Rendszerváltás és az MTI

	Közlemény a Minisztertanács soron kívüli üléséről (1. rész)
1989. április 13., csütörtök - A kormány csütörtöki, soron kívüli ülésén döntött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1989. április 14-ei hatállyal átlagosan 6 százalékkal értékelje le a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. Az első negyedévi gazdasági, pénzügyi folyamatokra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy azok fontos területeken lényeges mértékben eltérnek az 1989-re tervezett fejlődéstől, és így súlyosan veszélyeztetik a külső és belső egyensúlyi viszonyokat. A kormány - a gazdaság jövőbeli fejlődése érdekében - elengedhetetlennek tartja az ország hitelképességének megőrzését, az éves tervben foglalt célkitűzések megvalósítását. Ezért foglalkozott soron kívüli ülésén a kialakult helyezettel és a szükséges intézkedésekkel. Kedvezőtlen folyamatok elsősorban a konvertibilis fizetési mérleg és a költségvetési hiány alakulásában, a bérkiáramlás felgyorsulásában mutatkoznak. A szükségszerűen restriktív hitelpolitika nyomán romlott a vállalatok fizetési fegyelme is. A költségvetési hiány - kiegészítő intézkedések nélkül - 15 milliárd forinttal is nagyobb lehet a tervezettnél, s a fizetési mérleg feszültsége is hasonló nagyságrendet mutat. Az év első három hánapjában a rubelelszámolású kereskedelmi forgalomban importunk tovább mérséklődött. Ugyanakkor - részben ennek hatására, részben a termelés fejlesztését szolgáló liberalizáltabb importgazdálkodás nyomán - a dollárelszámolású forgalomban az import rendkívül nagy mértékben, márciusban körülbelül 20 százalékkal nőtt. A forint árfolyamának mostani változtatása mésékelni fogja az importigényeket, ösztönzi az exportot, s ilymódon javítja devizamérlegünket. A lakosságnak turizmusra biztosított, de gyakorlatilag áruvásárlásra fordított deviza-felhasználása az első negyedévben szintén dinamikusan nőtt - össszefüggésben a világútlevél bevezetésével és az utasforgalomra vonatkozó kedvező vámszabályokkal. Alapvető népgazdasági érdekeink azt követelik, hogy mind a vámszabályok szigorításával, mind pedig a forint árfolyamának kiigazításával - s természetesen a belső áruellátás egyidejű javításával - visszafogjuk az áruvásárlásra fordított deviza-felhasználást. (folyt.köv.) 1989. április 13., csütörtök 19:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Közlemény a Minisztertanács soron kívüli üléséről (2. rész)
A tényleges turizmussal kapcsolatos devizaigényeket azonban a kormánynak széndékában áll továbbra is biztosítani; az egyéni turistaellátmány és a közlekedési költségkeret a leértékeléssel arányosan emelkedik. A kormány a közeljövőben áttekinti a lakossági devizaszámlák rendszerét és intézkedik az egyszerűsítésről. Az iparban az év első negyedében a teljesítmények összességében nem javultak, a termelés az előzetes adatok szerint 1,5-2 százalékkal csökkent. A szocialista exportpiaci lehetőségek szűkülnek. A tőkés piaci konjunktúra ugyan kedvezően alakul, de e lehetőségeket nem használjuk ki megfelelően, annak ellenére, hogy a belső piacon érvényesített szigorú vásárlőerő-szabályozás erősíti a termelők exportkényszerét. A termelés szerkezeti változásai csak fokozatosan, a szükségesnél lassabban igazodnak a piaci igényekhez. Az élelmiszertermelésben a növénytermelés és állattenyésztés feltételei alapvetően biztosítottak. Nagy gondot jelent azonban a hazai és import-eredetű termékek drágulása, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben egyaránt rontja a termelők jövedelmi helyzetét és érdekeltségét, korlátozza a fejlesztés lehetőségeit és tapasztalhatók a működéssel kapcsolatos finanszírozási zavarok is. Az élelmiszerellátáshoz és exporthoz fűződő gazdasági és társadalmi érdekek alapján a kormány a forint árfolyamváltozásai kedvezőtlen hatásainak kivédésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Míg a termelés, a népgazdaság jövedelme stagnált, illetve csökkent, addig a jövedelmek több területen gyorsan növekedtek. Az elmúlt év hasonló időszakához képest a változások jellemzői: A népgazdasági és a vállalati beruházások növekedése az első negyedévben elérte, illetve meghaladta a 20 százalékot. A lakosság pénzbevételei összességében közel 20 százalékkal nőttek, munkaviszonyból származó jövedelmei részben a vállalatok múlt évi eredményei, részben az első negyedév teljesítményei alapján több mint 12 százalékkal, társadalombiztosításból származó jövedelmei kb. 15 százalékkal, hazai áruvásárlásai kb. 14-15 százalékkal nőttek. A fogyasztói árak mintegy 13-14 százalékkal emelkedtek. (folyt.köv.) 1989. április 13., csütörtök 19:10
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Közlemény a Minisztertanács soron kívüli üléséről (3. rész)
A forint leértékelése következtében az árszínvonal gyorsabban fog nőni az eddigi kormányzati várakozásoknál. Ugyanakkor a kormány a hatósági árak további emelkedését minimalizálja. Ezért az idén nem nő az energiák termelői ára és nem változnak a legfőbb közszolgáltatások árai sem. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseket dolgoz ki a gazdálkodók finanszírozási költségeinek mérséklésére, elsősorban az exportcélú termelés és forgalmazás feltételeinek javítására. A termelés biztonságának fenntartása érdekében az élelmiszergazdaságban - sem a leértékelések következtében, sem a devizaárak emelkedésének hatásaként - nem változik a műtrágyák és a fehérjék ára, ez tehát az ágazatban nem jelent árfeszítő hatást. A termelésben azonban a leértékelések miatt az árszínvonal nő, egyrészt az import költségeinek növekedése, másrészt a külpiaci árakkal együtt változó alapanyag-árak emelkedése miatt. E drágulás a fogyasztói árakban is megjelenik. Az import-termékek ára a leértékelés hatásaként - a kereslettől függően - már a második negyedévtől kezdődően emelkedik, míg a termelői árak emelkedése miatt a drágulás a fogyasztói árakban elsősorban az év második felétől érezteti majd hatását. Az év elején meghirdetett hatósági árintézkedések - például a víz- és csatornadíjak, háztartási energia áremelésének - halasztására azonban nem kerül sor. Az életkörülmények alakulásáról rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hgoy szélesedik a nehéz körülmények között élők köre. A Minisztertanács az inflációs hatások kompenzálására, a legégetőbb szociális gondok enyhítésére, a legnehezebb helyzetben élők körülményeinek javítására haladéktalanul kezdeményezi a SZOT-tal kötött megállapodás felülvizsgálatát. Az ár- és jövedelmi folyamatok átfogó áttekintése alapján, az új megállapodásnak megfelelően hozza meg a szükséges intézkedéseket. A kialakult helyzet előrevetíti annak veszélyét, hogy a gazdaság stabilizálását célzó gazdaságpolitika, az ezt szolgáló erőfeszítések eredménytelenek lehetnek. Ez közvetlen veszélybe sodorhatja az ország fizetőképességét, mert megszakíthatná azokat a nemzetközi hitelkapcsolatokat, melyek a külső forrásokat a stabilizálást célzó politika konkrét eredményei függvényében bocsátják csak rendelkezésre. A nemzetközi pénzügyi intézményekkel fennálló megállapodásokban a magyar kormány kötelezettséget vállalt meghatározott célok teljesítésére, illetve arra, hogy azok elérése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. (folyt.köv.) 1989. április 13., csütörtök 19:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Közlemény a Minisztertanács soron kívüli üléséről (4. rész)
Ezek sorába tartozik többek között a költségvetési hiány elfogadható mértéke, a belső hitelpolitika egyensúlyi céljai, s az aktív árfolyampolitika, azaz a forint árfolyamának a külső pénzügyi egyensúlyi követelményekkel összhangban történő módosítása. Mivel a fizetési mérleg egyenlege az áruforgalmi és az idegenforgalmi folyamatok eddigi, és méginkább várható alakulása miatt kedvezőtlenül alakul, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzeti valuta leértékelése elkerülhetetlenné vált. Ez csak a szükéges lépések egyike. A kormány a helyzet átfogó értékelését és a szükséges teendőket a közeljövőben a Parlament elé terjeszti. Ezzel összefüggésben áttekinti eddig hozott, illetve előkészítés alatt álló intézkedéseit is. (MTI) 1989. április 13., csütörtök 19:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »