|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1989. április 6., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a népszavazás és a népi kezdeményezés szabályozásáról, valamint a társadalombiztosítás új irányítási és szervezeti rendszerének törvénytervezetéről, továbbá az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól készült előterjesztéseket, s úgy határozott, hogy azokat az Országgyűlés elé terjeszti.
A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a foglalkoztatási
alap felhasználására és a foglalkoztatáspolitikai célú
korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó módosító javaslatokat,
valamint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejött
megállapodásokról készült beszámolót.
A Minisztertanács létrehozta a kormány mellett működő
nemzetiségi kollégiumot.
A kormány elvi döntést hozott arról, hogy hazánk csatlakozik a
nitrogénoxidok kibocsátásának szabályozására vonatkozó nemzetközi
jegyzőkönyvhöz. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Csákvári János, az MTI tudósítója jelenti:
A Minisztertanács ülését követően Marosán György szóvivő
tájékoztatta a hazai és a külföldi újságírókat a kormány előtt
szereplő napirendi pontokról. A társadalombiztosítás új irányítási
és szervezeti rendszeréről szóló törvénytervezet kidolgozását
indokolva rámutatott: az 1989. január 1-jével létrehozott
Társadalombiztosítási Alap, a jelenleg is működő
társadalombiztosítási rendszer működésének törvényes feltételeit meg
kell teremteni. A kormány úgy ítéli meg, hogy a jövőben a
társadalombiztosítás területén is fokozatosan előtérbe kerülnek az
önkormányzati elemek. Ezért a jogalkotás során el kell érni, hogy a
biztosítottak, a járulékfizetők és a különféle érdekcsoportok valós
szerepét megjelenítve létrejöhessen a társadalombiztosítás
önkormányzati szervezete.
A szóvivő elmondta, hogy a kormány meghallgatta az Állami
Ifjúsági és Sporthivatal elnökének tájékoztatóját tervezett
parlamenti beszámolójáról. A Minisztertanács egyetértett azzal, hogy
a jövőben ne külön törvény szavatolja az ifjúság jogait, hanem azok
a jogrendszer egészébe épüljenek be. Ezért valószínűleg javaslatot
tesz majd a Parlamentnek a törvény hatályon kívül helyezésére.
A Foglalkoztatási Alap létrehozásáról és a
foglalkoztatáspolitikai célú, korengedményes nyugdíjazásról szóló
rendelet módosításával - mint mondta - lehetővé válik a
foglalkoztatáspolitikai célu korengedményes nyugdíjazás költségeinek
megosztása úgy, hogy annak maximális an 50 százalékát a
Foglalkoztatási Alap finanszírozza. A várható ttöbbletköltség,
amelyet a kormánynak kell viselnie, 1993-ig csaknem 200 millió
forint.
Marosán György szólt arról, hogy a Minisztertanács - az Országos
Érdekegyeztető Tanáccsal létrejött megállapodás értelmében -
felemelte egyes tömegközlekedési vállalatok járművezetőinek
munkaköri pótlékát.
A kormány a népszavazás és a népi kezdeményezés szabályozásáról
szóló törvényjavaslatot a júniusi ülésszak elé terjeszti. A
Minisztertanács megitélése szerint e törvény elősegíti, hogy az
állampolgárok közvetlelnül és hatékonyabban vehessenek részt a
hatalom gyakorlásában, érvényesíthessék befolyásukat a döntések
meghozatalában. A szóvivő bejelentette, hogy a kormány mellett
működő új, fontos tanácsadó testület, a Nemzetiségi Kollégium elnöke
Pozsgay Imre államminiszter.
(folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A szóvívői tájékoztatón részt vevő Borics Gyula
igazságügyminisztériumi államtitkár közölte, hogy a népszavazásról
és a népi kezdeményezésről szóló törvénytervezet napokon belül
megjelenik a sajtóban. Emlékeztetett arra, hogy a népszavazás
jogintézményét már az 1949-es Alkotmány is tartalmazta, azzal
azonban nem éltek, többek között azért sem, mert a népszavazás
részleteiben nem volt szabályozva. A tervezetet ismertetve az
államtitkár elmondta: népszavazás kiírását a köztársasági elnöknek,
a Minisztertanácsnak, legalább 50 országgyűlési képviselőnek,
illetve legalább 50 ezer állampolgárnak kell kezdeményeznie.
Elrendelése akkor kötelező, ha az Alkotmányt az Országgyűlés
részleteiben, vagy alapvetően módosítani kívánja, továbbá, ha azt
100, illetve 150 ezer állampolgár kéri. Utóbbinak eldöntését
ugyancsak vitára bocsátják. A népszavazás elrendelésének és
lefolytatásának szabályai lényegében megegyeznek a választások
szabályaival. Az aláírások hitelességét, valódiságát mód lesz a
Népességnyilvántartó Hivatal útján ellenőrizni. Természetesen ez nem
járhat az állampolgárok zaklatásával, idézgetésével - hangoztatta.
Végül szólt arról, hogy a tervezet szerint nem bocsáthatók majd
népszavazásra a költségvetésről, a központi adónemekről, illetve az
ezek mértékének meghatározásáról szóló törvények, a személyi
kérdésekben való döntések, valamint a nemzetközi szerződésekben
vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve az e szerződéseket
kihirdető törvények. Ez a jövőben megkötendő nemzetközi
szerződésekre vonatkozna, ám a törvénynek van egy olyan szakasza is,
amely szerint a már megkötött nemzetközi szerződésekből eredő
kötelezettségek teljesítése feletti kérdésben sem rendelhető el
népszavazás. Ezt a szövegrészt mindenképpen pontosítani kell - tette
hozzá Borics Gyula.
Farkas István, a társadalombiztosítási reform kormánybiztosa
beszámolt arról, hogy a létrehozandó önkormányzat a munkavállalók, a
munkáltatók és a speciális szociális érdekcsoportok képviselőiből
áll majd. Az önkormányzat lesz felelős a társadalombiztosítás
működtetéséért, ideértve a Társadalombiztosítási Alap működtetését
is. Testületei határoznák meg azt, hogy milyen legyen a kapcsolat a
Parlamenttel, a kormánnyal és a társadalombiztosítás végrehajtó
apparátusával. Az önkormányzat az Országgyűlésnek alárendelten
működne. Vezető testületeinek üléseire meghívják a
pénzügyminisztert, valamint a szociális és az egészségügyi
minisztert, így a kormány képviselőinek is módjuk nyílik
álláspontjuk kifejtésére. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 19:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Adott esetben többségi szavazást kérhetnek, illetve, ha az
önkormányzat döntése sértené a kormányzati érdekeket, az
Országgyűléshez fordulhatnak.
A szóvivői tájékoztatón jelenlévő újságírókat elsősorban a
népszavazásról szóló törvénytervezet, valamint Nagy Imre és társai
földi maradványainak napokban kezdett exhumálása foglalkoztatta.
A Magyar Rádió tudósítója arról érdeklődött, hogy a népszavazás
tervezete kizárja-e a népszavazást a bős-nagymarosi vízlépcső
ügyében. Másik kérdése arra vonatkozott, hogy a kormány ülésén szóba
került-e a legújabb vámrendelet, amelynek hatásaként - első
becslésként - több valutát vitt ki a lakosság az országból, mint
amennyit esetleg egész évben elköltött volna. Borics Gyula az első
felvetésre reagálva elmondta: a törvénytervezetbe foglaltak szerint
Bős-Nagymarosról nem lehetne népszavazást elrendelni. Az államtitkár
a nemzetközi szerződések feletti népszavazás elrendelhetőségét
illetően azt hangsúlyozta, hogy az ilyen szerződések esetleges
felbontása nemzetközi megítélésünket rontaná, kikezdené az ország
hitelét. Ennek ellenére - mivel Bős-Nagymaros az érdeklődés
középpontjában áll - olyan áthidaló szövegmódosítást próbálnak
beilleszteni a törvénybe, amely talán nem zárja le véglegesen ezt a
kérdést.
Marosán György a vámrendelkezéssel kapcsolatban reflexióit
összegezte. Szerinte a kormány a tapasztalatokat leszűri és a
konzekvenciákat levonja, hozzátette azonban, hogy ilyen kérdésekben
jó megoldás nem születhet, a legkevésbé rossz intézkedést kell
megtalálni.
A Népszabadság képviselője az autópálya-használati díj
bevezetésének negatív hatásaira utalva arról tudakozódott, hogy a
kormánynak milyen befolyása van a tárcára egy ilyen, a lakosságot
szinte provokáló döntés végkimenetelében. A szóvivő a részletes
válaszadástól eltekintett azzal, hogy e kérdéssel a mai kormányülés
nem foglalkozott.
A Magyar Rádió vidéki szerkesztőségének tudósítója a nemzetiségi
kollégium feladatáról, hatásköréről kérdezte a szóvivőt. Marosán
György hangoztatta: az alapítók szándéka szerint a kollégium a
kormányt és az államminisztert segíti a nemzetiségpolitikával
összefüggő feladatok ellátásában. Rendszeresen konzultál a hazai
nemzetiségek és más etnikumok képviselőivel. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A kollégium tagjai az adott kérdésben érintett tárcák képviselői,
valamint a népfront, a SZOT, a különböző egyházak megbízottai, a
Magyar Világszövetsége és a nemzetiségi szövetségek főtitkárai,
továbbá a cigányok érdekképviseletét ellátó szervezet delegáltja és
a Magyarságkutató Intézet vezetője. A kollégium negyedévente tartja
üléseit, munkáját a Minisztertanács Hivatalába illeszkedő önálló
nemzetiségi titkárság segíti.
A hibás döntések nyomán a hírek szerint érlelődik a
kormányválság - mondta a Veszprém Megyei Napló tudósítója -, mert a
Minisztertanács több tagja állítólag nem tartja elég hatékonynak a
kormány inflációellenes politikáját. Igazak-e a hírek? - kérdezte. A
szóvivő szerint hibás döntésről nem lehet beszélni akkor, amikor a
kormány rossz vagy kevésbé rossz lehetőség közül választhat. Marosán
Györgynek az érlelődő kormányválságról nincs tudomása, bár azt
elismerte, hogy a kormány tagjai között az infláció kérdéseiben
bizonyos vita volt.
A Magyar Televízió tudósítója a tervezett háztartási energiaár-
emelésekről kérdezte a szóvívőt. Marosán György emlékeztetett
arra, hogy ezt az intézkedést az év elején bejelentették, az
ártervben és a költségvetésben egyaránt bevételként szerepel, erre
tehát a közeljövőben számítani kell.
A lakosság anyagi és pszichológiai tűrőképességének határaira
utalva a Népszava munkatársa azt kérdezte, hogy e tényezőket
felméri-e a kormány, s mennyiben veszi figyelembe a
döntéshozatalnál. A szóvívő hangoztatta, hogy a kormány a döntések
meghozatala előtt sokféle tényt mérlegel. Ugyanakkor vannak olyan
helyzetek, amelyek meghatározott döntésekre kényszerítik. Ezek
elől nem térhet ki. A Magyar Nemzet tudósítójának kérdésére Marosán
György elmondta: a bős-nagymarosi építkezést az eddigi adatok
ismeretében be kell fejezni. E kérdésről a Parlament kimerítő,
pontos, korrekt jelentést fog kapni, s annak tudatában hozhatja meg
a végső döntést.
Az NBN Rádió és TV újságírója nem találta szerencsésnek a népi
kezdeményezés kifejezést. Borics Gyula egyetértett, ez valóban nem
népi kezdeményezés, hanem a nép véleményének kikérése - mondotta.
(folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 19:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (6. rész)
|
A nemzetközi szerződések és a népszavazás kapcsolatára vonatkozó
másik kérdésre válaszolva hangoztatta: nem biztos, hogy
Bőss-Nagymarosnál a népszavazás az egyedüli megoldás - mondta az
államtitkár. Lehet, hogy más megoldás is kínálkozik - tette hozzá.
Kifejezte meggyőződését, hogy akik annak idején a szerződését
megkötötték, legjobb meggyőződésükből cselekedtek. Az energiastressz
időszakában minden lehetőséget igyekeztek felhasználni, hogy
biztosítsák az ország számára az energiát. Egyébként Bős-Nagymaros
gondolata nem tőlünk, hanem szomszédainktól indult el.
A szovjet csapatkivonási tervekről érdeklődő tudósítónak Marosán
György elmondta, hogy tudomása szerint a szovjet csapatok kivonása
április 25-én kezdődik és június végéig fejeződik be. E kérdésről
egyébként a Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatót tart július
elején.
Nagy Imre és társai földi maradványainak exhumálásával
kapcsolatban számos kérdést kapott az államtitkár a Magyar Rádió, a
Magyar Televízió, a Magyar Filmhíradó, a BBC, a Reuter és az
Independent tudósítójától. Elmondta, hogy a kihantolási eljárás
szerdán befejeződött, most végzik az elhunytak azonosítását. Nagy
Imre és társainak temetése nyilvános lesz és semmilyen különleges
intézkedést nem terveznek. A Történelmi Igazságtétel Bizottság is
felajánlotta, hogy a rend fenntartásában, az esetleges rendbontás
megelőzésében, megakadályozásában aktívan közreműködik. Szólt arról
is, hogy nem lehet pontosan tudni, hol végezték ki Nagy Imrééket.
Feltételezhetően a Kozma utcai börtönben hajtották végre az
itéletet. Hármojukat a kivégzés helyén temették el, s 61-ben
szállították őket a 301-es parcellába. A koncepciós perek
vizsgálatával megbízott kormánybizottság Nagy Imre és társainak
peranyagával még nem foglalkozik. A Történelmi Igazságtétel
Bizottsága újabb kérésével kapcsolatban, amely szerint további öt
személyt hantoljanak ki és őket is jelképesen 56-os áldozatként
temessenek el Nagy Imréékkel együtt, a kormány csütörtöki ülésén nem
foglalkozott. Az államtitkár hangoztatta: változatlan az az
álláspont, amelyben korábban a családtagokkal és a bizottság akkor
jelenlévő tagjaival megállapodtak; a többi kivégzett kihantolására,
azonosítására és adott esetben újraeltemetésére csak Nagy Imre és
négy társa eltemetése után térnek vissza. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (7. rész)
|
A kormány valamennyi hozzátartozó kérésére visszatér, szó sincs
arról, hogy bárkinek a kérését visszautasították volna. Az
államtitkár türelmet kért, amire azért is szükség van, mert a
meglévő névsor nem pontos. Annak idején nem vezettek külön
nyilvántartást arról, hogy kit végeztek ki az 56-os eseményekben
való részvétel miatt, illetve kiket más ok miatt. Ezért most be kell
szerezni a bírósági iratokat, pontról pontra haladva megnézni,
azonosítani az okokat, hogy annak alapján intézkedhessenek. (MTI)
1989. április 6., csütörtök 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|