Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Középszintű háromoldalú tárgyalások (1. rész)

1989. szeptember 4., hétfő - Majdnem egyórás napirenden kívüli vitával kezdődött meg hétfőn délután a Parlamentben a középszintű háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalás, amelyen az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Orbán Viktor, a harmadik oldalét Rabi Béla vezette. Kemény Csaba levezető elnök javasolta, hogy a jószolgálati bizottság vizsgálja meg: miért vonult ki a tárgyalásokról a SZOT, valamint azt is, hogy miért maradt el a kívánatostól a gazdasági kérdésekről folyó tárgyalások üteme. Domonkos István, az Ellenzéki Kerekasztal képviselője beszámolt az EKA és a parlamenti bizottsági elnökök múlt heti találkozójáról. Ezen kifejezésre jutott, hogy a képviselők egy része aggályokkal tekint a háromoldalú tárgyalásokra, ezért javasolta, hogy a bizottsági elnökök megfigyelőként vehessenek részt a tárgyalásokon. Pozsgay Imre azt mondta: nem az információhiány a képviselők problémája, hanem az, hogy a döntésekből kirekesztettnek érzik magukat, s ez egy részüket elbizonytalanítja. Egyetértett az EKA javaslatával, mégpedig oly módon, hogy a javaslatot küldjék meg az Országgyűlés elnökének. A harmadik oldal szintén egyetértett az EKA javaslatával, hozzátéve, hogy a parlamenti fraakciók vezetői is kapjanak meghívást a háromoldalú tárgyalásokra.

Ezt követően Boros Imre felolvasta az EKA nyilatkozatát, amely
szerint a Münnich Ferenc Társaság felhívásai kétségbe vonják a
népakarat választásokon megnyilvánuló jogosságát, amikor a
hagyományos bolsevik szemlélettel hívnak fel a néphatalom és a
szocializmus védelmére. Kérte az MSZMP és a harmadik olal
állásfoglalását, hogy miként képzelhető el a tárgyalás olyan
körülmények között, amikor a harmadik olalon ülő egyik delegáció az
ellenzéket nyiltan becsmérli, fenyegeti. Pozsgay Imre hangsúlyozta:
el kell dönteni, hogy a háromoldalú tárgyalásokon
törvényelőkészítés, vagy nyilvános propaganda folyik-e. Az MSZMP is
találna bírálni valót az ellenzék soraiban, ám nem itt van a helye a
nyílt választási küzdelemnek; a harmadik oldal javasolta, hogy ezt a
vitát is a jószolgálati bizottság vizsgálja ki. Berényi Ferenc, a
Münnich Ferenc Társaság országos titkára visszautasította az EKA
nyilatkozatát, ugyanakkor készségét fejezte ki, hogy az abban
felvetetteket az MFT az EKA-val megvitassa. (folyt.köv.)


1989. szeptember 4., hétfő 18:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Középszintű háromoldalú tárgyalások (2. rész)

Ezek után kezdődött meg az első napirendi pont, az alkotmány
módosításával kapcsolatos, még függőben lévő kérdések megtárgyalása.
Bejelentették, hogy a szakértői bizottságokban sikerült konszenzusra
jutni a képviselői összeférhetetlenség eseteinek kérdéseiben.
Mindhárom fél elfogadhatónak tartja az Ellenzéki Kerekasztal azon
javaslatát, miszerint nem lehetnek képviselők bírók, ügyészek,
alkotmánybírók, a fegyveres erők tagjai, valamint az államigazgatás
bizonyos területein dolgozók.

    A köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatban az
előző ülésen előterjesztett EKA-javaslatról Pozsgay Imre fejtette ki
az MSZMP véleményét. Az államminiszter közölte: az MSZMP
tárgyalóküldöttsége elfogadja az indítvány azon részét, miszerint a
köztársasági elnöki jogkört az 1946-os első törvény szerint kell
szabályozni, kiegészítve az EKA-javaslatban szereplő jogkör bővítési
indítványokkal. Ugyanakkor az MSZMP álláspontja szerint az államfőt
nem a Parlamentnek, hanem a népnek kell megválasztania közvetlen
népszavazással, méghozzá az országgyűlési választások előtt. A téma
megvitatását a felek visszautalták a szakértői bizottságokhoz.

    Nem született döntés a címer ügyében sem; az MSZMP indítványa
szerint a módosított alkotmány utaljon arra, hogy a címerre
vonatkozó rendelkezéseket alkotmányerejű törvény rögzíti.

    Több mint egyórás vita után megállapodás született abban a
sokáig patthelyzetet okozó kérdésben, hogy szerepeljen-e az
alkotmányban a szocializmus szó. Az MSZMP és az Ellenzéki
Kerekasztal többszöri szövegfinomítással végül is kompromisszumra
jutott, amelyet a harmadik oldal is elfogadott. Nevezetesen, a felek
megállapodtak abban, hogy az alkotmány elé ne illesszenek
preambulumot, az alkotmány szövegében azonban szerepeljen a
következő meghatározás: ,,A Magyar Köztársaság független,
demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a
demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.,,

    Egyelőre nincs megállapodás a fegyveres erők tagjai
párttagságának kérdésében; e téma megvitatását a felek a
párttörvénnyel kapcsolatos kérdéseknél tartják indokoltnak.
Ugyancsak vita folyik arról, hogy az alkotmányban deklarálják-e a
köztulajdon primátusát a többi tulajdonnal szemben. Ezt sem az
MSZMP, sem az Ellenzéki Kerekasztal nem tartja szükségesnek, a
harmadik oldal viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a köztulajdon
kitüntetett szerepét deklarálják. Egyébként ebben a kérdésben - mint
kiderült - a harmadik oldal résztvevői nem képviselnek egységes
álláspontot. Az általuk súlyosnak minősített belső vitára hivatkozva
kérték a téma megvitatásának elnapolását, amihez a másik két fél
hozzájárult. (folyt.köv.)


1989. szeptember 4., hétfő 20:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Középszintű háromoldalú tárgyalások (3. rész)

A pártok munkahelyi működéséről Pozsgay Imre elmondotta:
érvényben van az MSZMP korábbi javaslata, miszerint bíróságokon,
közhatalmi szerveknél, például tanácsoknál, minisztériumoknál,
valamint a fegyveres erőknél és testületeknél nem működhetnek
pártszervezetek. Ugyanakkor a Központi Bizottság legutóbbi ülésén
módosította az egyéb munkahelyekkel kapcsolatos álláspontját.
Eszerint a nem közhatalmi szerveknél a különböző pártok azonos
feltételek mellett hozhatnak létre szervezeteket, de azok
munkaidőben nem folytathatnak politikai tevékenységet, nem
épülhetnek bele a munkahelyek szervezeti, vezetési rendszerébe, nem
hozhatnak a munkahelyekre irányadó határozatokat.

    Az ellenzéki kerekasztal részéről Antall József kifejtette: az
EKA-t váratlanul érte a KB módosító javaslata. Az ellenzék
álláspontja szerint a munkahelyeken semmiféle párt sem működhet.
Megkérdezte Pozsgay Imrét, mi a kormány álláspontja ebben a
kérdésben, hiszen a párttörvény tervezetét a kormány fogja majd
előterjeszteni. Pozsgay Imre a kérdést indokoltnak tartotta, de
választ csak a következő kormányülés után ad.

    A harmadik oldal egyetértett azzal, hogy a munkahelyeken ne
működhessenek pártszervezetek. Az EKA részéről Orbán Viktor
kijelentette, hogy erről a kérdésről az ellenzék csak csomag
részeként tárgyal; nem fogadja el az MSZMP-nek azt a javaslatát,
hogy a fegyveres testületeknél 1990. december 31-ig még
működhessenek pártszervezetek.

    Miután a három oldalnak nem sikerült egyezségre jutnia a pártok
munkahelyi működéséről, illetve az onnan való kivonulásról, a kérdés
megvitatását elhalasztották a következő középszintű tárgyalásra.

    Konszenzus született viszont a pártok külföldi finanszírozásával
kapcsolatban. Ennek lényege, hogy pártok más pártoktól nem
fogadhatnak el támogatást, miként névtelen adományt sem. Valamennyi
külföldről befolyt összeget nyilvánosságra kell hozni az adományozó
nevének megjelölésével. Az EKA kérte, hogy a túlzott bürokrácia
elkerülése végett egy alsó limitet állapítsanak meg, amely alatt
felesleges az adományozó nevének nyilvánosságra hozatala. Erről a
szakértők még tovább tárgyalnak.

    A középszintű politikai egyeztető tárgyalások szerdán
folytatódnak. (MTI)


1989. szeptember 4., hétfő 21:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD