Rendszerváltás és az MTI

	Agrárkutatók az elmaradott térségek fejlesztéséről (2. rész)
Egy másik adatsor arról tájékoztat, hogy a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya és az infrastruktúrális ellátottság szoros összefüggésben van. Lényegesen nagyobb számban élnek például az agrárágazatból azokon a településeken, ahol csak minden tizedik lakásban van bevezetett ivóvíz, és a lakosság egyéb ellátása is alacsonyabb színvonalú, mint ahol kevesebb a gond az infrastruktúrával. Az adatok szerint kétségbevonhatatlan, hogy a téeszesítéskor végrehajtott tagosítások és a földelcsatolások után maradt pár hektáros átlagos gazdaságméret nem tesz lehetővé olyan méretű gazdálkodást és olyan szívonalú jövedelmet, amellyel a lakosság ellensúlyozni tudná a település egyéb tényezők miatti elmaradottságát; ezen a földreform segíthet. A földtulajdonban bekövetkező változások eredményeképpen létrejövő különböző önállóságú és méretű családi gazdaságok számának szaporodása együtt járhat a földek intenzívebb hasznosításával - állítják a kutatók. Lényegét tekintve hasonló jellegű, de föltehetően magasabb színvonalon megvalósuló folyamatról lesz szó az elkövetkező időszakban, mint ami 1945-ben a földosztáskor megvalósult. Annak egyik keveset emlegetett eredménye a települések népességszámának stabilizálása volt, s föltehetően így lesz ez most is. (A zempléni területen például a falusi népesség abszolút aránya a 1960-as népszámlálásig még növekedett is.) A szakértők szerint a magángazdálkodás térhódításával nem csökken a mezőgazdasági termelés hatékonysága, hanem éppen fordítva: növekszik. A magángazdálkodás sajátos érdekeltségi rendszerében, egy-egy település adott nagyságú határában, több embert tud eltartani azonos földterület. A föld kihasználtsága az intenzívebb gazdálkodás révén növekszik. Ez magyarázza azt, hogy amíg a KGST-országok átlagában egy állandó mezőgazdasági dolgozó 11 embernek termeli meg az élelmet, addig az EGK-országaiban 36-nak. Nem lenne baj, ha az elmaradott térségek elöregedő, csökkenő népességű, egyre inkább parlagon hagyott földekkel körülvett falvaikban településenként egyenlőre csak néhány család vállalkozna egyéni gazdálkodásra - állítják az agrárkutatók -, mert ezek is olyan folyamatot indíthatnának el, amely megfordítaná e területek gazdasági, társadalmi erózióját. A helybéli vállalkozók termékei javíthatnák a település élelmiszerellátását, a vállalkozó gazdák pedig példát mutatnának, jó értelemben vett ,,divatot,, indíthatnának tevékenységükkel. Megvalósíthatnák, pontosabban elkezdhetnék a helyi tőkefelhalmozást, amely további megújulási folyamatok elindítója lehet, különféle termelő vagy infrastruktúrális beruházások révén. (MTI) 1990. augusztus 9., csütörtök 21:44
Vissza » Folytatásokkal »