|
|
|
|
Nemzetközi tanácskozás az alkotmányosság védelméről (1. rész)
|
1989. április 25., kedd - A politikai érdekérvényesítést és a hatalomra való törekvést az új alkotmányban mindenki számára korlátozni kell - jelentette ki Kulcsár Kálmán akadémikus, igazságügyminiszter azon a kedden, Budapesten megkezdődött nemzetközi konferencián, amelyen az alkotmányosság védelmének szervezeti garanciáiról tanácskoznak 12 kelet- és nyugat-európai országból, valamint az USA-ból érkezett alkotmánybírósági elnökök, alkotmánybírák és jogtudosók, s amelyen részt vett Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke is. A miniszter hozzátette: a korlátot nem csupán abban az értelemben kell felállítani, hogy egyetlen, egyébként bármilyen tiszteletre méltó célok megvalósítására törekvő politikai párt vagy szervezet sem kaphat privilégizált helyet az alkotmányban, hanem többről van szó. Ezt fejezi ki az új magyar alkotmány szabályozási elvei között szereplő tilalom, amely szerint ,,az állam egyetlen szervezetének, illetve a társadalom egyetlen szervezetének vagy tagjának a tevékenysége sem irányulhat a hatalom kizárólagos, illetve erőszakos úton történő megszerzésére vagy birtoklására,,, illetve az, hogy ,,ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és egyben köteles fellépni,,.
Kulcsár Kálmán rámutatott, hogy ez a megfogalmazás már eddig is vitát váltott ki. Elhangzott olyan vélemény, hogy a kizárólagos hatalomra törekvés korlátozása egyrészt elvileg helytelen, hiszen minden politikai erő végül is minél teljesebb hatalmat akar, másrészt ez a korlátozás a gyakorlatban úgy sem működhet, hiszen koalícióra kötelezne bármilyen, akár uralkodó politikai erőt akkor is, ha egyedül is képes lenne kormányozni. - Ez az értelmezés azonban - mint mondotta - vaskos félreértést takar. A kizárólagos hatalomra törekvés tilalma ugyanis azt jelenti, hogy egyetlen politikai szervezet sem kerülheti meg, vagy függesztheti fel az alkotmányos intézmények működését. Nem gyakorolhatja közvetlenül a hatalmat, nem törekedhet más politikai szervezet felszámolására, sőt az alkotmányban foglalt elvek érvényesítésén túlmenő korlátozásra sem. Az előadó utalt arra az ellentmondásra is, hogy a jelenlegi magyar alkotmány szerint a társadalom politikai vezető ereje a munkásosztály marxista-leninista pártja, miközben az MSZMP nem csupán elismerte a többpárti politikai rendszert, hanem központi bizottsági határozattal lemondott arról, hogy jogilag biztosított vezető szerepe, azaz alkotmányosan privilégizált helyzete legyen. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi tanácskozás az alkotmányosság védelméről (2. rész)
|
Minthogy azonban az egyesülésről szóló, már elfogadott, illetve a politikai pártról szóló, elfogadás előtt álló törvények a regisztrálás alapfeltételeként írják elő az alkotmánynak megfelelő programot és tevékenységet, elvileg olyan tétel elfogadását is számon lehet kérni, amit az uralkodó politikai párt sem ismer el. Ilyen és ehhez hasonló anomáliák léte miatt az új alkotmány elfogadásához vezető átmeneti időszak sokáig nem tarthat, ám a jogi megoldások önmagukban csak megfelelő politikai tartalommal, azaz reális feltételek között működnek. Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes előadásában hangsúlyozta, hogy a leendő magyar alkotmánybíróságnak jogalkalmazó szervnek kell lennie, méghozzá a legmagasabb szintűnek. E jelző nem egyszerűen a testületnek az államszervezetben elfoglalt helyére, hanem tevékenységének szakmai színvonalára is utal. Ezért az alkotmánybíráknak nem csupán jogászoknak kell lenniük, hanem a legkiválóbbak közül kell kikerülniük. Az alkotmánybíróság nem válhat a pártpolitikai küzdelmek színterévé, ezért fontos, hogy tagjai ne tartozhassanak egyetlen párthoz sem. Kovács István akadémikus, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet igazgatója egyebek között arról szólt, hogy az alkotmányjogi tanács gondolata már a 60-as évek végén felmerült, de létrehozására csak 1983-ban került sor. Munkája nehezen bontakozott ki, mert a törvény viszonylag szűkre szabta az eljárást kezdeményezők körét, nem hangsúlyozta az alkotmányjogi tanács önállóságát az alkotmány értelmezésében, nem biztosított önálló apparátust számára. Az új alkotmány kidolgozásának munkálatai során nyilvánvalóvá vált, hogy a tanács szervezeti és hatásköri keretei nem felelnek meg többé az alkotmányosság ellenőrzésével szemben támasztott új igényeknek, s ezért új, független, lényegében bírói típusú szervre, azaz alkotmánybíróságra van szükség, amely az alkotmányjogi tanácsnál jóval szélesebb hatáskörrel rendelkezik majd. A tanácskozás szerdán a külföldi résztvevők referátumaival, illetve vitával folytatódik. (MTI)
1989. április 25., kedd 18:01
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|