|
|
|
|
Novoje Vremja - 1956 (2.rész)
|
A lap képviselője felteszi a kérdést a történészeknek, hogy véleményük szerint 1956 a rendszer megdöntésére irányuló puccsként vagy népfelkelésként értékelhető. Fomin szerint az események kezdetben békés jellegűek voltak, és a szocializmus tökéletesítésére irányultak. Csak később jelentek meg a szélsőséges elemek, amelyek a rendszer, a párt vezetői ellen hangolták a tömeget. Fomin véleménye szerint puccs volt, lévén csak egyes helyeken voltak fegyveres megmozdulások. Ezzel szemben Bulahnak az a véleménye, hogy Rákosi- és Sztálin-ellenes széles demokratikus mozgalom bontakozott ki a szocializmus torzulásainak felszámolására. Ehhez a széles tömegmozgalomhoz csapódtak aztán október 23. és november 4. között az ellenforradalmi elemek, amelyeknek nem volt a mozgalomban meghatározó szerepük még akkor sem, ha több ezer fegyveresről volt szó. A szovjet csapatok szerepéről Jagodovszkij úgy vélekedik, hogy az első budapesti bevonulás nem a magyar kormány kezdeményezésére történt. Ezzel szemben Fomin úgy tudja, hogy október 23-án Jurij Andropov nagykövet felhívta P. Lescsenko tábornokot, a szovjet csapatok parancsnokát és közölte vele Hegedűs András kormányának a szovjet csapatok Budapestre történő behívására vonatkozó kérését. A parancsnok azt válaszolta, hogy csak a szovjet honvédelmi miniszter parancsára tehet ilyen lépést. A parancs egy óra múlva megérkezett. Jagodovszkij ezzel kapcsolatban kételyének adott hangot, mivel szerinte ilyen határozatok nem születnek ilyen gyorsan. A teljes igazság feltárásához az is szükséges, hogy milyen tárgyalásokat folytattak Kádár Jánossal. Jagodovszkij elképzelhetőnek nevezte, hogy Kádár kénytelen volt beleegyezni a szovjet csapatok behívásába, lehetséges, hogy ,,segítettek,, neki a döntés meghozásában. Nem lehet kizárni azt sem, hogy tartottak a nyugat beavatkozásától, mivel gyakorlatilag nyitott volt a határ. Ahhoz, hogy valódi képet lehessen alkotni a történtekről, fel kell tárni az összes dokumentumot, és lehetővé kell tenni, hogy mind a magyar, mind pedig a szovjet történészek hozzáférhessenek az archivumokhoz. Egyelőre az 1956-os dokumentumok egésze még nem áll a szakemberek rendelkezésére - állapította meg végezetül Jagodovszkij.+++
1989. július 5., szerda 18:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|