Rendszerváltás és az MTI

	A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság ülése (1. rész)
1989. szeptember 12., kedd - A Budapesti Mentőszervezet magas színvonalon végzi munkáját, ami főként a fővárosi mentősök hivatásszeretetének, áldozatvállalásának, lelkiismeretes munkájának köszönhető - így összegezte a mentőszervezet tevékenységét átvilágító vizsgálatának tapasztalatait keddi ülésén a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az Országos Mentőszolgálat ,,megyei jogú,, szervezeteként funkcionáló budapesti mentősök meghatározó szerepet töltenek be a főváros lakosságának egészségügyi ellátásában. Ezt bizonyítják a szolgálat tevékenységének statisztikái is: évente mintegy 117 ezer embert részesítenek sürgösségi ellátásban, s csaknem 182 ezer beteget szállítanak. A szolgálatban álló 138 autó évente 4.5 millió kilométert teljesít. Különösen jelentős a mentőszervezet teljesítménye a szolgálat létszámához viszonyítva: a csaknem 300 ezer ,,pácienst,, a tavaly év végi adatok szerint 629 mentődolgozó - köztük 40 orvos, 20 mentőtiszt, 257 ápoló - látta el. A mentőorvosi munka szakmai elismerését jelentősen emelte, hogy 1979-ben szakorvosi rangra emelték az oxyológiát - a mentés tudományát -, de mivel ez a szakvizsga csak korlátozottan hasznosítható, továbbra is orvoshiány van a mentőknél. A munkaerőhiányt fokozza, hogy a VI. éves orvostanhallgatók körében is csökkent a mentőszolgálat vonzereje. A vizsgálat megállapításai szerint a budapesti mentősök áldozatkész szolgálatától több szempontból elmaradnak a szervezet anyagi, műszaki feltételei. Az egyik legszembetűnőbb gond a mentőszervezet korszerűtlen autóparkja. A mentőkocsik zöme lengyel Nysa-típus, amely - a korszerű mentőfelszerelés ellenére - nem megfelelő mentési célokra. Ám még e korszerűtlen gépkocsik pótlása is gondot okoz a mentőszolgálat számára, főként a lengyel fél ütemtelen szállításai miatt. A lengyel Nysák gyártásának megszűntetése miatt is a magyar mentőszolgálat a kocsipark teljes megújítására kényszerül az elkövetkezendő években. Mivel a szocialista szállítók a mentőszolgálatnak sem minőségi, sem mennyiségi igényeit nem tudják kielégíteni, az új típus kiválasztására nyugati cégeket - mindenekelőtt NSZK-beli, francia és japán szállítókat - versenyeztetnek még az idén. A típusváltáshoz szükséges fedezetet a tervek szerint az egészségügyi minisztérium biztosítja. (folyt.köv.) 1989. szeptember 12., kedd 15:54
Vissza »

	A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság ülése (2. rész)
A vizsgálat megállapításai szerint egyébként a mentőszervezetet sem kíméli az általános pénzszüke. Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy a költségvetési tervek összeállításakor állandóan hangoztatott ,,szintentartásra,, sem jut elegendő pénz. Az egészségügyre fordítható pénz reálértéke fokozatosan csökken; az áremelések kiegyenlítése címén kapott összeg sohasem fedezi a tényleges áremelkedéseket. Az idén nagyjavításokra kapott pénz a korábbiaknak csak ötödét tette ki, míg cserepótlásra egyáltalán nem kaptak pénzügyi fedezetet. A szűkösen csordogáló központi források pótlására a mentősök saját erővel is megpróbálják kiegészíteni működésük feltételeit. Így például kiadásaik csökkentésére alkatrészgyártást, saját kivitelezésű ingatlan karbantartást végeznek, önálló gépjármű javítóműhelyt létesítenek. A vizsgálat tapasztalatai alapján a fővárosi népi ellenőrök a többi között azt javasolják, hogy korszerűsítsék a betegszállítás jelenlegi finanszírozási rendszerét, s ezzel tegyék érdekeltté az egészségügyi intézményeket a szállításszervezésben. A műszerellátás javítása érdekében ajánlják, hogy hozzanak létre központi eszközraktárt, illetve megfelelő kapacitású javítórészleget. A testület ezután meghallgatta a FNEB elnökének szokásos havi beszámolóját. Véghelyi Andor a többi között tájékoztatta a testületet az Angyal Ádám ügyében lefolytatott vizsgálat eredményéről. A FNEB névtelen bejelentés alapján kezdett vizsgálatot a Ganz-Danubius Vállalat vezérigazgatójának lakáskiutálása kapcsán. A népi ellenőrök megállapították: a XIII. kerületi tanács 1984-ben döntött arról, hogy az úgynevezett 1 százalékos keret terhére kielégíti Angyal Ádám kérelmét egy nagyobb lakásra. A döntés alapjául szolgáló előterjesztés nem tartalmazta az igénylő, vagy előterjesztő indokait, illetve a javasolt lakásnagyságot. Angyal Ádám a kerületi tanács által felajánlott lakásokat nem fogadta el, végül 1987-ben a Fővárosi Tanács Lakásügyi Főosztálya a központi elosztásra szánt Kun Béla rakpart 6. szám alatti üres bérleményt kifejezetten Angyal Ádám részére visszaadta a kerületnek. A kerületi tanács lakásosztálya a négy és fél szobás, 139 négyzetméteres, komfortos lakást Angyal Ádám főbérleteként háromszoros lakáshasználati díj fizetésével kiutalta. A XIII. kerületi IKV a lakást helyreállította. Az összkomfortosítás költsége 800.000 forint volt. A FNEB megállapítása szerint a lakáskiutalásnál figyelmen kívül hagyták, hogy Angyal Ádám lakáshelyzete nem volt megoldatlan, mivel két szoba összkomfortos lakással rendelkezett. (folyt.köv.) 1989. szeptember 12., kedd 16:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság ülése (3. rész)
Nem tártak a Végrehajtó Bizottság elé olyan indokokat sem, amelyek alapján - a kerület érdekében végzett munkájával - Angyal Ádám, rendezett lakáskörülményei ellenére, esetleg érdemessé vált volna a rendkívül nagy állami lakás kiutalására. Az igénylő családi és jövedelmi helyzete ugyanis nem indokolta, hogy kérelmét az úgynevezett 1 százalékos keret terhére rendezzék. A FNEB az eset kapcsán felhívta a kerületi tanács elnökét a hatályos rendelkezések betartására. (MTI) 1989. szeptember 12., kedd 16:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »