|
|
 |
|
 |
Krassó György a temetésről
|
London, 1989. június 18. (BBC, Panoráma) - Krassó György, a
londoni Magyar Október Sajtószolgálat vezetője jelen pillanatban
Magyarországon tartózkodik. Krassó György jelen volt Nagy Imre
újratemetésén és tegnap a Jurta Színházban is, ahol a jeles lengyel
ellenzéki személyiség, Adam Michnik beszélgetett különböző magyar
független csoportok képviselőivel. Munkatársunk, Tordai Vilmos itt,
a Jurta Színházban interjúvolta meg Krassó Györgyöt. Első kérdése
így hangzott: milyen jelentőségűnek tartja Nagy Imre és társai
újratemetését?
- Azt hiszem, ennek jelentőségét nehéz túlbecsülni. A magyar
társadalom milliói várták ezt évtizedek óta, és most bekövetkezett.
Ahogy előbb Adam Michnik mondotta, a tegnapi újratemetés jelentősége
messze túlmutat Magyarország határain, Lengyelországban is hatalmas
jelentősége van. Adam Michnik szavait idézve: itt nem Nagy Imre
eltemetéséről, hanem Nagy Imre feltámadásáról van szó.
Na most, ami magát az ünnepséget illeti, azon végső soron az én
megfigyelésem szerint kevesebben vettek részt, mint amennyire a
hatóságok számítottak, sőt amire az ellenzéki csoportok számítottak,
alig egy nappal korábban 15-ikén nyilatkozott a Tudományos Dolgozók
Demokratikus Szakszervezetének és most a Szabad Demokraták
Szövetségének egyik vezető tagja, aki azt mondta, hogy 250-300 ezer
emberre számítanak. A hivatalos beszámolók szerint 130-140 ezren
voltak, de ismerőseim és saját becslésem szerint csak 80-90 ezren
lehettek.
A temetőben is, a temető előtt is - ugye tudott, hogy a temetőbe
nem engedték be csak azokat, akik a Történelmi Igazságtétel
Bizottság meghívójával rendelkeztek - úgy számoltak, hogy a bejárat
előtt többezren fognak várakozni, sőt nagyon nagy készültség volt,
nem annyira rendőri - bár az is volt -, de inkább az ellenzéki
csoportok által összeállított rendezőgárda-készültség volt jelen,
hogy ezeket az embereket, tehát a temetőkaputól távol tartsák.
(folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Krassó Györggyel - 1. folyt.
|
Meglepetésre egyáltalában nem voltak ott ezren, körülbelül
százan lehettek, de azok nagy része sem a Nagy Imre-temetésre jött,
hanem saját hozzátartozóinak a sírját szerette volna meglátogatni,
és nem tudta, hogy a temető zárva lesz.
Ezzel nem akarom lebecsülni, csak azt akarom jelezni, hogy a
magyar társadalom... Az alatt három nap alatt, amióta itt vagyok,
van megfigyelésem, hogy egy nagyon-nagyon kínzó ellentmondás van,
ami szinte kettéhasítja a magyar társadalmat olyan módon, hogy van
egy vagy két százaléka a lakosságnak, amely előtt most úgy néz ki,
hogy sok lehetőség nyílik meg.
Mindenekelőtt a volt - most tán nem is nevezném így -
ellenzékről beszélek, akik évtizedeken keresztül meg voltak
akadályozva a szabad szólásban, szabad írásban, szabad egyesülésben.
Most pedig ugye már a kormánnyal együtt ülnek az asztal másik
oldalán: a nemzeti kerekasztalban találhatók. A másik ilyen réteg a
vállalkozók rétege, akik közül sokan azt hiszik, hogy meg fognak
gazdagodni, pedig ők csődbe fognak jutni. De a lakosság 98 százaléka
az mindenféle változásból elsősorban a borzasztóan emelkedő árakat
érzékeli.
Én elég jól voltam tájékozódva, de azért engem is meglepett,
hogy milyen fantasztikusan magasak az árak és, hogy az
életszínvonaluk kilátástalanul romlik. A nyugdíjasok közül lesznek
olyanok, akik éhenhalnak, és ők úgy érzik, hogy ez az újratemetés és
az 1956-tal kapcsolatos szabad beszéd és könyvek kiadása, hogy ez
csak manipuláció azért, hogy könyebben viseljék el a gazdasági
helyzet rosszabbodását. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Krassó Györggyel - 2. folyt.
|
Még annyit mondanék a temetésről, hogy bizonyos értelemben
különös temetés volt. Sok minden volt a háttérben, amiről
Magyarországon sem értesültek. Én azt hiszem, hogy amikor elindult
1956 rehabilitálásának a folyamata, akkor a párt reformszárnya
Pozsgay Imre vezetésével - itt van ugye a Pozsgay Imre - úgy
számított, hogy mivel a Magyar Szocialista Munkáspártot Nagy Imre
alakította meg, a Nagy Imre rehabilitálásával a párt visszaszerezhet
valamit a szinte teljesen elveszített ha nem is népszerűségéből,
hanem az iránta érzett respektusból, és egy újjáalakult és Nagy Imre
hagyományait folytató párt valamelyest népszerűségre tehet szert az
elkövetkező választások előtt.
Tehát ennek a tervnek a lényege az volt, hogy a forradalomról
beszélve a refomkommunizmust rehabilitálják. Ez végig érezhető volt
egyébként a temetés előkészületein, a cikkeken, a könyveken, amit
kiadtak, az írásokon, de nem lehetett megakadályozni, hogy
fellépjenek olyan csoportok és megjelenjenek olyan hangok, amelyek
maradéktalanul egész 1956 rehabilitálását, tehát a névtelen
forradalmárok, százak rehabilitását éppen olyan fontosnak, sőt még
fontosabbnak tartották, mint a négy vagy öt vezetőét. Ez a
gyászbeszédekben különösen látható volt, ahol a két legjobban
beszélő, a két legszebb és a legfontosabb kérdésekre összpontosító
beszéd Rácz Sándoré volt és Orbán Viktoré. De én most csak arra
akarok ebben a vonatkozásban utalni, hogy Orbán Viktor a beszédében
félreérthetetlen utalásokat tett arra, hogy a reformkommunisták nem
sajátíthatják ki 1956-ot.
Még egy momentumot megemlítenék: sok minden egyebet mondhatnék
ebben az összefüggésben, például beszélhetnék arról, hogy a 301-es
parcellát mintha helyettesíteni akarnák a 300-assal, ami azelőtt
szemétdomb volt, most viszont egy gyönyörűen begyepesítet, utakkal
ellátott díszsírhely, ahol jelenleg csak öt volt reformkommunista
vezető fekszik, hiszen Nagy Imre lánya nem engedte az édesapja
holttestét oda temetni, de ezzel csak azt akarom említeni, hogy volt
egy másik megemlékezés-terv, amelyet a Történelmi Igazságtétel
Bizottság megakadályozott. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Krassó Györggyel - 3. folyt.
|
Ezt több kisebb szervezet, köztük a Magyar Október Szabad Sajtó
rendezte volna.
- Hol?
- A Hősök terén volt az eredeti terv, az után, hogy a hivatalos
ünnepségek befejeződnek.
- Gondolod azt, hogy a beszédekben elhangzott kijelentések,
amelyek valamivel keményebbek voltak, mint az átlagosan szokásosak,
meg fogják változtatni a kormány és az ellenzék - hogy így mondjam -
közötti dialógus nívóját, formáját?
- Hát a nívójára nem tudom, hogy milyen hatással lesz, vagy hogy
lesz-e egyáltalában hatással. A tartalmát bizonyos értelemben
megváltoztatják, hiszen ez a tegnapi temetés és mind az ott
elhangzott beszédek, mind pedig az a körülmény, hogy maga a Magyar
Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága is koszorút helyezett el
a Nagy Imre sírjánál, tehát lényegében a Nagy Imre teljes politikai
rehabilitálása megtörtént. Ez olyan mértékben megerősítette a
pártban az amúgy is nagyon erős reformszárnyat, hogy én
nagyon-nagyon kevés időt adok Grósz Károlynak és a párt ortodox
szellemeinek akárcsak arra, hogy a párttagságon belül maradjanak.
Így tehát egy új helyzet áll elő: az ellenzékben a nemzeti
kerekasztalnál nemsokára már nem a fundamentalista - ahogy most itt
Budapesten mondják - kommunista párt képviselői fognak ülni, hanem
egy új megreformált párt képviselői. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Krassó Györggyel - 4. folyt.
|
Én ennek ellenére azt hiszem, hogy a tárgyalások lényegén ez nem
sokat fog változtatni, hiszen a tárgyalások arról fognak szólni,
hogy egy leendő választás hogyan történjék, és ha ezt valamilyen
mádon előre meg lehet valamilyen alkuval kötni, akkor arról, hogy
milyen hatalommegosztás legyen, magyarul: hány képviselői hely
jusson a különböző mozgalmaknak és pártoknak, akárcsak
Lengyelországban, ahol szintén ilyen megállapodás született. Ezt
egyébként Magyarországon sokkal nehezebben lehet majd létrehozni.
Ezek a tárgyalások hosszúak lesznek, de nem biztos, hogy az
eredményét valóban a tárgyalások fogják megszabni. Lehet, hogy az
más és sokkal titkosabb tárgyalásokon fog eldőlni. +++
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|