|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. szeptember 7., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén a külügy- és a belügyminiszter tájékoztatása alapján áttekintette a Magyarországon tartózkodó, és az NSZK-ba áttelepülni száándékozzó NDK állampolgárok ügyét. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette.
A Minisztertanács tárgyalt az állami vagyonalapról szóló
jogszabályokról, és a privatizációval kapcsolatos feladatokról.
Egyúttal megbízta az illetékes kormánybiztosokat a koncepciók és a
szükséges jogszabályok gyorsított ütemű kidolgozásával.
A kormány előterjesztést hallgatott meg a
vágósertés-termelésben, -feldolgozásban kialakult feszültségek
feloldásáról.
A Minisztertanács csökkentette a borok fogyasztási adóját.
(folyt. köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 17:45
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón
Bajnok Zsolt elmondta: az ülésen Medgyessy Péter elnökölt, Németh
Miklós ugyanis beteg, influenzás, de várhatóan néhány napon belül
felépül.
A kormány ülésén - mint a közlemény is tartalmazza - Horn Gyula
és Horváth István tájékoztót adott a Magyarországon tartózkodó és az
NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok ügyéről. A
tájékoztatókat tudomásul véve a kormány megerősítette az ügy
megoldása érdekében korábban kialakított álláspontját. Tudomásul
vette azt is, hogy a humánus jellegű intézkedések végrehajtásához
még néhány nap szükséges. A szóvivő ehhez hozzáfűzte: ezen kívül
jelenleg semmi egyebet nem tud mondani. Mindezt többször is
megismételte, amikor nyugati újságírók újfent érdésekkel ostromolták
a szóvivőt, aki néhányszor a ,,no comment,, válasszal reagált.
Bajnok Zsolt a továbbiakban arról szólt, hogy a mezőgazdasági és
élelmezésügyi miniszter előterjesztésében a kormány foglalkozott a
vágósertés-termelésben és -feldolgozásban kialakult feszültségek
feloldásáról. Áttekintve a helyzetet megállapította, hogy a
sertéstermelésben tapasztalható negatív tendenciák folytatódnának,
akkor a nem távoli jövőben már komoly belső ellátási nehézségekkel
is számolnunk kellene. A hazai húsfogyasztásnak több mint a fele
sertéshús, illetve sertéshús-készítmény. Jelenleg az összes
sertéshús-termelés 25 százalékát szállítjuk exportra, és 75 százalék
szolgálja a belső ellátást. Már most előre jelezhető, hogy a jövő
esztendőben ezt az arányt nem lehet tartani. A hazai piaci igények
kielégítése ugyanis elsőrendű feladat, éppen ezért a jövő évi
hústermelésből előreláthatólag csak 17 százalék kerül exportra. A
kormány alapvető feladatának és kötelezettségének tekinti, hogy
fenntartsa és zavartalanná tegye a színvonalas és jó belső
húsellátást, javítsa a termelői érdekeltséget és erősítse a
kistermelők termelési biztonságát.
A Minisztertanács több intézkedést határozott el; az egyik az,
hogy a támogatásokra rendelkezésre álló anyagi erőforrások
átcsoportosításával javítani kívánják a hústermelés anyagi
kondícióit, és nagyobb ösztönzést nyújtanak a kistermelőknek. A
másik döntés szerint előreláthatólag január 1-jei hatállyal - a
bejelentési kötelezettség fenntartása mellett - felszabadítják a
sertéshús felvásárlási és fogyasztói árát. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A harmadik határozat alapján - a termelés biztonságosabbá tétele
érdekében - már most deklarálja a kormány, hogy 1990-ben nem emelik
a kistermelők adóját. Egyébként az egész úgynevezett húsvertikum
helyzetét, jövedelmi pozicióit és a húsipar szerkezetének kérdéseit
rövidesen áttekinti a kormány.
Napirenden szerepelt a borok fogyasztási adójáról szóló
előterjesztés is, amit a kormány elfogadott. Ennek értelmében, a
jelenleg érvényben lévő 15 százalékos borfogyasztási adókulcsot négy
százalékkal mérsékelik. A szóvivő itt megjegyezte: az idén a
tavalyihoz hasonló, jó közepes bortermelés várható.
Ezután Martonyi János kormánybiztos adott tájékoztatást a
privatizálással kapcsolatos minisztertanácsi napirendről. Az állami
vagyonalapról szóló törvény téziseiről szóló előterjesztést,
valamint a privatizációs program kidolgozásával és beindításával
kapcsolatos előterjesztést együttesen tárgyalták meg, tekintettel
azok szoros összefüggésére. A kormány szerint mind az állami
vagyonkezelői szervezet felállítása, mind pedig a privatizációs
program kidolgozása és beindítása kiemelten fontos feladat, és
végrehajtásukat meg kell gyorsítani. Október 31-ig ugyanis az állami
vagyonkezelői szervezetre vonatkozó törvényjavaslatot a Parlament
elé kell terjeszteni, és egyidejűleg minőségi előrelépésre kell
törekedni a tulajdonváltási folyamat terén is - hangoztatta. A
tulajdonváltás alapvető célja az állami tulajdon hatékonyabb
működtetése, a fogyasztói igények jobb kielégítése, a piaci
viszonyok erősítése, a foglalkoztatási gondok enyhítése és nem
utolsó sorban a külföldi tőke fokozott vonzása - tette hozzá.
A kormánybiztos szerint az ilyen irányú elképzeléseket jelenleg
alapvető ellentmondások feszítik. A tulajdonjogból fakadó
jogosultságoknak a vállalatokra történő ruházása miatt a
társaságalapítás és az állami, vállalati vagyon értékesítése ma
decentralizáltan és spontán módon folyik, ami kétségkívül jelentős
kockázatokat rejt magában. Reális a veszélye annak, hogy az állami
vagyon értéken alul cserél gazdát, átjátszás tárgyává, egyéni
érdekek korlátlan érvényesítésének az áldozatává válik.
Veszélyforrás az is, hogy a privatizációs tulajdonváltási folyamat
csak látszólag valósul meg, a létrejött új, vegyestulajdoni formák a
korábbi struktúra fenntartását, sőt annak új formában történő
megmerevítését szolgálják. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 20:18
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Mindebből következik, hogy a gazdaság és a társadalom egészének
érdekeire épülő átfogó privatizációs politika megvalósítása
elválaszthatatlan a tulajdonreform egészétől, ezen belül az állami
vállalatok tulajdoni helyzetének rendezésétől. A kormány lépéseket
tesz annak érdekében, hogy az erre irányuló munkálatok is
felgyorsuljanak. A kormány szilárd álláspontja az, hogy a magyar
gazdaságnak a tulajdonváltásra feltétlenül és elkerülhetetlenül
szüksége van. Ezt igényli a piacgazdaság megeteremtése, amely nélkül
a valóságos képviseleti demokrácia sem működhet tökéletesen, és ezt
igényli a világgazdaságba történő tényleges beilleszkedésünk,
Európához való felzárkózásunk is. A kormány tehát két irányban
határozott el lépéseket; ahol erre lehetősége van, ott központi
döntéssel privatizál, meghatározott körben, azaz társasággá való
átalakítás útján értékesít egyes - alapos vizsgálat alapján -
meghatározott, államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokat.
Ebben a körben is gondot fordítanak a nyilvánosságra, az
áttekinthetőségre, a hozzáférhetőségre, a reális vagyonértékelésre
és a versenyeztetésre. Az alapító szervek közreműködésével és
javaslataik alapján a kormány azt is fontolóra veszi - ha az
indokolt, például visszaélés esetén -, hogy egyes önkormányzó
vállalatok államigazgatási felügyelet alá helyezését javasolja az
Országgyűlésnek. A kormány egyidejűleg elhatározta, hogy a lehető
legrövidebb időn belül megteremti az említett spontán decentralizált
privatizációs folyamat állami ellenőrzését. Ezért garanciális
szabályokat kell létrehozni az állami vagyon értékesítésére és
társaságba történő bevitelére vonatkozóan, így kötelező
vagyonértékelést kell előírni. A kormánybiztos szerint mindazonáltal
sincs szó az állami beavatkozás erősítéséről, egyfajta
visszaállamosításról, csupán biztosítani szükségés a tulajdonváltási
folyamat tisztességét és hatékonyságát, meg kell védeni a társadalom
érdekeit, és olyan megoldást kell találni, amely a gazdasági
hatékonyságot és a társadalmi igazságosságot egyaránt szolgálja. A
kormány tudatában van annak, hogy ha a torzulások és visszaélések
veszélyét sürgősen nem hárítja el, akkor az ebből fakadó súlyos
politikai és társadalmi következmények a privatizációs
tulajdonváltás-politika egészét sodorhatják veszélybe, ez pedig az
évek óta folyó, a piacgazdaság megteremtésére irányuló
erőfeszítéseket is megtorpedózhatja. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 20:20
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva közölte: A kormány már
régebben is gondolt a privatizálás hiteltámogatására. Korábbi ülésén
elfogadott egy olyan speciális hitelkonstrukciót, ami az átalakulási
törvényhez kapcsolódó értékesítések esetén ad kedvezményes hitelt,
kereskedelmi bankokon keresztül. Ez azonban nem elegendő. A sikeres
tulajdonváltási politikát megfelelően segíteni kell, ez az a
bizonyos ,,vevőcsalogató,, politika, amelynek az eszközrendszere
külföldön is rendkívül gazdag, változatos. A kormány dolgozik ilyen
feltételek kimunkálásán. Külön pénzintézet létrehozása a
Kereskedelmi Minisztérium elképzelései között szerepelt. A különböző
vagyonkezelő társaságok, vállalatok vagy akár pénzintézetek
kialakulása folyamatban van, s kívánatos, hogy számuk növekedjen,
verseny alakuljon ki köztük.
A kormánybiztos kitért arra is, hogy az alkalmazottak
részvényszerzése ma a világon terjedőben van, ezt nálunk is
feltétlenül támogatni kell. A társasági törvény egyébként ismeri a
dolgozói részvény fogalmát, amelyet a dolgozó kedvezményesen vagy
ingyen szerezhet meg.
A továbbiakban Bajnok Zsolt válaszolt az újságírók egyéb irányú
kérdéseire. Ennek során elmondta, az igazságügyminiszter lemondási
szándékáról nem tud, és semmi jele nincs annak, hogy akár a
gondolattal is foglalkozna. Éppen ellenkezőleg, ambicióval telve
irányítja az új jogszabályok, törvények kidolgozását. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 20:22
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (5. rész)
|
Martonyi János kérdésekre válaszolva mindehhez hozzáfűzte: a
privataizációs törvénynek az egyik célja az állami ellenőrzésnek és
a torzulások, visszaélések megakadályozásának a biztosítása; másik
célja pedig a folyamat felgyorsítása. A privatizációs folyamatot a
kormány fel kívánja gyorsítani, és annak is tudatában van, hogy egy
olyan országban, ahol a nemzeti vagyonnak közel 90 százaléka állami
tulajdonban van, ott igenis szükséges a spontán decentralizált
privatizáció. Lehetetlen, hogy kizárólag központi állami
intézkedésekkel hajtsunk végre egy ilyen történelmi korszakváltást.
A magyar privatizációs politikának nem alapvető célkitűzése a
költségvetési bevételek növelése, sokkal inkább a gazdasági
hatékonyság megteremtése. Még az sem egyértelmű, hogy az állami
vagyonkezelőhöz került eszközök a költségvetést táplálják-e, mert az
állami vagyonkezelői szervezetekről szóló szabályozásban fog majd
kiderülni, hogy ez a vagyon milyen felhasználást nyerhet. Nagyon
reális az az elképzelés is, hogy ennek a vagyonnak jelentős része
visszaáramoljon a gazdaságba, és éppen a gazdasági növekedést, a
hatékonyság növelését szolgálja. (folyt. köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 20:55
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (7. rész)
|
Húsjegyek nyomásáról a szóvivő is hallott rémhíreket, de még
olyan személlyel nem találkozott, aki magát a húsjegyet is látta
volna. Meggyőződéssel állíthatom, - mondotta, - hogy a húsjegyek
bevezetésének szándéka, de még a gondolata sem merült fel a
kormányban.
Több kérdés a húshiányra vonatkozott. Bajnok Zsolt kifejtette,
hogy valós ellátási gondok voltak, vannak és esetleg lehetnek. De el
kell fogadni a szakemberek állítását, miszerint a világpiacon
rendkívül jelentős mértékben megnőtt a hús ára, tonnánként több mint
900 dollár. Ebből következik, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb a
húsipari vállalatok érdekeltsége az export fokozásában. Ha tehát
itt-ott hiány tapasztalható, az szerencsére nem a termelés
visszaesésének a következménye, hanem a korábbinál intenzívebb
exporttevékenységé. A most teendő lépések konkrét hatása körülbelül
11 hónap múlva jelentkezhet.
Bős-Nagymarossal kapcsolatban a szóvivő közölte: a téma a
kormány mai ülésén nem került szóba. Az új értesülések bizonyos
korábbi félhivatalos információkat erősítenek meg, bizonyos
egyoldalú lépéseket csehszlovák részről. A kormány megítélése
szerint ez a két ország közötti kétoldalú megállapodás egyoldalú
megszegésének minősül, és olyan nemzetközi jogi konfliktusok
forrása, amelyeket feltétlenül jó volna mindkét országnak
elkerülnie. A közeli napokban egyébként sor kerül magyar-csehszlovák
miniszterelnök-helyettesi szintű eszmecserére.
Az MTI kérdésére válaszolva a szóvivő elmondta, hogy alapvető
magyar törekvés a gazdság nyitottsága, kapcsolatrendszerének
szélesítése. Ez indokolja, hogy a kereskedelmi elszámolásbeli
különbözőségek fokozatosan eltűnjenek. Nem képzelhető el háromféle -
belső, szocialista és nem szocialista - feltételrendszerben
működtetett gazdasági kapcsolat, legalábbis zökkenők nélkül nem. E
gondolatnak és törekvésnek a jegyében ismeretes, hogy hosszú idő óta
szorgalmazzuk a KGST-ben, a KGST egészére vonatkoztatva az
együttműködés piaci modelljének megteremtését. Az is világos
előttünk - a realitásokhoz hozzátartozik -, hogy egyelőre ennek a
feltételei és lehetőségei nincsenek meg. Ezért szorgalmazzuk, hogy
akkor a számunkra legfontosabb relációban, a magyar-szovjet
gazdasági kapcsolatokban alkalmazzuk, léptessük életbe a korszerű
kereskedelmi elszámolási módot. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 21:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (8. rész)
|
Ennek három fontos feltétele van; az egyik: a konvertibilis
valutában történő elszámolás, a másik: a világpiaci árfeltételek és
árarányok érvényesítése és a harmadik: az egymás közötti
kereskedelem mennyiségi kontingenseinek fokozatos leépítése, illetve
csökkentése. Ilyen irányú tárgyalások intenzíven folynak, a mi
megítélésünk és tapasztalataink szerint szovjet részről van készég
az áttérésre - hangoztatta a kormányszóvivő. Döntés még nem
született, egyebek közt azért sem, mert egy ilyen áttérés a magyar
fél számára komoly mértékű cserearányromlást idézne elő az áttérés
kezdeti időszakában. Ezt a kérdéskört a kormány a közeljövőben
áttekinti, napirendre tűzi.
Az MTI egy másik kérdésére a szovjet villamosenergiaszállításra
vonatkozott. Bajnok Zsolt szerint ez augusztusban és szeptemberben
10-12 százalékkal csökkent, illetve csökken. Tudomása szerint igéret
van arra, hogy ez valóban csak erre az időszakra vonatkozik, és a
későbbiekben a szovjet partner szerződéses kötelezettségeit teljes
mértékben teljesíteni fogja. Azt persze senki nem állíthatja
felelősséggel, hogy ez a kiesés nem okoz gondot, ám csak a
termelőszféra meglehetősen szűk területein. A lakosság
energiaellátásában semmiféle problémát nem jelent. A téli
energiaellátás is - az előrejelzések szerint - megfelelő lesz, nem
lesz komoly, széles körű energiaellátási gond - tette hozzá a
szóvivő.
Ami Pozsgay Imre államminiszter nyilatkozatát illeti, miszerint
a kormány a párttörvény tervezetét a háromoldalú egyezség híján is
beterjeszti a Parlament elé, Bajnok Zsolt ugyancsak az MTI kérdésére
nem kívánta kommentálni. Hiszen Pozsgaynál avatottabb ismerője a
nemzeti kerekasztal-tárgyalásoknak, a tárgyalási konszenzus
megteremtése lehetőségeinek és egy esetleges konszenzushiány
következményeinek pillanatnyilag a kormányban egészen biztos, de
talán szélesebb körben sincs - válaszolta a szóvivő az MTI
kérdésére. (MTI)
1989. szeptember 7., csütörtök 21:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|