Rendszerváltás és az MTI

	Nemzeti kerekasztal: középszintü gazdaságpolitikai tárgyalások (1. rész)
1989. szeptember 20., szerda - A harmadik oldal kezdeményezésére szerdán a Parlamentben középszintü gazdaságpolitikai tárgyalásra került sor a nemzeti kerekasztal keretében. A tárgyalófelek között ismét képviseltette magát a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amelynek delegációja mint ismeretes korábban kivonult a politikai egyeztető tárgyalásokról. Arra a kérdésre, hogy a SZOT jelenléte általános visszatérésnek minősül-e vagy sem, Sándor László, a SZOT főtitkára, aki egyben a harmadik oldal szóvivői tisztét is betöltötte, ugy válaszolt: a SZOT plénumának döntése értelmében a mozgalom csak a politikai egyeztető tárgyalásokon függesztette fel részvételét, a gazdasági-szociális ügyek tárgyalásában változatlanul részt kiván venni. Ebből az alkalomból az MSZMP tárgyalóküldöttségének szóvivője, Iványi Pál, a párt központi bizottságának titkára megerősitette: az MSZMP egyenrangu tárgyalófélként ismeri el a harmadik oldalt. Az Ellenzéki Kerekasztal részéről még a napirend tisztázása előtt afelől érdeklődtek, mi az értekezlet tulajdonképpeni célja, mert mint kiderült a meghivó eljutott ugyan a kezükhöz, de azt a szóvivőjük előtt is ismeretlen okból érdemben nem tárgyalták meg. A meghivóban a harmadik oldal napirendként a gazdasági kérdésekkel foglalkozó albizottságok eddigi munkájának összegzését, valamint a lakosságot leginkább foglalkoztató kérdésekben a tárgyalófelek nézeteinek ismertetését javasolta. Eredetileg arra várt választ, hogy az egyes delegációknak milyen elképzeléseik vannak egyebek között a foglalkoztatás biztonságának javitásáról, az infláció leküzdésének lehetőségeiről, a nyugdijrendszer átalakitásáról, a lakásgondok megoldásáról, a tulajdonviszonyok átalakitásáról, valamint az adósságállomány kezeléséről. Ezekre azonban most nem kaptak választ, mert az EKA nevében szóvivőjük, Tardos Márton, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökségének tagja a második napirendi javaslatot nem tartotta elfogadhatónak. Mint mondta, erre most EKA tagjai nem készültek fel, ugyanakkor olyan kérdésekben várják tőlük álláspontjuk előzetes kifejtését, amelyek a választási küzdelem sarkalatos tételei lehetnek majd. A harmadik oldal és az MSZMP tárgyalóküldöttsége viszont arra világitott rá, hogy ezek olyan fontos gazdaságpolitikai kérdések, amelyek egy részében a választási taktika fölé kell helyezni a nemzeti érdekeket, s azokról mindenképpen szót kell ejteni. (folyt.köv.) 1989. szeptember 20., szerda 21:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nemzeti kerekasztal: középszintü gazdaságpolitikai tárgyalások (2. rész)
Nemzeti kerekasztal: középszintű gazdaságpolitikai tárgyalások (2. rész) Végül is abban maradtak, hogy október 1-jéig a tárgyalófelek egyeztetik az általuk képviselt párt, pártok álláspontját ebben a kérdésben. Ezt az igéretet a harmadik oldal öt szervezete - a DEMISZ, a SZOT, a Magyar Nők Szövetsége, a Hazafias Népfront és a Münnich Ferenc Társaság - nem tartotta kielégitőnek, mert képviselőjük ugy nyilatkozott: amennyiben a következő középszintü tárgyalás előtt az MSZMP, illetve az EKA nem vázolja elfogadható módon a felvetett kérdésekben álláspontját, részvételüket az ujabb megbeszélésen nem tudja garantálni. Az egyes albizottságok munkájáról szóló beszámolót a három tárgyalófél egymás között megosztva terjesztette elő. Mint az ismertetőkből kitünt, az albizottságok túljutottak feladatuk tartalmi tisztázásán, a fő irányelvekről több pontban elvi megállapodás is született. A gazdasági válság stratégiai kérdéseivel foglalkozó albizottságban nagy hangsúlyt kapott nagyberuházásaink helyzete. Mivel a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőről olyan tájékoztatást kaptak az albizottság tagjai, hogy mind a munkálatok leállítása, mind pedig az építkezés folytatása közel azonos pénzbe kerülne, úgy ítélték meg, hogy az építkezés további sorsáról a döntés a környezetvédelmi, illetve a nemzetközi szerződésekben foglaltak szempontjából szülessék meg. Egyöntetűen elfogadták azokat az érveket, amelyek a Paksi Atomerőmű Vállalat újabb blokkja megépítésének három-négyéves elhalasztása mellett szóltak. A világkiállítással kapcsolatban nem tartották kielégítőnek a ráfordításokról és a várható eredményről kapott információkat, ezért azt javasolták, hogy mielőtt a kérdés a kormány elé kerül, az albizottság egy új, átdolgozott anyagot vitasson meg. A Jamburg-tengizi beruházás második szakaszát sem tudták érdemben elbírálni az eddigi információk alapján, mert, ha valóban áttérünk a konvertibilis elszámolásra a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben, akkor egészen más megvilágításba kerül az ügy. Ezért további tájékoztatást kértek az ezzel kapcsolatos elképzelésekről. A gazdasági válság szociális következményeit taglaló albizottság szükségesnek ítéli, hogy a kormány tekintse alapvető feladatának a gazdasági növekedés élénkítését és az infláció leszorítását. Több fontos kérdésben - mint például a lakáspolitika, a társadalombiztosítás és a szociális ellátások értékének megőrzése - a tárgyaló felek már letették javaslatukat, jelenleg azok összegzése folyik. A tulajdonreform kérdéseit vitató albizottságban egyetértés alakult ki abban, hogy az állami tulajdont valódi tulajdonos kezébe kell adni, s a lehetséges tulajdonosok körét illetően is azonos álláspontra jutottak. (folyt.köv.) 1989. szeptember 20., szerda 21:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nemzeti kerekasztal: középszintű gazdaságpolitikai tárgyalások (3. rész)
Eszerint azt tartanák elfogadhatónak, ha az állami tulajdon az államkincstár, illetve a különféle közösségek, községek, városok, valamint alapítványok tulajdonába kerülne át. E témával összefüggésben a tanácskozáson élesen vetődött fel, hogy az átalakulási törvény lehetővé teszi az állami vagyon elherdálását, s e témában mindhárom tárgyaló fél szükségesnek tartotta, hogy külön nyilatkozatban is felszólítsák az illetékeseket az állami vagyon védelmére. A rövid vita után elfogadott nyilatkozat szerint a Politikai Egyeztető Tárgyalások gazdasági középszintű fóruma aggodalommal látja és elítéli az állami és a szövetkezeti tulajdon értéken aluli eladását, és különböző szervezeti formákba történő olyan átalakítását, amely a nemzet érdekeivel ellentétes. Ezért szükségesnek tartják olyan garanciális intézkedések kidolgozását, amelyek biztosítják az állami vagyon megfelelő védelmét, s azonnali, hathatós intézkedések megtételére szólítják fel az illetékeseket. Emellett a gazdaságirányításért felelős szerveket arra is felhívják, hogy minden olyan eddigi esetet, amelynél felmerül a visszaélés gyanúja, az illetékesek vizsgáljanak meg, s indokolt esetben felelősségre vonást is kezdeményezzenek. Az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán nyilatkozatuk ismertetésére felkérik a Parlament elnökét. Mint az albizottság tagjai elmondták, tárgyalásai értelmét kérdőjelezi meg, hogy eddigi felszólításaik a nemzeti vagyon megóvása érdekében nem vezettek eredményre, s ez hovatovább kérdésessé teszi munkájuk folytatását is. A földvagyon védelméért emeltek szót a földtörvénnyel és a szövetkezeti törvénnyel foglalkozó szakértői csoport tagjai, akik azt javasolták, hogy a mezőgazdasági földeket ne lehessen vagyonként bevinni a különféle gazdasági társaságokba, hanem csak annak meghatározott időtartamra szóló használati jogát. A költségvetési reform és az államháztartási törvény kérdéseit vitató albizottságban is jobbára csak elvi jelentőségű egyetértésre jutottak, de ezek olyan fontos kérdésekben születtek meg, mint például abban, hogy az önkormányzatok saját maguk alakíthassák ki költségvetésüket, kivéve a Parlament hatáskörébe tartozókat. A fogyasztók érdekeit védő törvény megalkotását tartotta szükségesnek a versennyel és a monopolellenes szabályozással foglalkozó albizottság. Szinte valamennyi albizottság kifogásolta, hogy nem jutottak hozzá teljes körűen a szükséges és kért információkhoz. Ezért elhangzott olyan javaslat, hogy a bizottságok munkájában részt vevők valamilyen formában még a titkosnak minősített adatokhoz, információkhoz is juthassanak hozzá. (folyt.köv.) 1989. szeptember 20., szerda 22:01
Vissza »

	Nemzeti kerekasztal: középszintű gazdaságpolitikai tárgyalások (4. rész)
Hosszas vita után abban állapodtak meg, hogy mindhárom tárgyaló fél küldötteiből munkabizottságot hoznak létre, amely javaslatokat dolgoz ki arra vonatkozóan, miként juthatnának hozzá a nemzetbiztonságot nem sértő információkhoz a felek. E javaslatot a nemzeti kerekasztal legfelsőbb fórumához nyújták majd be. Végezetül abban maradtak, hogy egy hónapon belül ismét plenáris ülést tartanak a gazdasági kérdésekkel foglalkozó albizottságok, amelyek addig is gyorsítják munkájukat. (MTI) 1989. szeptember 20., szerda 22:03
Vissza »