Rendszerváltás és az MTI

	Az ,,Európai Munkavállalói Jogokért,, platform állásfoglalása (2. rész) (OS)
Így azt is el kel ismernünk, hogy a szakszervezetek tulajdonában lévő vagyon egy része valóban kényszertagságból ered. A szakszervezetek állampárti kényszerjellege egyrészt abból következett, hogy azokba ,,illett,, bellépni. E kényszerjellegen az sem változtat, hogy azt nem erőszakszervezetek, hanem a politikai intézményrendszer mőködésének logikája teremtette meg. Erősítette azt a jelleget az is, hogy a szakszervezetek szintén beépültek a paternalista állami redisztribució rendszerébe, ahol az állampárt osztotta ki a szakszervezeteknek is a feladatokat, és rendelte azokhoz - közvetlenül vagy közvetve - a pénzforrásokat. (Ilyen például az üdülés és az üdülőkkel kacsolatos szakszervezeti kezelői jogok kérdése, melyet szintén rendeznünk kell.) Fel kell ismernünk: szövetségest a mai politikai erők között az MSZOSZ nem fog találni, amíg ezeket a valós tényeket el nem ismeri. Ezért kezdeményeztük a Magyar szakszervezetek Országos Szövetsége ,,Európai Munkavállalói Jogokért,, platformjának megalakítását, egyben elhatároztuk, hogy a politikai nyitás jegyében első javaslatunkat megtesszük. Kezdeményezzük, hogy a szakszervezeti vagyon rendezésének kiinduló állapota 1948 - azaz az állampárt kialakulása előtti helyzet - legyen. Az 1948 utáni ingatlanvagyon-növekmény kerüljön egy szociálpolitikai célokat (nyugdíjosok, nagycsaládosok, pályakezdő fiatalok, rokkantak, mozgássérültek, munkanélküliek stb.) szolgáló alapítványba. Ezen ingatlanvagyon ugyanis kényszertagság esetén is a dolgozók befizetéseiből keletkezett, így azt csak a munkavállalók, nyugdíjasok édekében szabad felhasználni. Az alapítvány rendeltetésszerű felhasználása széles társadalmi ellenőrzés mellett történjen. Az alapítvány létrehozása előtt gondosan ügyelni kell arra, hogy azok az ágazati szakszervezetek ne veszítsék el alapvető infrastruktúrájukat, melyek 1948 után jöttek létre. E javaslatunk alapján parlamenti indítványt kezdeményezünk. Ebben arra is kitérünk, hogy az aktív foglalkoztatottak nem csak alkalmazottakként voltak kényszerszerveződéseknek tagjai, hanem mezőgazdasági dolgozókként, kiskereskedőkként, kisiparosokként, szellemi szabadfoglalkozásúakként stb. is. Így a TOT, SZÖVOSZ, KIOSZ, KISOSZ stb. mint nem valódi testületi önkormányzati szervek is jelentős vagyont halmoztak fel tagjaik befizetéséből. Ezért azt javasoljuk, hogy a szakszervezetek vagyonelszámolását ne tárgyalja a parlament e szervezetek teljes körétől elkülönítetten. (folyt. köv.) 1990. augusztus 9., csütörtök 18:21
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »