|
|
 |
|
 |
Eredmény nélküli egyeztetés az Óbudai Hajógyár sorsáról (2.rész)
|
A sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Angyal Ádám elmondta:
irreálisnak tartja, hogy maguk az óbudaiak vásárolják fel a
részvények többségét, mások viszont valószínűleg nem igénylik
azokat, ha a területen hajógyártás folyik. Egyébként több külföldi
céggel is tárgyalnak, de hogy kikkel, azt ma még nem lehet közölni,
mert az megzavarná az üzleti megbeszéléseket. A Ganz Danubius, mint
az óbudai gyár részvényei döntő többségének tulajdonosa, már kapott
ajánlatokat olyan külföldi cégektől, amelyek egyetemi várost, vagy
nemzetközi üzletközpontot, esetleg egészségügyi kombinátot
létesítenének a szigeten. Bármilyen rendezési tervet egyébként a
Fővárosi Tanácsnak is jóvá kellene hagynia.
Az óbudaiak szóvátették, hogy a kialakult helyzetben elmennek a
dolgozók, pedig szerintük a hajóépítés nem szűnhet meg Óbudán, arra
továbbra is szükség van. A gyárban dolgozó 1300 munkás nap mint nap
úgy jár be dolgozni, hogy bármikor becsukhatják a gyárat, s ez
bizonytalanság kihat a termelésre, a termelékenységre.
Szóba került a hajógyártásnak a Népszigetre való áttelepítése
is, amit Gremsperger Géza, az óbudaiak műszaki igazgatóhelyettese
elképzelhetőnek tartott, Angyal Ádám viszont minden tekintetben
megalapozatlannak és megoldhatatlannak ítélt, mondván: egy 360
millió forintos értéket egymilliárdért ,,átszállítani,, aligha lehet
gazdaságos vállalkozás. Az elnök-vezérigazgató arról is beszélt,
hogy többször javasolta: az óbudai gyár esetleges bezárása után az
ott dolgozók elhelyezkedhetnek a Ganz Danubius más üzemeiben,
szerinte az óbudai vezetés ezt az ajánlatot figyelembe se veszi;
számukra a hajóépítés bármi áron való fenntartása a fontos. Az szb
képviselője erre megjegyezte: a dolgozók helyzetének kérdését később
külön is felvetik.
A tájékoztatón újságírók szóvá tették, hogy a túlfűtött hangulat
esetleg felbujtás eredménye, ezt azonban az óbudaiak szakszervezeti
bizottsága visszautasította, mondván: a tiltakozást az egész
kollektíva fogalmazta meg.
Felmerült továbbá a hajógyártás gazdaságosságának kérdése is; a
jelenlévő óbudai vezetők szerint már a kérdés feltevése sem
indokolt, hiszen manapság egyetlen kormányzati lépés vagy tollvonás
gazdaságtalanná teszi azt, ami eddig nyereséges és oklevelekkel
dicsért vállalkozás volt - s körbemutattak a terem falán elhelyezett
elismerő oklevelek tucatjaira. Különben is, manapság nem
érzékelhető, hogy bármiféle iparpolitika érvényesülne. A hajóépítést
korábban húzóágazatnak minősítették, ezzel Angyal Ádám is
egyetértett. (folyt.köv.)
1989. április 12., szerda 19:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|