|
|
 |
|
 |
1989. május 1-je (7. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Tatár Árpád
|
A fiatal szervezett dolgozók képviseletében Tatár Árpád, a SZOT
Ifjusági Tanácsának tagja volt a nagygyűlés szónoka. Szenvedélyes
hangú beszédében kijelentette, hogy az ifjúság nem a régi módon akar
dolgozni és élni; olyan szavahihető, erkölcsileg tiszta vezetőkre
van szüksége, akik ,,hétfői mondanivalójukat kedden is vállalni
tudják és akarják,,. Tolmácsolta társai véleményét, amely szerint a
politika szinte tehetetleneül áll a tényleges társadalmi problémák
előtt, fegyvereit pedig a szakszervezetekkel, tehát a dolgozókkal
szemben csörgeti. Emlékeztetett arra, hogy az Országos
Szakszervezeti Ifjúsági Konferencián megfogalmazottak találkoztak a
fiatalok akaratával. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezen a
májuson még itt vannak azok, akik hisznek abban, hogy egy érdekeit
érvényesíteni nem tudó fiatal is részese lehet egy békés nemzeti
megegyezésnek.
A továbbiakban arról szólt, hogy a válságba jutott gazdaság
terheit csak azokra lehet rakni, akik cipelni is képesek azokat. A
fiataloknak az előző kormányok is csak ígértek: akkor is, amikor
volt miből. Ígérni most is tudnak, pedig mindenki tudja, hogy nincs
miből. Kérte a vezetőket, hogy a fiataloknak többet ne ígérjenek.
Kijelentette: az jelentkezzen választási voksukért, aki adni is tud.
Az ifjúság követelni sem akar többet: emberhez méltó életet kíván
élni. Ez ma Magyarországon a társadalmi akarat. Ennek feltételét
kell megteremteni a vezetőknek, azoknak, akik ezt emberileg,
erkölcsileg vállalni tudják. Akik nem tudják vállalni, álljanak
félre, adják át helyüket a fiatal szakembereknek - hangsúlyozta.
Ebbe az irányba tett lépésként értékelte a parlament elé kerülő
beszámolót az 1971. évi ifjúsági törvényről, amely többre nem tud
vállalkozni a magyar ifjúságért, mint a törvény hatályon kívül
helyezésére.
E gazdasági és politikai káoszban nem látnak tisztán a fiatalok,
de a bölcsebb idősek sem - mutatott rá, megállapítva, hogy ha a
fiatalok nemzedékei kívül rekednek a gazdaságon, ha a család nem
képes önmaga megújítására, ha a mindennapi megélhetés gondjai
feszítik az emberi gondolatot, ott abban az országban a
családalapító fiatalnak nincs perspektívája. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 16:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|