültekkel kapcsolatban
indította el a folyamatot vagy ébresztette rá Európát, hogy ez a
kérdés bizony nincs véglegesen lezárva 4 és hát ez persze gondot
okozhat és munkát a nagyhatalmaknak -, de valahogy majd nyilván
ennek is megtalálják a módját, hogy hogyan kezeljék. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 5. folyt.
|
- Térjünk ismét vissza magyar belpolitikához
Mindenki tudja,
hogy a reformfolyamatot a kényszerítő gazdasági körülmények, az
ellenzék egyre erősödő nyomása és a párt reformszárnyának
erőfeszítése indították el. Az is ismert, hogy az időnként
holtpontra jutó folyamatot - sok más mellett - ennek a
reformszárnynak egy-egy meglepő lépése lendítette újra mozgásba.
Szeptember 12-ikén és 13-ikán volt az MSZMP Központi
Bizottságának rendkívüli ülése, ahol nyilvánosságra került, hogy a
reformszárny olyan platformjavaslattal készül a jövő hónapban sorra
kerülő kongresszusra, amely ismét egy sokkoló lépéssel lódíthatja
előre a reformfolyamatot - lódíthatja vagy késleltetheti, ugyanis a
platformojavaslat felszólítást tesz arra, hogy a konzervatívok
mellett el kell távolítani a fontolva haladókat is, vagyis azokat
is, akiket Grósz Károly képvisel. És ha lehet még fokozni, akkor
azokat, akik a konzervatívokkal együtt előreláthatóan a
kongresszuson többségben lesznek. Mi erről a véleménye?
- Ez egy nagy kérdés. Ez egy fontos kongresszus lesz minden
tekintetben. Az én véleményem változatlanul az, hogy ez a
kongresszus akkor lesz igazán eredményes, ha az egész nemzet ügyét
tekinti feladatának, és képes lesz felülemelkedni bizonyos szűk
pártérdekeken, még ha pártkongresszusról van is szó, tudniillik itt
előre kell nézni a választásokra, a parlamenti választásokra. Tehát,
ha a reformszárny egyértelműen felülkerekedik, akkor lesz ez
eredményes, és hogyha képes a párt itt egy nagy lépést előre tenni,
abba az irányba, hogy képes a nemzet integráló erejévé válni, tehát
a szűk pártérdekek fölé emelkedni.
Nos, úgy gondolom, hogy nem az az eljárás, hogy eleve a
szakadásra törekedjünk, vagy szakításra, hanem az, hogy egy jó
programot dolgozzunk ki, aztán a történelmi utunkat megfelelően
elemezzük. Jó alapszabályt kell kidolgozni a párt számára, és ez
lehet az a platform a gazdasági kérdésekben is, amely differenciál a
párttagság körében. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 6. folyt.
|
A pártkongresszus után már illő lesz azt mondani, hogy kérem
szépen, nekem ez és ez a véleményem. A párgkongresszus után, aki nem
képes elfogadni azt a platformot, ami kialakul a kongresszuson,
annak már világosan meg lehet mondani azt, hogy ebben az esetben
legjobb, ha elhagyja a pártot. Addig azonban ilyen felszólításoknak
nem sok értelme van, csak utána lehetséges. Ezért kell arra
törekedni, hogy a pártkongresszuson az igazán korszerű erők
kerekedjenek felül, akik a magyar valóságból kiindulva elemzik a
helyzetet és képesek megtalálni ebből a helyzetből a kiutat.
Így gondolom én ezt, és azért kérdéses ez, mert még én magam sem
tudom pontosan, hogy milyen lesz igazán az összetétele a
kongresszusi küldötteknek, de minden bizonnyal olyan lesz, hogy
minden fő áramlatnak a képviselői jelen lesznek, és gyanítom, hogy
az igazán reformerek végül is kisebbségben lesznek. De, hogy ennek
ellenére a politikában és a vezetésben képesek lesznek-e
felülkerekedni, ezt ennek ellenére nem tartom teljesen kizártnak.
Tehát fontos lesz itt ez a kongressus ebben az egész politikai
folyamatban.
- Befejeződött a kerekasztal-megbeszélés sorozat az ellenzék és
az MSZMP között. Az egyezményt a kilenc ellenzéki csoport közül
három nem írta alá, ugyanis elolvasva ezt az egyezményt, az ellenzék
semmit, az MSZMP mindent megkapott, amit kért. Tudom, hogy ebben más
a véleménye az MSZMP-nek, éppen ezért kérem, mondja el, melyek azok
az engedmények, amelyeket az MSZMP adott?
- Elég sok engedményt tett, mert ugye itt kompromisszumok
kialakítására volt szükség, és egy ilyen tárgyalás amikor elindul,
mindig arra kell számítani, hogy mindkét félnek engedni kell.
Tulajdonképpen mindkét fél engedett. Így alakulhatott ki
kompromisszum, nem beszélve arról, hogy egy sor kérdésben persze nem
jutottak megállapodásra. Ez úgy lesz majd, hogy a parlamentre hárul
a feladat, hogy végül is ezekben a napirenden lévő sarkalatos
törvényekben a nemzet érdekében való álláspontot kialakítson, és
olyan törvényt alakítson ki, illetve hagyjon jóvá. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 7. folyt.
|
Tehát lesz egy törvénytervezet, amelyből világgossá válik, hogy
miben egyeztek meg. És mellette ugyancsak világosan megfogalmazzák,
hogy miben tartja fel külön álláspontját a kormányzó párt, miben
tartja fel külön álláspontját az Ellenzéki Kerekasztal, illetve a
harmadik tárgyalófél. Ebben kell majd a parlamentnek eligazodnia és
konstruktív törvényt megalkotni. Eddig képes volt a parlament erre,
reméljük most is ezt a történelmi feladatát képes lesz jól
megoldani.
Tehát nyilvánvaló, hogy a kormányzó párt is sokat engedett,
nyilvánvalóan legtöbbet, hiszen úgy indult el az egész már, hogy az
átalakítás szempontjából csak úgy haladhatunk előre a parlamenti
demokrácia felé, a jogállamiság felé, hogyha kompromisszumok
alakulnak ki.
- Elnök úr
Köszönöm az interjút. +++
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|