Rendszerváltás és az MTI

	Háromoldalú középszintű politikai tárgyalások (1. rész)
1989. augusztus 25., péntek - A választással és a választójoggal kapcsolatos kérdéseket tekintette át pénteken a háromoldalú egyeztető tárgyalások középszintű politikai munkacsoportja. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Boros Imre, a harmadik oldalét Nagy Imre vezette. A pénteki napirend megvitatása előtt az elnöklő Kósáné Kovács Magda (harmadik oldal) foglalta össze a csütörtöki tanácskozás azon szakaszát, amelyen a sajtó képviselői már nem vehettek részt. Bejelentette: a három fél megegyezett, hogy ezentúl a középszintű megbeszélések egész időtartama alatt jelen lehetnek a sajtó munkatársai. Ugyancsak nem látják akadályát annak, hogy a Magyar Televízió heti rendszerességgel adjon tájékoztató műsort a háromoldalú tárgyalások menetéről. Ezenkívül a középszintű politikai munkabizottság áttekintette a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvények módosításával összefüggő kérdéseket, valamint az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciákat. A Btk és a büntetőeljárási törvények módosításával kapcsolatban konszenzus van abban, hogy a felek minden olyan megoldást támogatnak, amely erősíti az állampolgárok biztonságérzetét. Egyetértés van abban a kérdésben is, hogy a katonák által elkövetett köztörvényes bűncselekményeket ezentúl polgári - és ne katonai - bíróság tárgyalja. Megállapodtak abban is, hogy a nyomozati eljárás maximális időtartama két hónap legyen. Ugyancsak egyetértettek a felek abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság első fokon ne vonhasson magához semmiféle ügyet. Az erőszakos eszközök alkalmazásának kizárásával kapcsolatos téma megtárgyalásakor a felek deklarálták: a politikai egyeztető tárgyaláson részt vevő személyeket emiatt semmilyen hátrány nem érheti. Ugyancsak megegyeztek abban is, hogy politikai meggyőződése miatt egyetlen munkavállalóval szemben sem alkalmazhatnak retorziót. Visszautalták viszont az albizottságokhoz az állampolgári jogok szószólója intézmény bevezetésének megvitatását, valamint az erőszak fogalmának definiálását. Nem született megállapodás a paramilitáris szervezetek ügyében. Ezzel kapcsolatban az MSZMP jelezte: a munkásőrséggel kapcsolatban új kompromisszumos javaslatot kíván előterjeszteni. Kósáné Kovács Magda összefoglaló tájékoztatója után Orbán Viktor (EKA) két kérdést intézett Pozsgay Imréhez. Először azt tudakolta, hogy miként fogadta a kormány azt a csütörtöki kérést, hogy járjon közben a Prágában fogva tartott Deutsch Tamás és Kerényi György szabadon engedése érdekében. (folyt. köv.) 1989. augusztus 25., péntek 21:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Háromoldalú középszintű politikai tárgyalások (2. rész)
Pozsgay Imre válaszában leszögezte: a kormány megpróbálja kieszközölni, hogy bocsássák szabadon a két magyar fiatalt, de ez elsősorban nem a Minisztertanácson múlik. Orbán Viktor másrészt arról tájékoztatta az államminisztert, hogy Tirts Tamás, aki az EKA egyik szakértői csoportjában részt vesz a háromoldalú tárgyalásokon, katonai behívót kapott. Elmondta: Tirts vonulása esetén nem tudna részt venni a további munkában, másrészt ez a Fideszt is hátrányosan érintené, mert őt bízták meg a szervezet választási kampányának irányításával. Pozsgay Imre javasolta: az EKA kérje Tirts Tamás mentesítését. Hozzávetőlegesen öt órán át folyt a vita a választással és a választójoggal összefüggő kérdésekről. Eredményként könyvelhető el, hogy több pontban megállapodás született. A legfontosabb: többszöri kompromisszumkereséssel a felek megegyeztek abban, hogy a következő országgyűlési választásokon kétfordulós, vegyes (egyéni választókerületi és listás) formát alkalmaznak majd. A 350 képviselőből 150-et egyéni választókerületben, 150-et megyei (fővárosi) listán választanak majd meg, a további 50 hely sorsa pedig a töredékszavazatok (egyéni és listás) összeszámlálása után dől majd el. Érdemes megjegyezni: a délutáni induláskor az MSZMP 80-20, az Ellenzéki Kerekasztal 50-50, a harmadik oldal kétharmad-egyharmad arányban javasolta meghatározni az egyéni választókerületi és a listás szisztéma alkalmazásának arányát. Megegyeztek abban is, hogy az első fordulóban az a jelölt tekinthető győztesnek, aki a voksok legalább 50 százalékát megszerzi. Ha az első fordulóban a szavazók 50 százaléka nem vesz részt, a választás érvénytelen, a második fordulóban 25 százalékos részvétel esetén hirdethetnek eredményt. Ugyancsak megegyeztek abban, hogy egy személy egy egyéni választókörzetben, két megyei (fővárosi) listán, valamint az országos listán indulhat. Ugyancsak megállapodtak abban, hogy a jelöltek ajánlása ajánlószelvényen történjék. Konszenzussal egyetértettek végül azzal is, hogy az ajánlószelvények gyűjtése tilos munkaidőben a munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben és a tömegközlekedési eszközökön. Nem tiltják viszont, hogy ilyen céllal az állampolgárt lakásán keressék fel. Elfogadták azt is, hogy a választások során felmerülő vitás kérdésekben a Legfelsőbb Bíróság illetékes a döntéshozatalra. Az EKA erre a célra külön választási bíróság felállítását javasolta, de a vitában kompromisszumkészségét tanúsítva ettől elállt. (folyt. köv.) 1989. augusztus 25., péntek 21:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Háromoldalú középszintű politikai tárgyalások (3. rész)
Nem tudtak viszont megegyezni a jelöltállítás kérdésében. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal álláspontja egyaránt az, hogy csak pártok és az állampolgárok állíthassanak jelöltet. A harmadik oldal viszont szeretné, ha társadalmi szervezetek is megtehetnék ezt. A vitában többek között elhangzott, hogy a többpártrendszerű demokráciákban a parlamentekben nincs létjogosultságuk az érdekvédelmi és egyéb szervezeteknek. A harmadik oldal viszont egyebek közt azzal érvelt: az átmeneti helyzetben nem célszerű, hogy széles pártosodási folyamat induljon el. Mind az MSZMP, mind az EKA fenntartotta eredeti álláspontját. A harmadik oldal végül a jövő hétig türelmi időt kért, hogy a benne képviselt szervezetek felhatalmazást kapjanak eredeti álláspontjuk esetleges megváltoztatására. Végül a felek megegyeztek abban, hogy a kérdést a jövő héten újra napirendre tűzik. Ugyancsak nincs megállapodás abban, hogy hány támogató esetén kerüljenek fel a jelöltek az egyéni választókörzeti, illetve a pártlistára. Egyéni választókörzet esetében az MSZMP és a harmadik oldal ezer, az EKA 500 ajánlást tartana indokoltnak. Azt, hogy egy párt jogosult legyen listát indítani, az EKA szerint tízezer szavazathoz kellene kötni. Az MSZMP véleménye, hogy ehhez az egyéni választókerületek egyharmadában kellene jelöltet indítani. A nagy eltérés miatt ebben a kérdésben nem jött létre megegyezés, a téma megvitatását későbbre halasztották. Ugyancsak eltérés van annak megítélésében, hogy hány jelölt indulhat a második fordulóban. Az EKA véleménye szerint erre csak két jelöltnek legyen lehetősége, emellett szól az is, hogy általában ezt a szisztémát alkalmazzák a többpártrendszerű demokráciákban. Az MSZMP és a harmadik oldal viszont nem tartja jónak, hogy a jelöltek számát a második fordulóban kettőre csökkentsék. Az MSZMP álláspontja szerint jogosultak lehessenek újraindulni mindazok a jelöltek, akik az első fordulóban legalább 15 százalékot elértek. A pénteki megbeszélések befejezésekor Kósáné Kovács Magda bejelentette, hogy a középszintű politikai tárgyalások hétfőn a párttörvénnyel kapcsolatos kérdések megvitatásával folytatódnak. (MTI) 1989. augusztus 25., péntek 21:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »