|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 22., péntek - A múlt héten félbemaradt ülését folytatta pénteken az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága a Parlamentben, Bölcsey György, a bizottság titkára elnökletével. A tanácskozáson részt vett Fodor István, az Országgyűlés alelnöke.
A büntető eljárási törvény módosítása feletti vitát megelőzően a
bizottság tagjai az újonnan megválasztott gödöllői képviselő, Roszik
Gábor indítványával ismerkedhettek meg. A képviselő javaslatában azt
szorgalmazta, hogy az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán külön
napirendi pontként tárgyalja meg október 23-a nemzeti ünneppé
nyilvánításának kérdését. Roszik Gábor álláspontja szerint október
23-át mint a népfelség napját nemzeti ünneppé és egyúttal
munkaszüneti nappá kell nyilvánítani.
Ezzel kapcsolatban Soltész István, az Országgyűlés főtitkára
tolmácsolta Szűrös Mátyás véleményét. Emlékeztetett arra: a Ház
elnöke augusztus 20-ai, ópusztaszeri beszédében már felvetette, hogy
október 23-a legyen nemzeti emléknap. Szűrös Mátyás tehát úgy véli,
hogy a Parlamentnek nem önálló napirendi pontként kellene
megvitatnia ezt a kérdést, de ő maga egy nyilatkozat-tervezetet
terjeszt be a jövő heti ülésszakon, és ebben javasolja - a
háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások szellemében -, hogy
október 23-a legyen a nemzeti megbékélés napja.
A bizottság tagjai Roszik Gábor indítványa ellenében Szűrös
Mátyás javaslata mellett voksoltak.
A jogi bizottság ezután - paragrafusonként - kialakította
álláspontját a büntető eljárásról szóló törvény módosításával
kapcsolatos képviselői javaslatokról. Élénk vitát váltott ki Horváth
Jenő azon javaslata, miszerint ,,A védő jelen lehet a tanuk
kihallgatásánál. A védő a tanukhoz kérdéseket intézhet. E jog
gyakorlása azonban a tanuk kihallgatását nem késleltetheti.,, A
testület végül is elvetette e módosító javaslatot, elfogadva a
Belügyminisztérium képviselőjének érvelését. Diczig István ezredes,
a BM bűnügyi csoportfőnökének helyettese szerint ugyanis nem ritka,
hogy 15-20 gyanusítottat, 100-150 tanut kell kihallgatni a nyomozás
során, legtöbbször tehát kivihetetlen lenne a védők mozgósítása.
Arról nem is szólva, hogy azok a gyanusítottak, akiknek van
meghatalmazott védőjük, ilymódon előnyhöz jutnának. Az ismeretlen
tettes ellen folytatott nyomozás során pedig - értelemszerűen - védő
még színre sem lép. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 15:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (2. rész)
|
Támogatta viszont a jogi bizottság Südi Bertalan módosító
indítványát. A Bács-Kiskun megyei képviselő e törvényben javasolja
rögzíteni: amennyiben a bíróság a magyar állampolgárt -
bűncselekmény, vagy bizonyítottság hiányában - az ellene emelt vádak
alól jogerősen felmenti, a bíróság az érintett kérésére, az általa
megjelölt hazai sajtótermékben az ügy lényegét érintő tájékoztató
közleményt hozzon nyilvánosságra. E javaslatról is az Országgyűlés
dönt majd.
Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun megye) annak a véleményének adott
hangot, hogy a telefonok lehallgatása és egyéb ,,titkos eszközök,,
alkalmazása alkotmányellenes. Diczig István válaszában kifejtette:
az állam- és közbiztonságról szóló, rövidesen nyilvánosságra kerülő
törvénytervezet részletesen foglalkozik e kérdéssel. Mint mondotta,
az állampolgárok jogait közvetlenül érintő eszközöket és módszereket
- így a levelek felbontását, a telefonok lehallgatását, a titkos
figyelést, a titkos környezettanulmányt - a jövőben sem lehet
mellőzni az eredményes bűnfelderítő munkában. Szükséges azonban,
hogy ezeket magas szintű jogszabályban, elképzeléseik szerint
alkotmány erejű törvényben, a gyakorlati végrehajtását pedig a
büntető eljárási törvényben rögzítsék.
A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság végezetül egyhangú
támogatásáról biztosította az országgyűlési képviselők jóhírének,
becsületének védelme érdekében megfogalmazott nyilatkozatot, amelyet
a plénumon olvasnak majd fel. A nyilatkozat - egy konkrét eset
kapcsán - visszautasítja az olyan alaptalan tömegkommunikációs
híradásokat, amelyek az országgyűlési képviselők jóhírnevét
csorbítják. (MTI)
1989. szeptember 22., péntek 15:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|