|
|
 |
|
 |
Merre tart az MSZMP?
|
Merre tart az MSZMP? SZER
-------------------- München, 1989. május 22.
(Kasza László) Magyar híradó
Itt, Budapesten senki nem beszél ma arról, hogy egy évvel
ezelőtt olyan pártkongresszus volt - Szegeden is -, ahol a hét végén
400 reformkommunista törte a fejét, hogy most hogyan?
Egyetlenegyszer merült fel a tavalyi tisztogatás ügye, mégpedig úgy,
hogy "ez nem volt elég, folytatni kell".
Az ország nem annyira vissza, mint inkább előre tekint.
Különösen vonatkozik ez az MSZMP-re. Neki persze semmi oka arra,
hogy erőltesse a visszapillantást. Azt azonban mindenki tudja, hogy
a múlt elrendezése nélkül nincs jövő. Így aztán akarva-akaratlan
mégiscsak van szót érdemlő a jelentősége annak, hogy egy évvel
ezelőtt politikai halottá nyilvánították a Politikai Bizottság
dogmatikusait élükön Kádár Jánossal, és leváltották a Központi
Bizottság legrosszabb egyharmadát. Két okból is van jelentősége: az
egyik, hogy azok menesztése nélkül ma nem lennénk ott, ahol vagyunk,
a másik... No de ez bonyolultabb, erről inkább részletesebben.
Ez a párt, az MSZMP tud gyilkolni, fizikai értelemben - lásd:
Nagy Imre; tud gyilkolni erkölcsileg, mint Kádár Jánossal tette, de
nem tud temetni. A halottak visszaszólnak valós, vagy erkölcsi
sírjaikból. Ezt teszi, és teszi még sokáig - nemcsak június 16-ikáig
- Nagy Imre, és ezt már a második hete a Magyarország című
hetilapban Kádár János. Mindegyik a maga módján. Nagy Imre nyilván
vádol, Kádár sok szóval, kevés hittel - vélekedik. És ez új helyzet
az MSZMP-ben, ahol a halottak beszélnek. Ez akkor is megpróbáltatás
lenne, ha egy egészséges pártról lenne szó. De ez sem nem
egészséges, sem nem párt. Saját tagjaik ítélnek így. (folyt.)
1989. május 22., hétfő
|
Vissza »
|
|
Merre tart az MSZMP? - 1. folyt.
|
Ez a mai MSZMP egy hatalmi központ - olyan, amely a bolsevik
tradicíóra építve, Központi Bizottságán keresztül gyakorolja a
hatalmat. Száz-egynéhány ember, szemben egy 10 és fél milliós
társadalommal. De még ők sem egységesek ott fenn. A Politikai
Bizottságban korábban éles frontok voltak reform és rendpártiak
között. Nos, ezek a frontok úgy tűnik, elmosódnak. Grósz Károly
eddig úgy tudhatta, hogy a kilencből kettővel biztosan nem
számolhat. Ma is így gondolja?
Nem változtatott a fronton a kormányfő növekvő függetlensége és
ezzel együtt párhuzamos népszerűsége a társadalomban? És közben míg
folynak a harcok fenn, kicsúszik Grósz Károly Központi Bizottsága
alól a párt. A tagság mobilizálhatatlan - hallottuk Szegeden -, a
reformkörök viszont, amelyek aktívak..., nos ezeknek a köröknek
kevés közük van ehhez a hatalmi intézményhez.
Grósz Károlynak tudnia kell, hogy a hadsereg nélküli tábornok
napjai meg vannak számlálva: az ősszel pártkongresszus lesz
Budapesten. +++
1989. május 22., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|