|
|
|
|
A Független Kisgazdapárt nagygyűlése Soltvadkerten - nyilatkozat a párt törekvéseiről (1. rész)
|
1989. augusztus 27., vasárnap - Az árulókat, megalkuvókat nem vállalja a párt - hangzott el a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt vasárnap Soltvadkerten tartott nyilvános nagygyűlésén. A hozzávetőleg 250 érdeklődő előtt bejelentették, hogy a Bács-Kiskun megyei vezetőség az országos választmánynál kezdeményezi: a párt határolja el magát azoktól a tagjaitól, akik segédkezet nyújtottak a Kisgazdapárt feloszlatásához, mint például Ortutay Gyula, Dobi István és társai.
A soltvadkerti nagygyűlésen Boross Imre pártfőügyész részletesen szólt a Független Kisgazdapárt céljairól, az 1945-ös (Nagy Ferenc és Kovács Béla nevével fémjelzett) program folytatásáról. Hardi Péter, a párt főtitkárhelyettese a már elkészült ifjúságpolitikai és egyházpolitikai programot ismertette, mint az erkölcsi válságból kivezető lehetőségeket. Ádám Pál, a Bács-Kiskun megyei szervezet ügyvezető alelnöke beszámolt egyebek között arról, hogy a Gaborják József megyei tanácselnök által felajánlott üres irodaépületet megtekintették és átmeneti székháznak - térítés nélkül - elfogadják, térítés nélkül. Boross Imre az MTI munkatársának nyilatkozott arról, hogy a Független Kisgazdapártnak pár hét óta ugrásszerűen növekszik a tagsága. A mostanihoz hasonló nyilvános nagygyűléseknek, amelyek e hetekben zajlanak valószínűleg szerepe van ebben. Az országban eddig négyszáz helyi szervezetük alakult meg, a tagok száma pedig meghaladja a 15 ezret. Legerősebb a szervezettség a dél-alföldi megyékben, mint például Bács-Kiskunban, de Hajdú-Bihar, Heves, Pest és Szabolcs-Szatmár megyében is erősödnek bázisaik. Szándékuk azonban nem a tagság gyarapítása - 1945 táján is csak hozzávetőleg 200 ezren léptek be ebbe a pártba - hanem a választók befolyásolása. A soltvadkerti nagygyűlésen érthetően az itt legtöbbeket foglalkoztató kérdés állt a középpontban: a párt programja szerint mi legyen a szövetkezetekkel, a földtulajdonnal, hogyan kívánja a párt az értékesítés és a tőkehiány gondjait megoldani. Boross Imre hangsúlyozta: a szövetkezeteket erőszakkal feloszlatni nem szabad. Az önkéntes szövetkezés alapelvéből kiindulva viszont a kilépni szándékozó tagnak vissza kell adni a földet, vagy az annak valóban megfelelő ellenértéket. Kifejtette: az ország gazdasági talpraállásának kulcskérdése, hogy a veszteséges nagyvállalatokat - mint például az ózdi, diósgyőri, - a költségvetés tovább ne finanszírozza. (folyt.köv.)
1989. augusztus 27., vasárnap 20:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|