Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Unicum

Budapest, 1989. július 19. szerda (MTI-Press) - Magam is azok
közé tartozom, aki kisebb bajnak tartja azt, ha a hírközlő szervek
néha elvetik a sulykot, mintha a cenzúra (öncenzúra) szűlt írásokkal
untatnak bennünket. Mégis vannak olyan jelenségek, amelyeket szóvá
kell tenni, még akkor is, ha ez nem népszerű feladat, és joggal
általános az a vélemény, hogy a sajtó most is, akárcsak annak
idején, Nagy Imre reformjai mellett az elvárhatónál magasabb szinten
és nagyobb bátorsággal áll helyt.

    A Magyar Televízió két alkalommal is leközölte azt a riportot,
amit Zwack úrral, a híres likőrgyárossal készített. Nekem Zwack
úrral nincs semmi bajom, sőt becsülöm azért, mert kint volt ereje
ahhoz, hogy újra felkapaszkodjon, tőkéssé váljon. Ő a riporter
provokáló kérdéseire is igyekezett mértéktartóan válaszolni, ami jó
ideig sikerült is neki. A riporter azonban nem nyugodotott, úgy
érezte, annál jobb a riport, minél élesebb. Így aztán a végén
megállapodtak abban, hogy a likőrgyár államosítása jogtalan volt,
hiszen nem fizetett érte a magyar állam, ezért Zwack úrnak
visszajárna a volt gyára.

    Az első adást még elnéztem, az ismétlés már komoly, és az
utólagos korrekció hiánya súlyos hiba volt. Az államosítás, vagyis a
gyárak és a nagybirtok államosítása jogos forradalmi cselekedet
volt. Azt igazolta, hogy a tőkések és a nagybirtokosok nem tettek
semmit a kor színvonalához igazodó társadalmi reformok terén. Ha az
urak egy közép-európai népet ázsiai szinten tartanak, ha a 20.
században középkori viszonyokat tartanak fent, akkor a végre
felszabadított népnek joga, sőt kötelessége a nagytőkék és a
nagybirtok ellenszolgáltatás nélküli kisajátítása. Tehát ne a magyar
népet, hanem a korábbi uralkodó osztályt kell felelőssé tenni az
ellenszolgáltatás nélküli államosításért.

    Ha Zwack úr és osztálya úgy gondolkodott volna a demokráciáról,
a munkások jólétéről, ahogyan a riportban vélekedett, nem került
volna sor államosításra, legalább is nem a likőrgyárakéra, hanem
megelégedtek volna a bankokkal, a nehézipar óriásaival. Demokratikus
országokban nem kerül sor sehol a kártérítés nélküli államosításra,
a szinte mindenre kiterjedőre még kevésbé. Ha Zwck úr kártérítésre
gondol, akkor a régi rend uraihoz, tőkéseihez forduljon a
panaszával. Ők provokálták ki az általa jogellenesnek minősített
eljárásokat. (folyt.)


1989. július 19., szerda 11:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Unicum 2.

Az más lapra tartozik, hogy az államosítást túlhajtottuk,
államosítottuk a kisvállakozásokat, a saját munkán alapuló nagyobb
parasztgazdaságokat is. Ezek során valóban történtek jogtalanságok,
amiért elsősorban ugyan a hatalom akkori birtokosai a felelősek, de
nemcsak ők, hanem a régi rendszer is. Ha egy országot az indokoltnál
évszázadokkal tovább tartják urai a középkorban, szükségszerűek a
túlkapások. Ezekért, no meg az 1945 után tévesen elkövetett
hibákért, bűnökért az itt maradt magyar nép negyven éven keresztül
fizetett, most is fizet a felelőtlenül felvett adósságokért, és nem
mondhatja, hogy fizessék ki azok, akik jogtalanul, hatalmukkal
visszaélve felvették és elköltötték azt a pénzt. A nép nem mondhatja
azt, amit Zwack úr: akit jogellenesen megkárosítottak, azt
kártalanítani kell, mert ezt követeli meg a jog. Mert annyi pénz,
amit 40 év hibás gazdasági gyakorlata elherdált, nem fog
rendelkezésre állni még a következő évtizedekben sem.

    A magyar népnek azért is több joga van a hibák
felhánytorgatására, mert azt, amit Zwack úrtól az ő nevében
elvettek, nem az ő javára hasznosították. A kártalanítás nélküli
államosítást csak az indokolja, ha valóságos társadalmasítás
történik. Sajnos nem ez történt, mert a volt tőkés tulajdonos
helyett nem a társadalom, hanem egy diktatorikus rendszer állami
bürokráciája gyakorolta a hatalmat. Ennek lett aztán a szükségszerű
következménye, hogy a Zwack úr volt gyára az államosítás után sokkal
kisebb hatékonysággal működött, mint korábban. Ebből azonban nem az
következik, hogy a gyárat Zwack úréknak kell visszadni, vagy egy
másik "jó tőkésnek" olcsón eladni, hanem az, hogy igazi társadalmi
tulajdonba kell venni. Ezért nem re-tőkésítésre, hanem a tulajdon
érdemi társadalmasítására van szükség. Ne a múltba menjünk vissza,
aminek lehetetlenségét és értelmetlenségét maga Zwack úr is jól
tudja, hanem a jövőbe, tehát előre. (folyt.)


1989. július 19., szerda 11:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Unicum 3.

A társadalmasításnak talán az a legnagyobb akadálya, hogy a
táradalmi tulajdon az emberek tudatában a bürokratikus állami
tulajdonlással, a gyenge hatékonysággal, az alacsony bérekkel
azonosult. A modern társadalmakban jelenleg már a tőke jó kétharmada
jól gazdálkodó társadalmi tulajdonosok kezében van, és ők
terjeszkednek a magántőkések rovására. Ma az Egyesült Államokban a
nyugdíjpénztárak tulajdonosi részesedésének a felét sem éri el a
magántőkéseké, az ezredfordulóra a harmada sem lesz. A
tőkebefektetések átlagos hozadéka jobb a társadalmi tulajdon, mint a
tőkés magántulajdon esetében. Tehát ha mi azon törjük a fejünket,
hogy vissza kellene adni a gyárakat a magántőkéseknek, vagy akárcsak
azon, hogy nekik kellene potom áron eladni, akkor nem előre lépnénk,
hanem hátra. Ez volna aztán az igazi magyar Unikum. (MTI-Press)


1989. július 19., szerda 11:59


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD