Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Magyar belpolitikai helyzet

---------------------------


München, 1989. szeptember 21. (SZER, Szerkesztők fóruma - Vadász
János) - Ezen a héten Magyarországon a politikai átalakulás
folyamata nagyon fontos fordulóhoz érkezett. Néhány nappal ezelőtt
lezárult a 3 hónapig tartó tárgyalás-sorozat az MSZMP, az Ellenzéki
Kerekasztal és az úgynevezett harmadik oldal megbízottai között.

    Megállapodást írtak alá az úgynevezett sarkalatos törvények
előterjesztéséről. Ezek hivatottak szabályozni, hogyan valósuljon
meg az átmenet az első szabadon választott parlament összeüléséig.
Pontosabban: ezt a megállapodást három ellenzéki párt, illetve
szervezet nem volt hajlandó aláírni, de nem éltek a vétójogukkal
sem, tehát ezzel mintegy jelezték, hogy nem kívánják megakadályozni
a megállapodás létrejöttét. A jövő hét elején pedig összeül a nem
szabadon választott, a múltból örökölt Országgyűlés, hogy döntsön a
sarkalatos törvények ügyében.

    Időszerű tehát, hogy az e heti szerkesztők fórumán is
megvizsgáljuk, illetve mérlegeljük ezt a tárgyalássorozatot, azt,
hogy milyen eredményt mutathat fel, és milyen következményekre lehet
számítani.

    Két kollégám ül mellettem a studióban: Hamburger Mihály és
Gordon Tamás, ők fejtik ki a véleményüket. Mindenekelőtt egészen
röviden: tulajdonképpen erre a kerekasztal tárgyalásra a
társadalomtól nem kapott megbízást senki sem. Sem az MSZMP, sem az
ellenzék, a harmadik oldal a legkevésbé. Lehet-e itt bármilyen
legitimitásra hivatkozni?

    - Vegyük a kényelmesebbet, az MSZMP-t. Az MSZMP hatalmon van
azokban a kérdésekben, amelyekben most már többé - tudjuk, hogy
miért - nem akar a társadalom feje felett dönteni, hajlandó leülni a
kerekasztalhoz és nem a maga által kiválasztott partnerekkel
tárgyalni. Ennek a jelentőségét azt hiszem, nem kell boncolgatnunk.
(folyt.)


1989. szeptember 21., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar belpolitikai helyzet - 1. folyt.

Amit még fontosnak tartok elmondani: az országban 40 éve nem
volt ilyen hangulat, ilyen politikai légkör. Akármi is a véleményünk
az Ellenzéki Kerekasztal és a hatalom közti tárgyalásról, erről a
megállapodásról, ezt feltétlenül el kell mondanunk.

    - Én annyit tennék ehhez hozzá, hogy itt egy elég komikus
helyzettel állunk szemben. Sokan azzal érvelnek, hogy az ellenzéknek
senki nem adott felhatalmazást, és arra hivatkoznak, hogy a
parlamentet valaki megválasztotta. De hát tudjuk azt, hogy hogyan
zajlottak le ezek a választások, tudjuk azt, hogy hogyan szerepelt a
parlament az elmúlt 3-4 évben - ez elég szégyenletes. Nem hiszem,
hogy legitimebb lenne, mint az ellenzék. Inkább arról van szó, hogy
nincs ma legitim hatalom.

    - Legitim fórum, amely ezt megvalósíthatná. Tehát Münnhausen
báróként kellett eljárni: a saját üstökénél megragadva kellett
ezeknek a csoportoknak valamit tenniük.

    Egy másik kérdés: a sietség. Az MSZMP, elsősorban Pozsgay és
csoportja szemlátomást nagyon siettették ezeket a tárgyalásokat, és
elegendő válasz erre az a körülmény, hogy a jövő év közepéig
feltétlenül parlamenti választásokat kell tartani. Vagy volt-e itt
más motívum is?

    - Én azt hiszem, hogy több dolog van itt egymás mellett.
Egyrészt az MSZMP-nek, amelyik válságban van, amelyik a társadalmat
döntően érintő kérdésekre nem tudott választ adni, amelyik hajlandó
volt a múltból - mondjuk az 1968-as reformokból - leszűrni a
tanulságokat, pontosabban annak a sikertelenségéből. Tehát egy
reformkorszakban vagyunk, egy reform időt élünk meg, amikor
radikális reformokra van szükség. Ezt az MSZMP belátta. Hogy miért
sürgős neki, pontosan a válságával függ össze. (folyt.)


1989. szeptember 21., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar belpolitikai helyzet - 2. folyt.

Nyilvánvalóan, aki megszokta a hatalmat 40 éven keresztül, az
nem szívesen mond le a hatalomról, szeretné átmenteni a hatalmát és
ezzel együtt a vagyonát. Az ellenzék még nem elég erős, elég sok
mindenben megosztott - ezt jó kihasználni.

    - Én azt gondolom, hogy ez a sietség az egyik legfőbb negatív
jellemzője ennek a tárgyalássorozatnak. Részben én is azt gondolom,
hogy az MSZMP egyre csökkenő presztizsével függ össze. Azzal függ
össze, hogy havonta tízezren lépnek ki a pártból, hogy a párt egyre
jobban halad a felbomlás folyamata felé. De azt gondolom, hogy ebben
egy picit Pozsgay személyes ambíciói is szerepet játanak, hiszen a
párton belüli térvesztését - például a debreceni jelölést - azt
talán tudja ellensúlyozni, akkor, ha a párt felé azt mutatja, hogy ő
egy posszibilis tárgyalópartner, őt elfogadják, ő az, aki
kivezetheti az országot a válságból. De azért én röviden megnézném
azt is, hogy milyen érveket hoznak fel a párt részéről erre a
sietségre, mert ezek elég érdekesek.

    Az egyik érv az az, hogy az ország gazdasági válságban van, és
ez nem teszi lehetővé, hogy sokáig vacakoljunk itt a politikai
rendteremtéssel. Ez lényegében azzal a reformideológiával, vagy
mondhatjuk azt is, hogy reformdemagógiával kapcsolódik egybe,
amelyik úgy tünteti fel a politikai demokráciát, mint amelyik az
egyetlen eszköze a gazdasági válság megoldásának.

    Kétségtelenül ez elég széles körben elterjedt nézet. Hosszú
ideig az ellenzék - éppen azért, hogy nyomást gyakoroljon a
kormányzatra - maga is elfogadta ezt az érvet, és ezért nem arról
beszélnek, hogy a politikai demokrácia egy önérték, hanem hogy azért
kell a demokrácia, mert jobb demokráciában élni.

    - De itt hozzáteszek valamit: az MSZMP 20 évig ennek pont az
ellenkezőjét hallatta, azt, hogy sikeres gazdasági reformot meg
lehet valósítani politikai reform nélkül. Épp ennek a
következményeit viseli most az ország, ennek a tézisnek a kudarcát.
(folyt.)


1989. szeptember 21., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar belpolitikai helyzet - 3. folyt.

- Nem totális diktatúrában - féldiktatúrában. Talán ahol a
piacgazdaság viszonylag hatékonyan tud működni.

    Térjünk rá a nevezetes megállapodásra
Tulajdonképpen mit ölel
fel, illetve mit hagy ki, mi van benne, és talán éppen érdekes az
is, ami nincs benne.

    - Ami érdekes, ami benne van: a köztársasági elnök közvetlen
megválasztásáról született döntés. Már azt is tudni vélik egyesek -
az MSZMP ezt szivárogtatja ki minden fórumon -, hogy ez az időpont
november 26-ika, tehát közvetlenül köztársasági elnököt választanak.

    - A parlamenti választások előtt.

    - Igen, a parlamenti választások előtt. Ez után 90 napon belül
kell megtartani a parlamenti választásokat.

    - Ez egy elég ravasz dolog, mert ha azt mondják, hogy már idén,
vagy esetleg már novemberben, akkor már közvetve behatárolják azt
is, hogy mikor kell a parlamenti választásnak megtörténnie.

    - Igen, bár én azt gondolom, hogy ezt már nem is akarták volna
húzni, hiszen a döntő az volt, hogy az Országgyűlés választása előtt
kell a köztársasági elnök személyét megválasztani.

    Az alkotmánybíróság felállítására január 1-jétől kerül sor.
Nagyon égető, nagyon régről esedékes dologról van itt szó. Én
megmondom őszintén, nem egészen értem a megállapodást, amelyik azt
mondja ki, hogy 5-15 tagú lesz az alkotmánybíróság, amit az
Országgyűlés választ meg. Az alkotmánybíróság első öt tagját a
jelenlegi Országgyűlés, a második öt tagját a következő Országgyűlés
és a harmadik öt tagját majd az a ...

    - Igen, három ciklusról van szó, és érdekes az a kitétel, hogy
ezek nem viselhettek - az előző 4 évben a megválasztott
alkotmánybírósági tagok - fontos közéleti funkciót és így tovább, de
aztán nyomban hozzáteszi a szöveg, hogy ezt csak a későbbi ciklusban
megválasztandókra vonatkozik. (folyt.)


1989. szeptember 21., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar belpolitikai helyzet - 4. folyt.

Tehát ez azt jelenti, hogy az első ciklusban, az első
alkotmánybírák körében bizony felfedezhetjük majd az elmúlt évek
ismert figuráit is, legalábbis ennek a lehetősége nyitott.

    - Kevésbé tartom jelentősnek, hogy az Országgyűlés elnöke veszi
át ideiglenes jelleggel az elnöki tanács elnökének lemondása után
ezt a funkciót.

    - Vagyis Szűrös Mátyás.

    - Vagyis Szűrös Mátyás. Ezenkívül egy gesztus-jellegről: az
MSZMP-ben Pozsgay jelentette be, hogy odaad a kormánynak 2 milliárd
forintnyi vagyont - gondolom ez ingatlan, irodaépületekről van szó -
és a kormány ebből finanszírozhatja az ellenzéki pártokat.

    - A munkásőrség is szerepel ebben a megállapodásban, a
munkásőrség sorsa.

    - A munkásőrség, amellyel kapcsolatban az ellenzék eddig
egyértelműen a feloszlatását követelte, és ezzel szemben csak abban
született megállapodás, hogy 60 ezerről 40 ezerre csökkentik a
létszámát és a kormány, azaz a Honvédelmi Minisztérium ellenőrzése
alá helyezik.

    - És még van utalás arra is, hogy a büntető törvénykönyvet és a
büntető eljárást is módosítja az Országgyűlés. És fontosnak érzem
azt is, ami természetesen nincs benne ebben a megállapodásban.
Nevezetesen, ami úgy látszott régen, hogy benne lesz: a párt, az
MSZMP kivonulása a munkahelyekről. Ez meghiúsult, és ez azt jelenti,
hogy az MSZMP a választási kampány időszakában nyomást gyakorolhat
hatalmas tömegekre.

    - Én azt hiszem, ha van csalódásunk a megállapodásokkal
kapcsolatban, akkor azt itt kell elmondani ezzel összefüggésben.
Amíg figyelemmel követtük a kerekasztal tárgyalásait, nagyon
szinpatikusak voltak mindazok, amit az ellenzék megtárgyalandónak
állított fel. (folyt.)


1989. szeptember 21., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar belpolitikai helyzet - 5. folyt.

Valóban ez a munkahelyről való kivonulás, amely kezdetben úgy
nézett ki, hogy nem lesz kompromisszum, nem mennek bele abba, hogy a
munkahelyeken bármilyen szinten bármelyik párt - és most persze az
MSZMP-ről van szó - funkciót viselhessen bármilyen szinten.

    A munkásőrséggel kapcsolatban a testület teljes feloszlatását
követelték. Megint csak valami, amiben engedményt tettek.

    És végül a pártvagyon elszámoltatása: nyilvánvaló, hogy a
Pozsgaynak ez a gesztusa az nevetséges ahhoz a követeléshez képest,
hogy a párt igen is adjon számot eddigi vagyonáról, és nevetségesnek
tartották a pártnak azt az érvelését - azt hiszem Fejti György
mondta -, hogy a párt törvényes úton jutott ehhez a vagyonhoz. Nem
törvényes úton - ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni -, nem törvényes
úton jutott hozzá, és azt hiszem, hogy ez a 2 milliárd forint ez
csak egy töredéke, és valóban szükség lesz ennek az elszámolására.

    - Itt valóban az embernek az a benyomása mind a pártvagyon
kérdésében, mind a munkásőrség ügyében, hogy itt az MSZMP
tulajdonképpen - mint te is mondtad - gesztusokat tett, tehát
hajlandó egyharmadával csökkenteni a munkásőrség létszámát. Hajlandó
2 milliárd forintot az év végéig az állam rendelkezésére bocsátani
úgymond a vagyonából. De ez is kérdéses, hogy ez vajon a párt
vagyona-e legitim módon. Maga a gesztus jellege ezeknek a lépéseknek
azt mutatja, hogy itt végeredményben a párt álláspontja érvényesült,
az MSZMP álláspontja.

    - Az gondolom, hogy a párt abból a szituációból indult ki, hogy
ő hatalmon van, és ezt most egy kicsit meg fogja osztani. És
valahogyan a kerekasztal tárgyalás végeredménye ez is lett. Nagyon
ügyes taktika ez, ugyanis fel lehet mutatni azt, hogy a párt
kompromisszumra kész, nem merev, engedményeket tesz, és a társadalom
felé azt tudja reprezentálni, hogy ime: követeltétek, hát nem az
egészet, hiszen a kompromisszumnak az a lényege, hogy én is engedek
egy kicsit, te is engedsz egy kicsit. (folyt.)


1989. szeptember 21., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar belpolitikai helyzet - 6. folyt.

- Formailag egyébként tükrözi a megállapodás, hogy az egyik fél
is engedett egy kicsit, a másik fél is talán nem is olyan kicsit. A
lényeget tekintve viszont ki mit nyert és ki mit veszített ezzel?

    - Kezdjük talán az ellenzék oldaláról. A nyereség az, hogy az
uralkodó párt elismerte a korábbi ellenséget tárgyaló partnernek,
leült vele egy asztalhoz, és valamilyen módon beleszólhatott az
ügyek alakulásába. Igaz egy kicsit önmagát is korlátozta azzal,
amikor lemondott az első lépésben a nyilvánosságról. Pontosabban itt
is kötött egy kompromisszumot. Ezt talán nem kellett volna, hiszen
ez felerősítette azokat a véleményeket, hogy itt a hatalmon való
osztozkodásról van szó.

    Másrészt az ellenzék egy olyan szituációba került, ahol maga is
tanulhathatja a politikai kultúrát. Ez talán a nyereséghez áll
közelebb.

    - Politika iskolája volt az ellenzék számára, hogy profilírozzon
bizonyos személyiségeket, fontos politikai alkudozásban részt
vegyen.

    - És egyeztesse az álláspontját.

    - Maga az Ellenzéki Kerekasztal, mint intézmény létrejötte, ez
volt az első lépés, hogy az ellenzék egy fontos ügyben egységre
lépett. Mert korábban végeredményben csak szétaprózott, atomizált
ellenzéki csoportokról beszélhettünk. Kérdés az is, hogy a
pótválasztásokon tanusított ellenzéki siker, az ott tanusított
egység egyáltalán létrejött volna, létre jöhetett volna-e, ha nincs
Ellenzéki Kerekasztal már korábban is. Talán ezt is figyelembe kell
venni, ennek a jelentőségét.

    Eléggé nyilvánvaló, hogy a hatalmi pártnak kezdettől fogva egy
fontos hatalmi előnye volt ezen a tárgyaláson, hiszen mindenki
tudta, hogy a jelenlegi, nem szabadon választott Országgyűlés nagy
többségét az MSZMP végeredményben a kezében tartja, ellenőrzi.
(folyt.)


1989. szeptember 21., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar belpolitikai helyzet - 7. folyt.

Végre tud hajtatni az Országgyűlésen keresztül érvényesíteni tud
törvényeket, amelyeket érvényesíteni kíván. És ezt végeredményben
nagyon brutális, nyílt formában, amikor kritikus szakaszba kerültek
a tárgyalások több ízben is, ezt az ellenzék tudomására is hozta -
ezt a körülményt, és emlékeztette rá.

    Kérdés, hogy az ellenzék szempontjából tanácsos volt-e
egyáltalán ezt a megállapodást aláírni, megkötni? Vagy jobb lett
volna, hogyha nem születik megállapodás?

    - Nyilvánvalóan nagyon nehéz helyzetben vagyunk ezzel a
válasszal, hiszen most egy pár percben kellene megfogalmazni
valamit, ami itt hónapok alatt zajlott.

    Adósak vagyunk az előbbi kérdéssel, amikor arról beszéltünk,
hogy az ellenzék mennyire nyertes vagy vesztes, és mi a helyzet az
MSZMP-vel. Az MSZMP-t abszolút nyeretesnek tartom ebben a
megállapodásban. Mondjuk, hogy Pozsgay és a Pozsgay mögött
felsorakozott reformpolitikusok, illetve mint ő ennek a csoportnak a
vezére, nagyon is izmosította a helyzetét. Ő arra hivatkozott, hogy
az október 6-ikán összeülő kongresszusig mindenképpen el akarja
fogadtatni a sarkalatos törvényeket az Országgyűléssel, hogy
legalábbis menjen keresztül. Ő ezért akarta kierőszakolni ezt a
megállapodást.

    Hazai információm van arról, hogy nem minden sarkalatos törvényt
fog most az Országgyűlés a kongresszusig megtárgyalni. Többek között
a leglényegesebbet, a párttörvényt nem. Tehát itt egy ügyes taktikai
húzásról van szó, ami ezzel együtt Pozsgaynak a pozícióját erősíti
abban az esetben, ha a kongresszuson egy szakadás történne, s akkor
ez mindenképpen új híveket fog az ő táborába csalni.

    - Én azt gondolom, hogy itt azért sok minden összejött. Ugyanis
a kerekasztal-konferencia egy picit úgy viselkedett, mint egy
alkotmányozó nemzetgyűlés. Ebben az értelemben erről senki nem
beszélt, csak idézőjelek között. (folyt.)


1989. szeptember 21., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar belpol helyzet - 8. folyt.

Én azt gondolom, hogy ennek a Kerekasztal-konferenciának a
napirendi pontjai kialakításában egyetlen dologra kellett volna
koncentrálnia: a szabad választások előkészítésére, és azokra az
előfeltételekre, amelyek ezt megteremtik, és minden más kérdést
vissza kellett volna utasítani.

    - Illetve ne felejtsük el a lényeget, az első parlamenti
választás a módját. Erről is megállapodás született, és ez volt
tulajdonképpen a legfontosabb, hogy milyen módon kell az első szabad
parlamentet megválasztani.

    - Én azt gondolom, hogy talán a többi kérdést függőben kellett
volna hagyni, ugyanis most létrejött egy módosított alkotmány,
amelyet nem legitim szervezetek hoztak létre. És mi a helyzet akkor,
ha egy más összetételű parlament egy másfajta alkotmányt szeretne?

    - Végeredményben itt a szövegben - ha jól tudom - benne van az,
hogy ezek a megállapodások az első választások után létrejövő
pluralista parlament első üléséig érvényesek. Tehát végső soron az
új parlamentnek lehetősége lesz arra, hogy ezeket a döntéseket
módosítsa, megváltoztassa.

    - És hogy új törvényeket hozzon, más törvényeket, mint amiket
feltehetően most ez az Országgyűlés jóvá fog hagyni.

    - Ez igaz, csakhogy az a probléma, hogy a túl sok kérdés
odazsúfolásával a párt tudta azt a látszatot kelteni, hogy ő sok
mindenben enged, és így néhány alapvető kérdésben nem engedett.

    - Én itt látok egy nagy paradoxont, amikor azt kutatjuk, hogy mi
az MSZMP sikerének a titka. Az az MSZMP ért el sikert ezen a
tárgyalássorozaton, amely tulajdonképpen a teljes szétesés
állapotába került. A pártkongresszus küszöbén ezt már nem lehet
pártnak tekinteni, ez egy szétbomló, egymással szemben álló
csoportokra oszló képződmény, és ebben a helyzetben mutatja fel ezt
a sikert. (folyt.)


1989. szeptember 21., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar belpolitikai helyzet - 9. folyt.

Itt valahogy az az érzésem, hogy nem arról van-e itt szó, hogy
egy kicsit az ellenzék érdeke is volt az, hogy az MSZMP
reformszárnya most ezt a sikert fel tudja mutatni a kongresszus
előtt.

    - Én ezzel nem értek egyet. Ez a siker ez egy fél évvel, vagy
egy évvel ezelőtt indokolt lett volna, ezért vállveregetés járt
volna. Megmondom őszintén, a megállapodás engem csalódással töltött
el. Nem igazán látom mi érdeke fűzőtött ehhez a megállapodáshoz az
ellenzéknek. Nagyon sok negatívumot lehet felsorakoztatni. Nagyon
sokat lehetett olvasni, hallani arról, hogy az ellenzéken belül az
Ellenzéki Kerekasztalon belül megosztottság van. Ez most sajnos
manifesztálódott.

    A Szabad Demokraták Szövetsége, a Fiatal Demokraták Szövetsége
és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája nem írta alá a
megállapodást, bár mint mondottad, nem is gátolta azt. Nem vétózta
meg. Ez mindenesetre nagyon szép és tisztességes álláspont, de
lényegében azt látjuk, hogy ez nem az ő álláspontjuk. A kerekasztal
többi résztvevője az ellenzék részéről viszont aláírta. És nem
igazán látom, hogy mi érdeke fűződik a parlamenti választásokig
ahhoz, hogy miután az Elnöki Tanács most megszűnik, most egy erős
köztársasági elnököt választanak.

    - Hát az, hogy erős, az még egyáltalán nem biztos.

    - Ha meg gyenge, akkor meg pláne.

    - Igaz. Most itt rátérhetünk talán az egyik legérdekesebb,
legizgalmasabb kérdésre, a köztársasági elnök intézményére. Itt
valóban az embernek az a benyomása, hogy a ló elé fogták a szekeret.
Az az álláspont érvényesült - természetesen az MSZMP álláspontja -,
hogy már idén megválasszák a köztársasági elnököt népszavazással. A
lényeg az, hogy a parlamenti választások előtt. Tehát a létrejövő
parlament egy kész ténnyel találja magát szemben: egy megválasztott
köztársasági elnökkel. (folyt.)


1989. szeptember 21., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar belpolitikai helyzet - 10. folyt.

A kérdés az, hogy mire választják meg ezt az elnököt, mert a
megállapodásban semmi nyomát nem látom annak, hogy mi lesz a
hatásköre. Erős hatásköre lesz-e? A francia vagy netán az amerikai
elnökhöz hasonló hatásköre, vagy pedig mondjuk a nyugatnémet
államelnökhöz hasonló funkció egy lényegében dekoratív funkció, vagy
a kettő között micsoda? - Ez teljesen tisztázatlan maradt.

    - Elnézést, egy pillanatra hadd térjek vissza az előző
kérdéshez. Itt egy nagyon ismerős érveléssel van dolgunk. Gondolok
most arra a problémára, hogy az ellenzéknek miért érdeke a
Pozsgay-féle szárny szempontjait figyelembe venni. Emlékezzünk
vissza arra, hogy a Kádár-rendszernek mindig megvoltak a maga
mumusai. Biszku Bélától a nem tudom én kiig, akik Moszkva
segítségével... Azt gondolom, hogy az ellenzéki pártoknak valójában
nem volna szabad figyelembe venniük azt, hogy az MSZMP-n belül
hogyan hat ki az ő követelményrendszerük, és a tárgyalási
pozícióikat nem volna szabad ettől...

    - Az mondod, nem volna szabad. Szerinted figyelembe veszik?

    - Azt gondolom, igen.

    - A kompromisszum személynek szólt és nem pártnak.

    - Mármint Pozsgaynak - mondjuk ki a dolgot


    Visszatérve a köztársasági elnök személyére, illetve itt is
Pozsgayról van szó, mert tudjuk, hogy az MSZMP korábban Pozsgayt
jelölte erre a tisztségre. Vissza kell térnem arra, hogy itt
tisztázatlan egy nagyon lényeges kérdés, hogy milyen funkciója lesz
a köztársasági elnöknek? Itt egy abszurdumot érzek, itt van egy
megállapodás, mely arról szól, hogy még ebben az évben
népszavazással el kell dönteni, hogy ki legyen úgymond négy évre -
bár ez is egy léggé önkényesen kiragadott időszak - az új
köztársasági elnök anélkül, hogy egy szó említés történne arról,
hogy mi lesz a funkciója, hatásköre ennek az elnöknek. (folyt.)


1989. szeptember 21., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar belpolitikai helyzet - 11. folyt.

- Én azt hiszem, itt megint helyén való kapkodásról beszélni,
amelyik az elmúlt két évet leírja. Nyilvánvalóan egy ország, amelyik
az utóbbi 40 évét úgy élte meg, az egypártrendszer uralmában élte
meg, ahol a párt legfőbb vezetője valamiképpen az országot
reprezentálta. Egy ilyen helyzetben, amikor a párt, az MSZMP
belátja, hogy a régi eszközökkel nem tud hatalmon maradni, igyekszik
a hatalmát átmenteni, azt is be kell látnia, hogy a párt vezetője
már nem törekedhet többé arra a szerepre, hogy képviselje az
országot. Tehát eléggé kézenfekvő azt a hatalmi státuszt megtalálni
- ez esetben a köztársasági elnök személyén keresztül -, amelyik
többé-kevésbé mégis, ha a párt jelöltje, akkor valamiképpen a párt
politikájának az érdekében áll.

    - Hasonlóan mint Lengyelországban - tehetnénk hozzá - ahol
rendkívül erős jogkőrrel hatalmazták fel az elnököt. Egyébként
valamelyes utalások vannak a köztársasági elnök hatáskörére
vonatkozóan, hiszen itt a 46-os megoldást veszik alapul. Ami nem
világos, az ingkább az, hogy erről is a népszavazáson döntenének-e,
vagy pedig megválasztanak egy elnököt, és aztán ez később funkciókat
kap a parlament által.

    - Igen, ez egy nagyon jogos kérdés, mert az egyik megoldás az
lehetne, hogy a népszavazáson tulajdonképpen két kérdésre kell
válaszolni. Az egyik az, hogy a jelöltek közül ki legyen az elnök, a
másik pedig az, hogy megjelölt funkciótípusok közül a szavazók
melyik mellett döntenek, melyiket választják. A kettő tulajdonképpen
elválaszthatatlan.

    Még egy kérdés - még van vagy másfél percünk - egészen röviden:
a pártkongresszus és a most elért megállapodás között mi a lényegi
kölcsönhatás? (folyt.)


1989. szeptember 21., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar belpolitikai helyzet - 12. folyt.

- Említettem, nekem az a véleményem, hogy ez a megállapodás
egyértelműen Pozsgay győzelmét, Pozsgay sikerét hozta. Én azt
gondolom, hogy nyilván ő számít arra, hogy a kongresszuson
pártszakadás lehetséges. Ez esetben ő ebből szintén győztesen akar
kikerülni. Bizonyította most a saját híveinek és esetleg a
centrumhoz tartozók számára is, hogy tárgyalóképes, hogy tud
engedményt elérni, ha kell kicsikarni, ez mindenképpen az ő
pozícióját erősíti.

    - Kedves hallgatóim, erre a témára óhatatlanul vissza kell
térnünk majd gondolom, a parlamenti ülésszak befejezte után. Addig
is megköszönöm a közreműködésteket. +++


1989. szeptember 21., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD