Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (1. rész)

1989. április 5., szerda - A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága április 5-én, szerdán ülést tartott.

A testület tájékoztatást kapott az elosztáspolitika
megújulásáról. A tervezet abból indul ki, hogy a jövedelemszerzés
meghatározója a jövőben is a munka lesz, de emellett a
vegyesgazdaságnak megfelelően elismertek lesznek a tőkejövedelmek
is. A piacgazdaság kiépülése együtt jár a jövedelemeknek, a javaknak
a korábbinál nagyobb differenciálódásával. A piaci hatások
érvényrejutása mellett az elosztási rendszert úgy kell
korszerűsíteni, hogy az állampolgárok szociális biztonsága
erősödjön.

    A megújuló elosztáspolitika azzal számol, hogy az alapellátások
ingyenessége fennmarad, míg a kiegészítő szolgáltatások esetében a
térítéses megoldás kerül előtérbe. A bérek központi szabályozását a
bérezés gazdasági és önszabályozó rendszere váltja fel; a munkához
való jog alapvető társadalompolitikai követelmény marad.

    A Politikai Bizottság szükségesnek tartja az új
elosztáspolitikai koncepció kidolgozásának meggyorsítását, a
résztkoncepciók mielőbbi összerendezését, és a tervezett
változásokkal együttjáró társadalmi hatások feltárását.

    A testület tájékoztatót hallgatott meg a szociálpolitika és az
egészségügy megújítását szolgáló előkészítő munkálatokról is.
Megállapította: az egészségügy, de mindenekelőtt a szociálpolitika
megoldatlan problémái mára politikai kérdésekké váltak. A
javaslatokat a Szociális és Egészségügyi Minisztérium által fölkért
szakértői bizottságok dolgozták ki, ,,Útkeresés és szociális
biztonság,, címmel. Elkészült az átmeneti időszak szociápolitikai
elgondolásairól készített vitairat is.

    A Politikai Bizottság megvitatta az előzetes elképzeléseket és
az alapvető fejlesztési irányokat. Támogatja, hogy a
szociálpolitikai és egészségpolitikai lépések szervesen
illeszkedjenek egy, az egész társadalmat átfogó civilizációs
programba. Segítsék elő, hogy Magyarországon a technikai fejlődéssel
együtt az emberek egészségét és szociális biztonságát megújító
program is valósuljon meg. Meg kell akadályozni, hogy széles rétegek
jóvátehetetlenül leszakadjanak, kívül rekedjenek a magyar társadalom
európai mércével mért fejlődésén. (folyt.köv.)


1989. április 5., szerda 20:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (2. rész)

Az elfogadható szociális biztonság a gazdasági és politikai
szerkezet átalakításának, a felesleges konfliktusok és
megpróbáltatások csökkentésének, a társadalmi béke megőrzésének
feltétele. Egyetért azzal, hogy az elgondolásokat a szakmai és
érdekképviseleti fórumok vitáját követően - még ebben a félévben -
terjesszék a Központi Bizottság elé.

    A testület megtárgyalta az MSZMP egyházpolitikájának
tanulságait, és állást foglalt megújításának feladatairól.

    A párt - a megváltozott társadalmi, politikai viszonyok között -
az önálló és független egyházakkal új tartalmú együttműködést kíván
kialakítani. Az MSZMP-nek az a célja, hogy a vallásos emberekkel
széles körű összefogást alakítson ki. Fontos, hogy ez továbbra is
stabilizációs tényezőt jelentsen társadalmunk számára.

    A Politikai Bizottság javasolja, hogy a magyar kormány ennek
jegyében folytassa tovább egyházpolitikai tevékenységét.
Kezdeményezi, hogy a lelkiismereti szabadságról és a vallások szabad
gyakorlásáról alkossanak törvényt. Ennek politikai elveire a
testület ajánlást tett.

    A Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke tájékoztatta a testületet a
nők és a nőmozgalom helyzetéről.

    A Politikai Bizottság szükségesnek tartja a Központi Bizottság
1970. február 18-19-ei, a nők politikai, gazdasági, szociális
helyzetével foglalkozó határozatának felülvizsgálatát. Felkéri a
Magyar Nők Országos Tanácsát, hogy az MSZMP-vel és más társadalmi
szervezetekkel együttműködve dolgozza ki a nőmozgalomnak a
megváltozott politikai feltételekkel összhangban lévő új formáit és
eszközeit. E közös álláspont kialakulásától függően támogatja az
Országos Nőkonferencia összehívását.

    A Politikai Bizottság egyebek között hatáskörébe tartozó
személyi kérdésekben is döntött.

     x x x

(folyt.köv.)


1989. április 5., szerda 20:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (3. rész)

Koraeste, az ülést követően Major László, az MSZMP szóvivője,
Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és
Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese
sajtótájékoztatón fűzött kiegészítést a megtárgyalt napirendekhez.

    Kovács Imre kiemelte: az elosztáspolitika újbóli megfogalmazását
leginkább az indokolja, hogy piacgazdaság körülményei között
megváltozik az állam szerepe a lakossági jövedelmek elsődleges
elosztásában. Olyannyira, hogy nem is célszerű ennek rendszerét a
jövőben elosztáspolitikának nevezni, mert a jövedelmek elsődleges
elosztása a piacon történik. Az állam a jövőben az adóztatás és a
szociálpolitika útján befolyásolhatja a lakossági jövedelmeket. A
piacgazdaság megteremtéséig tartó átmeneti időszakban azonban
bizonyára lesznek olyan rétegek, amelyek saját hibájukon kívül nehéz
helyzetbe kerülnek, róluk az államnak a szociális biztonság
megteremtésével kell gondoskodnia. A megélhetés fő forrása továbbra
is a munka lesz, a munkához való jog alapvető fontosságú marad, ám
hangsúlyozni kell a hatékony foglalkoztatás jelentőségét - mondotta
Kovács Imre.

    A szociálpolitika korszerűsítéséről szólva az osztályvezető
utalt arra, hogy kétféle megoldás ígérkezik. Az egyik a jelenlegi
rendszer ,,kiigazítása,,, a másik pedig, hogy a legrászorultabbaknak
az eddigieknél érzékelhetőbb segítséget nyújtson a szociálpolitika.
Így az idősek, a pályakezdők, a munkanélküliek és a halmozottan
hátrányos helyzetűek támogatása bizonyos átcsoportosításokkal
valósulhat meg, ám ez egyes rétegeket kedvezőtlenebb helyzetbe
hozhat. A témát egyébként még ebben a félévben napirendre tűzi a
Központi Bizottság.

    A Politikai Bizottság megerősítette, hogy az elosztáspolitika,
valamint a szociálpolitika és az egészségügy megújítását célzó
munkálatokat fel kell gyorsítani. Az elképzeléseknek már ez év
második felében koncepcióvá kell alakulniuk, hogy beépülhessenek az
MSZMP választási programjába.

    Újságírók kérdéseire válaszolva Kovács Imre szólt a
nyugdíjrendszer korszerűsítéséről is. Véleménye szerint 1990. január
1-jétől még nem lehet bevezetni a régóta tervezett, a jelenleginél
rugalmasabb megoldást. Utalt arra, hogy a társadalombiztosítás
formailag már ma is külön alapként működik. A cél, hogy a jövőben
ténylegesen gazdálkodjon, ha kell, bérházakat tartson fenn, fektesse
olyan vállalkozásba a pénzét, hogy az minél gyorsabban minél nagyobb
jövedelmet eredményezzen. (folyt.köv.)


1989. április 5., szerda 20:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (4. rész)

Sarkadi Nagy Barna a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló
törvény alapelveiről adott rövid tájékoztatást. Mint mondotta,
demokratikus jogállam aligha képzelhető el az emberi szabadságjogok,
ezen belül a világnézet szabad megválasztásának törvényi biztosítása
nélkül. A jövőben minden tekintetben el kell választani - ám nem
elszigetelni - az egyházakat az államtól: az állam ne avatkozzék az
egyházak belső ügyeibe, az egyházak pedig ne vállaljanak állami,
közhatalmi funkciókat. A jövőben - néhány kivételtől eltekintve -
megszünik az előzetes állami véleményezés az egyházi tisztségek
betöltése előtt. Lehetőség lesz az 1951-ben feloszlatott
szerzetesrendek újjáalakítására is. A készülő törvény fontos
alapelve az egyházak és felekezetek egyenlőségének deklarálása.
Változik a jövőben alakuló felekezetekhez való viszony abban is,
hogy a jövőben kizárólag állami elismerésről, nem pedig
engedélyezésről lehet szó. Ennek feltétele pedig az lesz, hogy a
felekezet fogadja el az alkotmányt. Az elismerés - hasonlóan az
egyesületekhez - a bírósági bejegyzéssel történik meg. Az
elképzelések szerint az egyházak közhasznú tevékenységéhez nyújtott
állami támogatás a jövőben nem csökkenhet, sőt inkább növekednie
kellene.

    Az elnökhelyettes kitért arra a március 15-én is hangoztatott
követelésre, hogy szünjön meg az Állami Egyházügyi Hivatal.
Véleménye szerint a jövőben - a nagyobb önállóság és függetlenség
következtében - szélesedik az egyházak tevékenysége. Ez határozza
majd meg azokat a feladatokat, amelyek ellátására a kormány
megfelelő intézményt hoz létre. Az másodlagos, hogy ennek mi lesz az
elnevezése.

    Major László egy kérdésre válaszolva elmondta: különböző
elképzelések vannak arról, hogy az MSZMP-nek meg kell újítania
viszonyát a vallásos hívők tömegéhez, bennük szövetségest kell
találnia, másrészt a párttagokra vonatkozó korábbi szigorú
kötöttséget is oldani kell. Arról még nem született döntés, hogy a
párttagság alapvető kritériuma a világnézet, avagy a politikai
azonosulás lesz-e a jövőben.

    Kitért arra, hogy a Pozsgay Imre vezette történelmi albizottság
segítségére lehet az állami szerveknek olyan dokumentumok
felkutatásában is, amelyek tanulmányozása megkönnyíti az egyházak
elleni koncepciós perek felülvizsgálatát.

    Egy kérdésre válaszolva Major László elmondta, hogy az MSZMP
főtitkárának kárpátaljai látogatása nem szerepelt a Politikai
Bizottság napirendjén. (MTI)


1989. április 5., szerda 21:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD