|
|
 |
|
 |
A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 16., szombat - A magyar társadalom fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt négy évtized bebizonyította a rendszer életképtelenségét, megérlelődött a rendszerváltás szüksége, a fordulat azonban még nem kezdődött el - hangsúlyozta Gazsó Ferenc, a Demokratikus Magyarországért (DMM) előkészítő bizottságának tagja, a mozgalom zászlóbontó nagygyűlésén szombaton a zsúfolásig megtelt Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában. Szólt arról is, hogy nemcsak a visszarendeződés veszélye fenyeget, hanem az is, hogy fogytán a társadalom türelme, a nép gyors változást akar, gazdasági fellendülést, a népfelség elvének érvényesülését. Ezt kívánja elősegíteni a mozgalom, amely együttműködésre törekszik valamennyi jószándékú és becsületes állampolgárral.
A megnyitó után Sinkovits Imre színművész felolvasta a DMM
ideiglenes működési szabályzatának és alapító nyilatkozatának
tervezetét. A működési szabályzat egyebek közt rámutat, hogy a DMM
politikai tömegmozgalom, tagjai a társadalom békés, demokratikus
átalakítását tartják a legfontosabbnak. A mozgalom céljai
megvalósítása érdekében helyi és országos politikai fórumokat,
akciókat szervez. Egyenrangú együttműködést és támogatást ajánl
minden szervezetnek a közös célok megvalósításában. Munkájában részt
vehetnek más politikai szervezetek, pártok vagy mozgalmak tagjai is.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 14:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (2. rész)
|
Ezt követően Pozsgay Imre államminiszter tartott előadást.
Bevezetőjében egyebek között arról szólt, hogy a Demokratikus
Magyarországért Mozgalom - amely nem új versenytársként jelentkezik
a politika színterén - nemzeti egységért, közmegegyezésért kiált, s
a diktatórikus szocializmusból, egy államszocialista
berendezkedésből a demokratikus jogállamba, alkotmányos viszonyokra
való áttérést tűzte célul. A DMM nem fog perlekedni a pártokkal-
mondotta -, nem kívánja kérdéssé tenni szerepüket, funkciójukat, új
vállalásaikat a nemzet, az ország megújításáért. Valami mást akar.
Tartalmat adni - ha teheti, éppen a néppel összefogva - annak a
szándéknak, hogy az is jelen lehessen ebben a politikai
átalakulásban, aki ma még nem tudja eldönteni, hogy pártokhoz
csatlakozzon-e.
A demokratikus átalakulás békés úton példátlan a magyar
történelemben, de Kelet-Közép-Európa történelmében is. Ezért ez a
mozgalom - elismerve más kezdeményezések jelentőségét -
mindenekelőtt új dimenziójával kívánja megkülönböztetni magát a
társadalomban. Cselekvési lehetőséget kíván teremteni a ma még
hallgató népnek, hiszen egy lesütött szemmel járó társadalomnál
veszedelmesebb dolog nincs a békés átmenetben.
- A DMM - a nemzeti párbeszéd intézményeként - nem sajátítja ki
más mozgalmak, pártok politikai törekvéseit; egy civil társadalom
öntudatát próbálja építeni, az értelmiségre mindig is jellemző
alázattal. Mi azt mondjuk: ifjúság, idősek, szegények, tisztes
jólétben élők és vállalkozók, gondoljuk át együtt, tudunk-e magunkon
segíteni.
Az államminiszter ezután - végigtekintve a széksorokban ülő,
különböző nézeteket valló ismert és ismeretlen hallgatóin - a
tolerancia szükségességére hívta fel a figyelmet, s arra, hogy
különböző világnézetű emberek is cselekedhetnek közösen. Abból, hogy
ezek az emberek most eljöttek, érzékelhető, hogy nyugalmat teremtő,
de ugyanakkor radikális és kérlelhetetlen lesz a politikai
átalakulás hazánkban. - Mi, értelmiségiek még nem tettük meg a
fordulatot - mondotta. - De bizonyos értelemben a nép már igen, s ez
esetben követnünk kell a népet és nem követésre felszólítani.
(folyt. köv.)
1989. szeptember 16., szombat 14:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (3. rész)
|
A mozgalom elhatárolja magát attól a szociális demagógiától,
amely megfeledkezik arról, hogy nem ez a kormányzat, nem ez a rezsim
hozta a válságot az országra - emelte ki. Ennek a kormányzatnak és
parlamentnek egyvalami jutott osztályrészül: görnyedni az elődök
öröksége alatt és a nép bizalmáért kapaszkodni, s kitartani addig,
amig kikristályosodott politikai intézmények lesznek hazánkban. Az
országgyűlésnek egyet kell még tennie: megalkotni azokat a
törvényeket, amelyek átvezetnek a szabad választásokhoz, a jogállam,
az alkotmányosság európai értelmű megteremtéséhez. A mozgalom ehhez
is támogatást kíván nyújtani.
Pozsgay Imre végezetül arról szólt, hogy a DMM elhatárolja magát
mindenekelőtt azoktól, akik a visszarendeződést akarják, ám azoktól
is, akik az elmúlt korszak értékeiből csupán a pártérdekük szerinti
értéket tudják felfedezni. (folyt. köv.)
1989. szeptember 16., szombat 14:49
|
Vissza »
|
|
A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (4. rész)
|
Az alakuló ülést táviratban üdvözölte Nyers Rezső, az MSZMP
elnöke. Németh Miklós miniszterelnök levelet küldött az alakuló
közgyűlés résztvevőinek. Ebben egyebek közt azt írta, hogy hazánkban
a politikai, társadalmi és erkölcsi válság az utóbbi hetekben sajnos
aggasztóan tovább mélyült. Egyre több a türelmetlen indulat, a
szélsőséges megnyilatkozás és egyes politikai csoportok a hatalom
kizárólagos megragadására törekszenek. Magyarország a több mint egy
éve megnyílt elágazásához érkezett. Lehet, hogy ezekben a hetekben,
illetve napokban dől el, hogy ki tudjuk-e használni páratlan
történelmi esélyünket a demokratikus jogállam megteremtésére, vagy
olyan konfliktusok sorozata tör ki, amely beláthatatlan időre
visszaveti fejlődésünket, eltorlaszolja számunkra Európához és a
világhoz vezető utat. Ebben a helyzetben örömömre szolgál egy olyan
politikai erő színrelépése, amely a nemzeti összefogást és egységet
tűzte zászlajára, s a békés átmenetre mozgósít - írta a kormányfő.
A vitában Bihari Mihály politológus egyebek közt arról szólt,
hogy a DMM elutasítja a Marxista ideológia uralmát, a bolsevizmust,
a diktatórikus szocializmust. Mint mondta a Marxi kommunizmus
negatív utópia, ezért megvalósíthatatlan. Szólt arról is, hogy meg
kell szabadulni az ideológia uralmától, mert reális veszély az
egyetlen helyesnek kikiáltott ideológia érvényre jutása. A
mozgalomnak a többi politikai erővel összefogva be kell
bizonyítania, hogy nem a nép, a magyarság került válságba.
Kósa Ferenc filmrendező azt hangsúlyozta, hogy az
önkényuralomhoz szokottak nem akarnak demokráciát, a diktatúra
haszonélvezői írtóznak a megmérettetéstől. Ezért nagy kérdés, hogy
lemondanak-e békésen kiváltságaikról. Vitányi Iván, az Új Márciusi
Front tagja rámutatott a DMM nem vetélytárs, mert ugyanazt akarja,
mint az UMF, és a politikai pálya elég széles, hogy ketten, de akár
többen is elférjenek rajta azonos célokkal. Kiemelte: abban bízik,
hogy 1956 véres forradalma után eljön a mi dicsőséges és győztes
forradalmunk. Szokolay Sándor zeneszerző szerint éretlen a nép, hogy
ilyen nehéz helyzetben tanulja meg a demokráciát, ezért van nagy
szükség a mozgalomra. Idézte Kodály Zoltánt, aki szerint egyszerre
kell magyarnak és európainak lenni. Boda János siómenti tsz-elnök
arról szólt: tíz éve döbbent rá, hogy a termelőszövetkezet nemcsak
termelőhely, hanem a társadalom, a politika és a kultúra műhelye is.
A tsz-eknek ezért fel kell használni helyi hatalmi súlyukat a
térségek önkormányzatának megteremtésére, a falvak, városok
önszerveződő tevékenységének elősegítésére. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 14:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (5. rész)
|
Valamennyi felszólaló hangjában érezhető volt az aggodalom, de
egyúttal reménykedve szóltak a demokratikus Magyarország
megteremtésének békés lehetőségéről. Ahogy Sántha Ferenc író
fogalmazott: véráldozat nélkül kell végigmenni a szakadék szélén. A
Magyar Demokrata Fórum egyik tagja keményen bírálta az Ellenzéki
Kerekasztalt, mert az meg akarja fosztani a népet attól a
lehetőségétől, hogy közvetlen módon válassza meg a köztársasági
elnököt.
A nagygyűlés résztvevői ezt követően megalakultnak
nyilvánították a Demokratikus Magyarországért Mozgalmat, s
elfogadták az alapító nyilatkozatot, valamint az ideiglenes működési
szabályzatot. A mozgalom ideiglenes elnökévé közfelkiáltással
Pozsgay Imrét választották meg. Az elnökség tagja lett Bihari Mihály
egyetemi tanár, Király Zoltán országgyűlési képviselő és Vigh Károly
a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság elnöke. A főtitkári teendőket
Gazsó Ferenc egyetemi tanár látja el.
Pozsgay Imre rövid zárszavában a tisztségviselők nevében
megköszönte a bizalmat. Hangsúlyozta, hogy megbizatásuk ideiglenes
jellegű, ennek a folyamatnak a demokratikus lezárása a küldöttgyűlés
feladata lesz majd.
Az ezt követő nemzetközi sajtótájékoztatón Pozsgay Imre
válaszalt az újságírók kérdéseire. A visszarendeződés veszélyével
kapcsolatban elmondta, hogy minél többen figyelmeztetnek erre, annál
kisebb a veszély. Ám az is igaz, hogy vannak olyan irányzatok,
amelyek meggyőződéssel kötődnek egy korábbi berendezkedés
viszonyaihoz. S képviselőik között akad, aki az erőszaktól sem riad
vissza. Egyedül ők azonban nem jelentenek igazi veszélyt, de a
szélsőséges megnyilvánulások, bármely oldalról jönnek is, nagy
zavart kelthetnek. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a DMM a
választásokon állít-e majd jelölteket, Pozsgay Imre kijelentette: a
mozgalom nem kíván részese lenni a választási küzdelemnek. Ha az
MSZMP kongresszusán a reformkommunisták nem kerülnének a párt
centrumába, elképzelhető-e, hogy a DMM ad majd otthont nekik -
kérdezte az MTI munkatársa. Pozsgay Imre válaszában azt
hangsúlyozta: nincs olyan aggodalma, hogy a reformerőknek
visszavonulási terepet kellene szervezni. A DMM szívesen látja sorai
között az MSZMP reformereit, miként más pártok képviselőit is.
Hozzátette azonban, hogy a DMM párttá szerveződését a mai politikai
helyzetben nem lehet kizárni.
Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Központi
Bizottság tudott a mozgalom megalakulásáról, s a párt reformerői
rokonszenveznek a DMM-el, erről tanúskodik Nyers Rezső üdvözlő
távirata is. (MTI)
1989. szeptember 16., szombat 16:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|