Rendszerváltás és az MTI

	Tanévnyitó a Politikai Főiskolán (1. rész)
1989. szeptember 4., hétfő - A Politikai Főiskola mindaddig folytatja tevékenységét, amíg a politológusképzés feladatait az állami felsőoktatás át nem veszi. A hallgatók tehát a felvételük idején érvényes előírások szerint fejezik be tanulmányaikat - jelentette ki Romány Pál, a Politikai Főiskola rektora az intézmény tanévnyitó ünnepségén hétfőn, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Romány Pál azért tartotta szükségesnek ezt a kérdést megnyitó beszédében tisztázni, mert a korábbi megnyilatkozások a főiskola sorsáról sok félreértésre adtak okot, zavart keltettek. A félreértések alapja az az év elején született javaslat, hogy egyértelműen ketté kell választani az egyetemi rendszerű és állami érvényű politikatudományi képzést, valamint az MSZMP számára szükséges pártoktatást, pártpolitikai kutatást és képzést. Erről májusban döntött az MSZMP akkori Politikai Bizottsága. A Minisztertanács, illetve az Elnöki Tanács azonban majd csak a hatályos jogszabályok felülvizsgálata, a szükséges és lehetséges módosítások kidolgozása után hozza meg határozatát - mondotta. Pontatlan tehát minden olyan információ, amely szerint az MSZMP megszünteti a főiskolát. Szándéka az, hogy szélesebb alapokra helyezzék a politikatudományi képzést. Az MSZMP viszont - építve a főiskola szellemi-anyagi lehetőségeire - létrehozza a maga pártpolitikai kutatási-képzési bázisát - szögezte le a rektor. Romány Pál nagy vonalakban vázolta a négy évtizede fennálló oktatási intézmény történetét, majd javaslatként is felfoghatóan tette fel a kérdést: nem volna-e itt az ideje ismét több hallgatót, aspiránst fogadni a szomszédos országokból, hogy jobban ismerjék és megértsék egymást - legalább a következő nemzedékek? Lépéseket kellene tenni ennek érdekében, még akkor is, ha gyors viszonzás nem várható. A szomszédos országokkal, értelmiségükkel, fiataljaikkal való tartalmas kapcsolatok erősítése, kiépítése nem egy párt, hanem az egyetemes magyarság és egyben az ország érdeke - hangoztatta. Annak a véleményének adott hangot, hogy Európában, a sűrűn változó országhatárok, államformák, címerek, a kivándorlások, át- és kitelepítések gyökereket tépő világában sajátos dimenziója van a kapcsolatépítésnek, különösen a társadalomtudományi diszciplinákban. (folyt. köv.) 1989. szeptember 4., hétfő 17:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Tanévnyitó a Politikai Főiskolán (2. rész)
Az ünnepélyes tanévnyitón - amelyen a hagyományokhoz híven fogadalmat tettek az elsőévesek, valamint kinevezési okmányokat nyújtottak át oktatóknak - részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Elsősorban a politológia mint szintetikus tudomány jelentőségét taglalta, megvilágítva azt is, milyen szerepe van e tudománynak a magyar demokrácia kiteljesítésében, Magyarország felzárkózásában Európához. Bevezetőben leszögezte: Magyarország a gazdasági és a politikai reformok korszakát éli, sok múlik tehát azon, hogy a jelenben és a jövőre készülő cselekvők hogyan gondolkodnak, mit tesznek. A reform egyúttal olyan szellemi reform is, amely megváltoztatja a tudomány és a társadalom kapcsolatát, a valóságról való gondolkodást. Ugyanis a világot megváltoztatni, a demokratikus szocializmus útján tovább vinni csak új módon való gondolkodással, a tudomány eddigi eredményeinek újragondolásával, új szintézis megteremtésével lehet. A politológia és a magyar demokrácia összefüggéséről kifejtette: csak együtt létezhetnek, egyik sem képzelhető el a másik nélkül. A politológia a történelmi alapot, a szociológiai ismereteket, a társadalom szociológiai átvilágítását, a társadalom lélektanát, a közgazdaság és a politika összefüggésrendszerét magába foglaló tudomány, amelynek elő kell készítenie a társadalom újraformálását. A demokrácia pedig - amelyet most a szocializmussal akarunk ötvözni új formában - nem egyszerűen csak szavazási rendszer. A demokrácia nem működhet demokratikus gondolkodás, magatartás, erkölcs, nyilvánosság, a társadalmi látszatok és a társadalmi valóság viszonyának világos feltárása nélkül. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a politológia. Tovább elemezve a szocializmus, a demokrácia és a politológia kapcsolatrendszerét, hangsúlyozta: a történelmi tapasztalatok szerint sem Magyarországon, sem Kelet-Középeurópában, sem általában Európában nem verhetett gyökeret a demokrácia a szocialista gondolat, a szocialista mozgalom nélkül. Ezt az igazságot bele kell táplálni a mozgalomba, a felnövekvő fiatal magyar politikusnemzedékbe és a tömegekbe egyaránt - húzta alá a párt elnöke. Magyarország most Európa felé akar fordulni és nem csak egy részében, zárt világban élni - mondotta, majd felhívta a figyelmet arra: az eddigi elszigetelődést - amelyben néhány évtizedig jártunk, s félig még mindig benne vagyunk - nem szabad egy másik elszigetelődésre felcserélni. (folyt. köv.) 1989. szeptember 4., hétfő 17:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Tanévnyitó a Politikai Főiskolán (3. rész)
Végezetül ezekre a körülményekre tekintettel Nyers Rezső üdvözlendőnek tartotta, hogy a Politikai Főiskolán olyan tantervet dolgoztak ki, amely hallgatóinak nemzetközi jellegű információt ad a politológiáról és a politikai fejleményekről, továbbá a Kelet-középeurópai realitásokból kiindulva és a világméretű összefüggéseket figyelembe véve alakítja ki a magyar politológiai szemléletet. (MTI) 1989. szeptember 4., hétfő 17:47
Vissza » A hírhez kapcsolódik »