|
|
 |
|
 |
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (1. rész)
|
1989. április 19., szerda - A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága szerdán ülést tartott. A testület tanulmányozta és megvitatta az új helyhatósági és országgyűlési választási rendszer elveivel és a választások időpontjával foglalkozó elgondolásokat. Arra a következtetésre jutott, hogy a választási rendszer módosítására kialakított 1988-as elképzelések nem állták ki a társadalmi vita próbáját, elsősorban azért, mert egy korábbi politikai berendezkedés körülményeit vették alapul. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi politikai, társadalmi helyzet új koncepció kidolgozását igényli, amely figyelembe veszi a választásokban érintett pártok és társadalmi szervezetek álláspontját, az elvekben és a szabályokban a megegyezésre törekszik. A testület szüksgesnek tartotta e kérdéskörben a Központi Bizottság állásfoglalását, s ajánlotta az előkészületek olyan ütemezését, hogy az új választójogi törvény tervezete - a szükséges politikai konzultációk után - még július elejéig az Országgyűlés elé terjeszthető legyen.
A Politikai Bizottság előterjesztést hallgatott meg az egy-,
illetőleg kétkamarás Országgyűlés működéséről. Tanulmányozta azokat
a nézeteket, amelyek a jelenlegi egykamarás szervezeti felépítéssel
szemben a kétkamarás Országgyűlés előnyeit hangsúlyozták.
A testület foglalkozott a köztársasági elnöki intézmény újbóli
beiktatási lehetőségével az államrendszerbe. Egyetértett azzal,
hogy a köztársasági elnöki intézmény az előkészítés alatt álló új
alkotmány lényeges alapintézménye, az államhatalom megosztott és
kiegyensúlyozott gyakorlásának egyik legfontosabb biztosítéka.
Támogatja ezért azt, hogy a Minisztertanács készítse el az erre
vonatkozó törvényjavaslatot.
A testület foglalkozott az MSZMP káderhatáskörének
módosításával. Megállapította: a módosítást a társadalmi, a
politikai életben végbemenő változások teszik szükségessé.
A testület javasolta, hogy az MSZMP a nem párttisztségek
esetében mondjon le a káderhatáskör érvényesítésének jogi
garanciáiról. A munkáltatóknak ezzel értelemszerűen nem lesz
kötelező a hatáskörileg illetékes pártszerv véleményének előzetes
kikérése. A Politikai Bizottság javasolja annak megerősítését, hogy
a párt testületei a politikai szempontból fontos vezetői tisztségek
betöltését, a népképviselet tagjainak választását politikai
eszközökkel a jövőben is befolyásolják; jelölteket állítanak,
személyi javaslatokat, ajánlásokat tesznek. (folyt.köv.)
1989. április 19., szerda 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (2. rész)
|
A testület úgy látta, hogy a politikai pluralizmus viszonyai között
jelentősen nő a kormány szerepe a személyzeti munka alakításában.
Ajánlja ezért a kormánynak az állami személyzeti munka áttekintését.
A Politikai Bizottság a káderhatáskörök módosításával foglalkozó
javaslatait a Központi Bizottság következő ülése elé terjeszti.
A Politikai Bizottság áttekintette a földtulajdoni és
földhasználati viszonyok továbbfejlesztésének lehetőségeit.
A Politikai Bizottság megtárgyalta az MSZMP szervezeti
felépítésének és működési módjának átalakítására készített
vitaanyagot. Javaslatát a Központi Bizottság májusi ülése elé
terjeszti.
x x x
(folyt.köv.)
1989. április 19., szerda 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága - szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A Politikai Bizottság üléséről Kimmel Emil, a párt helyettes
szóvivője tájékoztatta az újságírókat. Ismertette a testület ülésén
szereplő napirendet, majd a tanácskozáson résztvevő szakértők
összefoglalták az előterjesztésekhez kapcsolódó viták
tapasztalatait.
A pártpolitikai kérdésekről szólva Petrovszki István, a Központi
Bizottság osztályvezetője hangsúlyozta, hogy az MSZMP új szervezeti
szabályzatának kimunkálása során, vitaanyagként került a testület
elé a párt szervezeti felépítésére vonatkozó javaslat. Kifejtette:
az MSZMP szervezeti megújulása szükségessé teszi, hogy a
szerveződési elvek és a szervezeti felépítés is módosuljon. Lényeges
elemként emelte ki, hogy az előterjesztés figyelembe veszi az
MSZMP-nek a többpártrendszer viszonyai közötti működését, és a
politizálás színterét elsősorban a lakóhelyre teszi át. Újdonság,
hogy a párt tagjai nem egy alapszervezetnek, hanem az MSZMP-nek a
tagjai: a kommunisták belépéskor szabadon megválaszthatják
alapszervezetüket. A helyi pártszervezetek maguk dönthetik el, hogy
hol és hogyan engedélyezik alapszervezetek alakítását. Petrvoszki
István utalt arra, hogy nagy ellenállásba ütközött az a gondolat,
amely szerint az üzemekben csökkenteni kell a pártszervezetek
feladatkörét, meg kell szüntetni a termelő tevékenységbe való
beavatkozást. Hangsúlyozta: az MSZMP politizáló és nem a termelést
irányító párt kíván lenni. A munkahelyek nem lehetnek politikai,
pártküzdelmek színterei. Az ott szerveződő alapszervezeteket is csak
oly módon lehet elképzelni, ha a pártpolitikai élet nem munkaidőben,
nem közvetlenül a termelőhelyen folyik, hanem azon kívül, s nem
zavarja a termelést. Átértékelődnek tehát a helyi szervezetek
feladatai, átrendeződnek a megyei bizottságok tennivalói.
Egyszerüűbé, rugalmasabbá válik a struktúra. (folyt. köv.)
1989. április 19., szerda 21:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága - szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Tóth András, az MSZMP szakértője arról számolt be, hogy a
Politikai Bizottság első olvasatban tárgyalta meg a képviseleti
rendszer továbbfejlesztéséről, illetve a választási rendszer egyes
időszerű kérdéseiről szóló előterjesztést, e kérdésekben azonban nem
foglalt állást, további egyeztető tárgyalásokat tart szükségesnek. A
testület úgy ítélte meg, hogy különböző társadalmi szervezetekkel,
mozgalmakkal, pártokkal való együttműködés eredményeként,
megállapodás révén alakulhat ki megfelelő álláspont. A továbbiakban
elmondta: a Politikai Bizottság véleménye szerint a politikai
rendszer továbbfejlesztésének részeként az egy- vagy kétkamarás
parlamenti rendszer kialakítása egyaránt elképzelhető, de az, ami a
kétkamarás rendszert indokoltná - kiegyensúlyozó, kompenzáló,
stabilizáló szerepe - az egykamarás forma között is garantálható.
Úgy vélték, nem lenne szerencsés, ha ebben a kérdésben az MSZMP ma
alakítaná ki álláspontját.
A választási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a
testület megállapította: az 1983-ban született törvény mind
politikai, mind jogi értelemben elavult; újat kell kidolgozni. A
választások időpontjáról politikai egyeztetésekre van szükség; a
további munkálatokról szakértői szinten, a különböző politikai
szervezetek, pártok képviselőivel, az országgyűlési képviselők
budapesti és megyei csoportjaival kell tárgyalni.
A testület előtt szereplő alkotmányjogi kérdésekről Budzsáklia
Mátyás tájékoztatta az újságírókat. Emlékeztetett a KB február
20-21-i ülésére, amely a többi között kimondta: a testület támogatja
a köztársasági elnöki intézmény létrehozását, szoros összefüggésben
az új berendezkedés elveivel, amely szerint a hatalmi ágak
elválasztására van szükség. A köztársasági elnöki tisztséget
megfelelően bele kell majd illeszteni az új alkotmány
konstrukciójába.
Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt: a demokratikus
centralizmust az MSZMP nem kívánja megőrizni, ez a fogalom a május
végéig kidolgozandó ideiglenes működési szabályzatban sem fog
szerepelni. (foylt. köv.)
1989. április 19., szerda 21:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága - szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A vita alapján elsősorban a centralizmust kell újraértelmezni; a
testület egyértelműen elutasította a merev, egy centrumból történő
irányítás gyakorlatát. A káderhatáskörök módosításával kapcsolatban
elhangzott, hogy a Minisztertanács átalakításakor a minisztereket a
kormány, illetve az Országgyűlés jelöli. Az MSZMP az országgyűlési
képviselők útján támogathatja a jelölteket; politikai eszközeivel
akar és tud befolyást gyakorolni a különböző posztokra történő
jelölésnél. Természetesen lesznek olyan funkciók, amelyeknek
betöltésénél a párt nem kíván véleményt nyilvánítani.
Az ülésen - mint a szervezeti szabályzat lényeges eleme - szóba
került a platformszabadság ügye is. Elhangzott: nincs ellentmondás
Pozsgay Imre és Grósz Károly felfogása között atekintetben, hogy a
reformkörök a párton belül horizontálisan szerveződhetnek és
véleményt cserélhetnek, ugyanakkor egy olyan szervezeti
elkülönülést, amely magában hordozza egy felülről lefelé irányított
pártszárny létrejöttét, egyik vezető sem tart elfogadhatónak. A
szakértők megerősítették: a reformkörök egymással folytatott
párbeszéde - így a kecskeméti reformműhely-tanácskozás is - a
platformszabadság fogalomkörébe tartozik. A cezúra, a frakció és a
platform között a vertikális szerveződés kérdésében húzható meg.
A párttörvény tervezetével összefüggésben elmondták, hogy a
tervezetet az Igazságügyi Minisztérium, mint jogalkotásra jogosult
állami szerv nyújtotta be megvitatásra a Politikai Bizottsághoz,
amely kialakította ezzel kapcsolatos álláspontját. E törvény nem
tartalmazza, hogy az anyagi kondícionálás taglétszám szerint
történne. Az állami költségvetésből származó támogatás 25 százaléka
egyenlő arányban oszlik meg a pártok között, a fennmaradó rész pedig
a választásokon való sikeres szereplés arányában. Felvetődött a
tájékoztatón az is: vajon megváltozik-e a KEB szerepe, amennyiben az
alapszervezetek jogosítványa lesz a tagfelvétel és a kizárás. A
szakértők kifejtették: amennyiben az alapszervezet taggyűlése és a
párttag között vita alakul ki, igazságtevő szerepe a helyi
pártszervezet vezetőségének lesz. A mérvadó azonban a taggyűlés
döntése. A KEB feladatköre szűkül. A munkahelyeken a jövőben nem
regisztrálják, hogy a dolgozó tagja-e valamelyik pártnak.
Végül a helyettes szóvivő bejelentette: Jassó Mihály, a
Budapesti Pártbizottság első titkára tájékoztatta a Politikai
Bizottságot: a dolgozók ezen a május 1-jén is felvonulnak, s a
Felvonulási téren beszéd hangzik el a szakszervezeti mozgalom és az
MSZMP részéről is. (MTI)
1989. április 19., szerda 21:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|