|
 |
 |
 |

Közlemény (1. rész)
|

K Ö Z L E M É N Y a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. április 12-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. április 12-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztályvezetői. x x x Grósz Károly főtitkár, mint annak a bizottságnak a vezetője, amely a Központi Bizottság február 10-11-ei ülésének döntése alapján tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testületei tevékenységét, munkastílusát és munkamódszerét, jelentést terjesztett elő. A Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette. A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett Kádár János, a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota miatt orvosai továbbra sem javasolják részvételét a testület munkájában. A Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. I. A KB által kiküldött bizottság széles körű tájékozódás alapján összegezte a föbb tapasztalatokat: 1. Az országos pártértekezleten bekövetkezett politikai irányváltás, a társadalom egészére kiterjedő reform következetes felvállalása, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság személyi összetételének megváltoztatása találkozott a párttagság szándékaival és az ország közvéleményének egyetértésével. (folyt. köv.)
1989. április 14., péntek 16:12
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Közlemény (2. rész)
|

2. Elkezdődött a párt munkamódszerének, munkastílusának megújulása.Nyiltabbá, demokratikusabbá vált a légkör, megélénkült a vitaszellem, a vezetőkkel szemben növekedtek a követelmények. Az elmúlt tíz hónapban sok korábban felhalmozódott morális tehertől szabadult meg a párt. Számos tehetséges fiatal került a mozgalom vezető testületeibe. A párt és a különféle politikai, társadalmi szervezetek között partneri viszony van kialakulkóban. 3. A pártértekezlet után csak megkésve kezdődött el a következetes, előremutató cselekvés.Ennek is tulajdonítható, hogy az MSZMP nem erejéhez, szervezeti sulyához mérten vett részt a belpolitikai alakításában. Az elméleti és gyakorlati bizonytalanság befelé forduláshoz vezetett. Még nem alakultak ki a módszerek a párton belüli véleménykülönbözőségek kezelésére. Zavar mutatkozik a formálódó platformszabadság értelmezésében. A párt nem lépett fel határozottan a legitimitását, reformpolitikáját kétségbe vonó szélsőséges nézetek ellen. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az alapszervezetek elbizonytalanodtak, csökkent a párttagság létszáma. 4. Az MSZMP-nek a mostani idöszakban jelentős terheket kell elviselnie. A társadalom döntő többsége a párttól várja a politikai és gazdasági gondok megoldását. A belpolitikai helyzetet alapvetően a gazdaság allapota határozza meg, amelynek teljesítménye elégtelen, és alig elviselhető egyensulyzavarokkal küzd.Ez sulyos örökségként nehezedik a jelenlegi párt- és kormányzati vezetésre. (folyt. köv.)
1989. április 14., péntek 16:14
|

Vissza »
|
 |

Közlemény (3. rész)
|

A kormány előtt álló feladatok megoldásához, a gazdasági válság elmélyülésének megakadályozásához a párt vezető testületeinek és a pártmozgalomnak több támogatást kell adnia. 5. A párt vezető testületeinek munkájában mélyreható változások történtek. A Központi Bizottság az érdemi politikai döntések színtere lett. Az előterjesztésekről, az ülésekről a korábbinál bővebb, alaposabb tájékoztatást kap a közvélemény. A Központi Bizottság a politikai és szervezeti megújulást irányító munkájában, döntéseinek meghozatalában azonban még nem támaszkodik kellő mértékben a párttagság véleményére, a pártalapszervezetekre. A KB tagjai a politikai vitákban nem egyforma aktivitással vesznek részt. A Politikai Bizottság munkastílusa kedvezően változott, üléseiről rendszeresen ad tájékoztatást. A korábbihoz képest hatékonyabban segíti a Központi Bizottság munkáját. A Politikai Bizottság tagjai azonban fontos kérdésekről egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak, voltak, akik követhetetlenül gyorsan változtatták véleményüket, mások viszont ritkán vállaltak közszereplést. A testületben gyenge volt a szolidaritás, a kollektív szellem és kevés volt a kölcsönös informálás. II. 1. A párt vezető testületeinek a megújulást szolgáló munkájukban következetesen támaszkodniuk kell a cselekvőkész párttagságra. Sürgető szükség van arra, hogy a vitás kérdésekben új típusú egység jöjjön létre. Ez elengedhetetlen a bizonytalanság felszámolásához, ahhoz, hogy az ország, a párt visszatérjen a politikai kiszámíthatóság állapotába. (folyt. köv.)
1989. április 14., péntek 16:17
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Közlemény (4. rész)
|

2. El kell végezni az elmúlt másfél évtized politikai, gazdasági, társadalmi folyamatainak az elemzését. Világossá kell tenni, mit kell megőrizni e korszak értékeiből, és miben kell a pártnak elhatárolnia magát a korábbi vezetés hibáitól. 3. Az MSZMP alapvető törekvése: a nemzet vagyonának gyarapítása, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, az egyéni és kollektív emberi jogok következetes érvényesítése, a gazdaság teljesítményére épülő szociális biztonság elérése. 4. A ,,Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt?,, címmel közzétett cselekvési program alapján ki kell dolgozni az MSZMP választási programját. A választási program reális, teljesíthető feladatok megjelölésével segítse a párt választásokon induló jelöltjeit. Az MSZMP elképzelései megvalósítása érdekében kész minden értelmes kompromisszumra, az elvtelenséget elutasítva a kölcsönös tisztelet, a tolerancia jegyében kíván részt venni a politikai versenyben. A választási munka irányítására létre kell hozni az MSZMP szervező bizottságát. 5. A pártban tapasztalható szervezeti zavarok megszüntetése és a megújulás folytatása szükségessé teszi ideiglenes szervezeti szabályzat kidolgozását. Ez elősegítheti, hogy a párt az alapszervezeteket önálló politizálásra képes közösségekké szervezze, és megteremtse a párt belső kohézióját. A Központi Bizottság a munkabizottság jelentését tudomásul vette, és a tapasztalatokat munkájában hasznosítja. (folyt. köv.)
1989. április 14., péntek 16:25
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Közlemény (5. rész)
|

III. A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. A jelölő bizottság javaslata alapján titkos szavazással tíz új taggal bővítette ki a testületet. Tagjai sorába választotta: Barabás Jánost, a Budapesti Pártbizottság titkárát, Gábor Andrást, a Gazdasági Kamara elnökét, Gyuricsku Kálmánt, a Szabolcs-Szatmár Megyei Pártbizottság első titkárát, Karvalits Ferencet, a Zala Megyei Pártbizottság első titkárát, Kiss Pétert, a Budapesti KISZ Bizottság első titkárát, Kovács László külügyminiszter-helyettest, Lenkei Csabát, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelőjét, Major Lászlót, az MSZMP KB-iroda vezetőjét, Mádlné Maár Ilonát, a Dunaújvárosi Pártbizottság első titkárát, Vastagh Pált, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkárát. A Központi Bizottság elfogadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól ugyancsak a jelölő bizottság javaslata alapján titkos szavazással határozott. Az MSZMP főtitkárának ismét Grósz Károlyt választotta meg. A testület a Politikai Bizottság tagjának választotta: Grósz Károlyt, Hámori Csabát, Iványi Pált, Jassó Mihályt, Németh Miklóst, Nyers Rezsőt, Pozsgay Imrét, Tatai Ilonát és Vastagh Pált. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy Lukács Jánost, a Központi Bizottság titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének javasolják megválasztani. (MTI)
1989. április 14., péntek 16:27
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|