|
|
 |
|
 |
Október 23-ika ünneplése
|
München, 1989. szeptember 15. (SZER, Magyar híradó) - Emléknap
legyen vagy pirosbetűs ünnep? Közeledik október 23-ika, és június
16-ika után ismét egy alkalom, hogy megemlékezzünk a forradalomról,
és nemcsak a mártírokról, hanem a nemzet szinte egységes
szabadságvágyáról.
Szekeres László igyekezett rendet teremteni az ünneplés körüli
hírzavarban:
- Az utóbbi hetekben, napokban október 23-ikának
megünneplésével, illetve a lebonyolítással kapcsolatban különböző
hírek, ellentmondások jelentek meg a tömegkommunikációban. Az akár
szándékos, akár véletlen félreértések kiküszöbölése és az összhang
megteremtése érdekében jártam utána az ügynek.
Ausztus 23-ikára hívta meg a Politikai Foglyok Szövetségének
egyik vezetője az összes magyar szervezetet a Jurta Színházba, az
októberi ünnepség előkészületeinek megszervezesére - itt még
beleértve az MSZMP-t és a Hazafias Népfrontot is, melyek egyébként
meg sem jelentek, de meghívásukkal kapcsolatban is több szervezet és
párt averzióval élt.
A későbbiekben demokratikus pártok és szervezetek megalakították
az október 23-ika bizottságot, s a résztvevő küldötteknek
szervezetüktől teljes jogú felhatalmazással kell bírniuk, mely
felhatalmazás már magába foglalja az 1956. november 4-ikén történt
beavatkozás, és az utána következő megtorlások elítélését is.
Természetes, hogy ez a feltétel már eleve kizárja a részvételből az
MSZMP-t, mellyel kapcsolatban néhány szervezet már előre
kijelentette: a megtorlásokat elkövető hatalmi párttal nem hajlandók
együtt ünnepelni, illetve megemlékezni a forradalom kitörésének
napjáról. (folyt.)
1989. szeptember 15., péntek
|
Vissza »
|
|
- Október 23-ika ünneplése - 1. folyt.
|
Az október 23-ika bizottság sajtófelelőse, Bereczki Vilmos, aki
kérdésemre elmondta: a forradalom kitörése napjának évfordulóját
pirosbetűs nemzeti ünneppé kívánják nyilváníttatni, mivel a magyar
nép szabadságvágyának jelképe az, s ugyanakkor a sztálinizmussal
szembeni első fegyveres nemzeti felkelés kezdete, melyről az egész
világon megemlékeznek. Egy ilyen irányú pozitív döntés a
parlamenttől a kibontakozás alapjául szolgáló gesztus lehetne.
Ezen kívül a bizottság feladata az emlékünnep megszervezése, a
méltó megemlékezés.
Az első üléseken az SZDSZ és a Fidesz nem volt jelen. Vidos
Tibor SZDSZ ügyvezető titkár és Rochenbauer Zoltán Fidesz
választmányi tag elmondták, hogy szervezeteik alapítótagként vesznek
részt a bizottság munkájában - az első ülésről elmaradásuk
adminisztrációs hiba következménye, főleg, mivel a Fidesz jelenleg
nem rendelkezik elérhető irodával. Mindkét szervezet nemzeti ügynek
tartja a megemlékezést és természetesnek a részvételt.
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága szeptember 15-iki, pénteki
dátummal nyilatkozatot adott ki, melyben késznek nyilvánítja magát
az együttműködésre az október 23-ika bizottsággal. Reméljük, a
félreértéseknek ezzel vége. +++
1989. szeptember 15., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|