Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

A nép nem rekeszthető ki a hatalom gyakorlásából - alkotmányos szabályozás (1. rész)

1989. január 22., vasárnap - Mindenekelőtt az államformáról, a hatalom eredetéről és a hatalomgyakorlás módjáról kellene rendelkezni az új alkotmánynak a társadalmi rendre vonatkozó fejezetében. Ebben rögzíteni szükséges a hatalom gyakorlására vonatkozó alapelveket is - javasolták a jogtudósok az alkotmányos szabályozás nemrég elkészült koncepció-tervezetében. Indokolt, hogy ,,A társadalmi rend és a politikai rendszer alapelvei,, legyen e fejezet címe. Ez jobban kifejezi a fejezet tartalmát, mint a hatályos alkotmány első fejezetének címe - húzták alá a szakemberek, akik több elvi kérdésre is felhívták a figyelmet.

A hatalom koncentrációjával és korlátlanságával kapcsolatban úgy
vélik: a népszuverenitásból eredő jogoknak nem lehet egyetlen szerv
a letéteményese. Az kétségtelen, hogy az Országgyűlésnek, a
legfelsőbb népképviseleti testületnek, az állami főhatalom
birtokosának megkülönböztetett helye van az államszervezeten belül.
Ebből azonban nem következik az Országgyűlés hatalmának
korlátlansága. Korlátot szabnak a nép jogai, a népi kezdeményezés, a
népszavazás és az alkotmányos berendezkedés, amelyek meghatározzák
az Országgyűlés helyét és szerepét az államszervezeten belül. A
szocialista államelmélettel nem összeegyeztethetetlen, hogy még az
Országgyűlés törvényhozó tevékenysége is alá legyen vetve egy
független szerv, az Alkotmánybíróság kontrolljának. Következésképpen
- fogalmazták meg a koncepció-tervezetben - a népszuverenitás
elvének megfelelően a nép nem rekeszthető ki a hatalom közvetlen
gyakorlásából, a népszuverenitásból eredő összes jogot nem szabad
egyetlen szerv kezébe adni. Ennek megfelelően az Országgyűlés, a
köztársasági elnök, a Minisztertanács, az Alkotmánybíróság, a
bírósági szervezet, a közigazgatási végrehajtó hatalom és a helyi
önkormányzatok meghatározott hatalmi jogosítványok gyakorlói, s e
hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátaiként jelentkeznek. Általános
érvénnyel ki kell mondani a hatáskörelvonás tilalmát. (folyt.köv.)


1989. január 21., szombat 21:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A nép nem rekeszthető ki a hatalom gyakorlásából - alkotmányos szabályozás (2. rész)

A jogállamiság megvalósítása igényli az azt meghatározó
jogalkotási rendszer legfőbb szabályainak felvételét az Alkotmányba.
A hatályos Alkotmány ugyanis nem szentel sem önálló fejezetet, sem
külön címet a jogalkotásnak. A legfontosabb szabályok megalkotása az
Országgyűlés feladata, de lehetőséget kell adni jogszabályalkotásra
a köztársasági elnöknek, a Minisztertanácsnak, a minisztereknek és a
tanácsoknak is - vélekedtek a jogtudósok. Az Országgyűlés törvényt,
a köztársasági elnök, a Minisztertanács, a miniszterek, a tanácsok
rendeletet bocsáthatnak ki.

    Az állam és a társadalom kapcsolatáról leszögezték: meghatározó
jelentőségű a jogegyenlőség elve, amely magában hordozza a törvény
előtti egyenlőséget, a diszkrimináció és a privilegizálás tilalmát.
Alkotmányos elvként indokolt rögzíteni: a társadalom célja, az állam
feladata, hogy az állampolgárok számára egyre magasabb szinten
biztosítsa az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében az államnak gondot
kell fordítania a hátrányos helyzetű csoportok, személyek
támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére. Az
esélyegyenlőség megvalósításának feltétele a szociális biztonság
állampolgári jogon, a szociális védőháló kiépítése, az oktatás és az
egészségügyi ellátás folyamatos fejlesztése.

    Az alkotmány alapvető elvei között indokolt szabályozni az
államnak és a társadalom tagjainak, valamint szervezeteinek
nemzetközi kapcsolataira vonatkozó legfontosabb normákat. Ezek
egyben a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelvei is.

    Kiemelkedő jelentőségű a pártnak, illetőleg a pártoknak a
megjelenítése az alkotmányban. A hazánkban kibontakozó politikai
mozgásokat figyelembe véve belátható időn belül kialakulhat a
többpártrendszer, ezért az alkotmány rendelkezéseinek kidolgozásánál
ezzel számolni kell - hangsúlyozták a jog szakértői.

    Az alkotmányban a politikai rendszerrel kapcsolatban alapvető
elvként indokolt rögzíteni, hogy a Magyar Népköztársaságban
kizárólag olyan társadalmi szervezet működhet, amelynek programja és
tevékenysége összhangban áll az alkotmánnyal. E szervezetek közül a
politikai pártok feladata, hogy hozzájáruljanak a népakarat
kialakításához és kinyilvánításához - húzták alá a tervezetben.
(MTI)


1989. január 21., szombat 21:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD