Rendszerváltás és az MTI

	Az ,,Európai Munkavállalói Jogokért,, platform állásfoglalása 1. (OS)
1990. augusztus 9. csütörtök - Európai Munkavállalói jogokért néven megalakult a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége első politikai-szellemi platformja. Célja, hogy kezdeményező szellemiségével versenyhelyzetet teremtsen az MSZOSZ-en belüli ,,régi,, és ,,új,, irányzatok között. A munkavállalói érdekvédelemről napjainkban folyó vitákban egyetértés mutatkozik abban, hogy megrendült gazdasági és szociális világunkban egyre nagyobb szükség lenne erős érdekképviseletre. Ugyanakkor az érdekvédelem szétforgácsolódott, széttöredezett: a hagyományos szakszervezetek - úgy tűnik - már nem, az újonnan létrejöttek pedig még nem képesek betölteni a munkehelytől az országos politikáig terjedő érdekvédelmi feladatokat. Egyszóval: érdekvédelmi vákuum keletkezett. A három és félmillió tagjára sokat hivatkozó MSZOSZ korábbi politikai súlya megszünt. E hatalmas szervezet politikai megjelenésének hiánya azt is jelzi, hogy az MSZOSZ mindeddig képtelennek bizonyult arra, hogy a politikai és a gazdasági rendszerváltozás kereteibe önmagát beillessze. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy e szervezet nem hajtott végre számos - jelentősnek is mondható - változást. Mára azonban nyilvánvalóvá vált a változás elégtelensége. Nyilvánvaló lett az is, hogy a munkavállalói érdekvédelmi feladatokat az MSZOSZ csak akkor képes eredményesen betölteni, ha politikai szövetségesekre talál a többi munkavállalói érdekképviselet, valamint a politikai pártok köréből. A politikai szövetségek kialakulását azonban - egyebek mellett - az is akadályozza, hogy vagyoni kérdésekben az MSZOSZ állásponját egy korábbi státus quo-hoz kapcsolódó logika alapján fejti ki, és e kérdések megoldatlansága miatt is a politikai elszigetelődés irányába halad. Az érdekvédelemben megvalósult pluralizmus tudomásulvétele azt jelenti, hogy a vagyonmegosztásról hozott elvi döntés szellemében az összes érdekvédelmi szervezetnek azonnal biztosítani kell az alapvető infrastruktúrát. Lehetetlen állapot, hogy sem a Független Szakszervezetek Demokratius Ligájával, sem a Munkástanácsok Országos Szövetségével, sem a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetséggel, sem egyéb érdekvédelmi szervezetekkel a mai napig sincs kölcsönös egyetértésen alapuló megállapodás e kérdésben. A szakszervezeti mozgalom megújulása nem merülhet ki a múlttól való retorikai elhatárolódásban. Gyakorlati konzekvenciákat is magával vonóan kell elismerni, hogy a szakszervezetek korábban nem voltak sem valódi érdekképviseletek, sem valódi testületi önkormányzatok, hiszen egy állampárti rendszerben nem is lehettek. (folyt. köv.) 1990. augusztus 9., csütörtök 18:17
Vissza » Folytatásokkal »