Rendszerváltás és az MTI

	Reformműhely - Tanácsozás Kecskeméten
1989. április 15., szombat - Reformműhely címmel szombaton Kecskeméten országos jelentőségű tanácskozás kezdődött azzal a céllal, hogy előrelendítse a Magyar Szocialista Munkáspárt megújulását és elősegítse a párt kezdeményező szerepének megteremtését. A tanácskozás délelőtti munkájában részt vett Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Vastagh Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára, továbbá Berecz János és Fejti György, a Központi Bizottság titkárai. A későbbiek során még további vezető politikusok érkezésére számítanak, jelezte résztvételi szándékát Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára is. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban elkezdődött eszmecserén az MSZMP Politikai Bizottságának két tagja, államiniszterek - Pozsgay Imre és Nyers Rezső - a politikai intézményrendszer, illetve a gazdaság reformjáról tartott előadást, majd korreferátumok és hozzászólások hangzanak el. A felfokozott érdeklődést jelzi, hogy már a rendezvény elején csaknem másfélszázan jelentették be felszólalási szándékukat. A tanácskozás résztvevőit Szabó Miklós, a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Pozsgay Imre előadásával elkezdődött az érdemi munka. Pozsgay Imre nyitó előadásában az összejövetel céljáról szólva elmondta: ez a rendezvény kezdete azoknak az eszmecsere sorozatoknak, amelyeken a reformra elszánt, azt következetesen végigvinni akaró erők képviselői szót érthetnek egymással a társadalmi, politikai válságból kivezető út megtalálása érdekében. Kitért az eseménnyel kapcsolatos előzetes híresztelésekre is, miszerint ezen a tanácskozáson pártszakadás várható. Kifejtette ennek a megoldásnak a veszélyeit. Elmondta, sem az ország helyzete, sem a praktikus követelmények szempontjából nem látja reálisnak a pártszakadást. A kialakult bizalmi válság és nagymértékű morális teher csak együtt vállalható a párttal, a pártnak azokkal a tagjaival, akikben a morális felkészültség, tartás és megújulási szándék megvan. A párt szétesése olyan politikai, hatalmi vákumot hozna létre, olyan kezelhetetlen társadalmi állapotot, amelyből a kivezető utat nem a reformerők mutatnák meg. Az intézményrendszer reformjáról szólva megismételte azt a korábbi véleményét, hogy ez a gazdasági reform nélkül önmagában nem vezet eredményre. A téma napirendre tűzését mégis indokolja az, hogy addig a gazdaság sem tud igazán megmozdulni, amíg a politika foglya. (folyt. köv.) 1989. április 15., szombat 12:47
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Reformműhely - Tanácskozás Kecskeméten (2. rész)
A korábbi politika, a diktatúra sztálini formája ugyanis magába szívta a társadalom, a gazdaság számos területét, s ilyen körülmények között az ország kormányozhatatlanná vált. A politikai intézményrendszer reformjának, a modellváltásnak tehát az a lényege, hogy a politika szakítson azzal a szemlélettel, azzal a gondolkodással, ami a társadalmi-gazdasági folyamatok szabályozása miatt szakadatlanul a hatalom újabb és újabb akkumulálására kényszeríti. Pozsgay Imre kifejezte azt a meggyőződését, hogy az MSZMP jó úton van ahhoz, hogy ezt a modellváltást megoldja. Nyers Rezső annak hangsúlyozásával kezdte előadását, hogy csupán józan reálpolitikával ma már nem lehet kitörni nehéz gazdasági helyzetünkből: mára - mondotta - kényszerűséggé vált a széles körű reform. Ezután arra mutatott rá, hogy teljes körű piacgazdaság kiépítésére van szükség, ami az államtól is új felfogású gazdaságpolitikát igényel. Ezzel összefüggésben napirenden van a gazdasági demokrácia honi viszonyainknak megfelelő kifejlesztése, aminek lényege, hogy a tömegek a politikai pártok és a társadalmi mozgalmak révén, széles körű ellenőrzést valósítsanak meg a legfontosabb gazdasági döntések felett. A következő három-négy év tennivalóiról szólva kiemelte, hogy a piacgazdaság kiépítésében aktív szerepet kell hogy kapjon a tulajdonosi érdek; társadalmasítottabb formákat kell kialakítani a korábbi monolitikus és meglehetősen bürokratikus állami tulajdonforma helyett. A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a gazdaságpolitika reformjának kettős célt, a pénzügyi stabilitás folytatását és keresztülvitelét, valamint a gazdaság kitörését kell szolgálnia. A súlypontot az ország pénzügyi helyzetének stabilizálásáról át kell helyezni a gazdaság kimozdítására, egy új minőségű gazdasági fejlődés elindítására. Ez jelentős kockázatot is rejt magában. Nyers Rezső szólt arról is, hogy mit várhatnak a reformtól a dolgozó emberek. Mint mondta, a reformtól egy-két évig biztosan nem várható az életszínvonal javulása, s az is lehet, hogy az emberek életszínvonala, ha nem is a korábbi ütemben, de némileg esetleg tovább csökken. Először arra van reális lehetőség, hogy a fogyasztás csökkenését állítsuk meg, s csak utána kerülhet sor a reálbérek szintentartására, majd az életkörülmények érdemi javítására. (MTI) 1989. április 15., szombat 12:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »