|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény az SZDSZ és a VDSZ vezetőinek megbeszéléséről
" Az SZDSZ támogatja a potenciálisan veszélyeztetett
munkavállalóknál annak lehetőségét, hogy
- a heti munkaidő - egyeztetések útján - csökkenjen,
- az éves szabadságidő nőjön,
- a műszakos dolgozók helyzetet javuljon,
- a korkedvezményes nyugdíj-rendszert korszerűsítsék,
- a nyugdíjasok helyzete kedvezően változzon.
"
BBC, Panoráma:
A rubel leértékeléséhez vezethet a valutarendelet
"Becslések szerint jelenleg mintegy 200 millió úgynevezett
keményvaluta-rubel van a szovjet lakosság zsebében. A kormány ezt az
összeget szeretné a kétségbeejtő szovjet gazdasági helyzet
fellendítésére használni. Remélvén, hogy lényegesen több
keményvaluta kerül most forgalomba, a szovjet kormány bejelentette:
január elsejétől valutatőzsdéket nyit. Ezek a Szovjet Állami Bank, a
Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Bankja, a Pénzügyminisztérium, és a
köztársaságok minisztériumai által megállapított átváltási rátát
alkalmaznák majd. "
|
|
|
|
|
|
|
- A privatizálás radikális útja - 3. folyt.
|
Minden állampolgár szabadon döntheti el, hogy milyen részvényeket, milyen összetételben vásárol az utalványaiért. Az induláskor természetesen még senki sem tudja, hogy az egyes részvényeknek mennyi a piaci értékük. Sokan dönthetnek úgy, hogy várnak utalványaik beváltásával. De fokozatosan kiderül, hogy mekkora az egyes részvények iránti kereslet. Kiderül, hogy az egyes holdingokhoz tartozó vállalatok milyen sikerrel működnek - ami visszahat a részvények keresletére. Tehát formát ölt az egyes részvények konkrét piaci ára.
A vásárolt részvények persze kockázatot is hordoznak, de ez a kockázat tetszés szerint megosztható sok vállalat között, ami csökkenti mind a kiugró nyereség, mind a kiugró veszteség lehetőségét.
A részvények, vagy akár az utalványok is természetesen eladhatók, hiszen az állampolgárok tulajdonát képezik. Ezzel - az utalványok kiosztásával teremtett - kezdeti tulajdonosi egyenlőség állapota nyomban felbomlik -, mivel a kisjövedelműek rákényszerülnek utalványaik vagy részvényeik eladására, hogy az így kapott összeget kiadásaik fedezésére fordítsák. Akinek pedig jelentős tőkéje van, sok utalványt és részvényt vásárolhat másoktól össze.
Ez a megoldás tehát nem számolja fel a vagyoni különbségeket, de az esélyek szempontjából mégis sokkal demokratikusabb és méltányosabb, mint a privatizálás mármely más alternatívája.
Ez a megoldás nem idézne elő inflációs veszélyt, mivel a részvények eladásakor keletkezett jövedelmeket mindig ellensúlyozná a megtakarítás, amely a részvények megvásárlásakor érvényesül. (folyt.)
1990. augusztus 8., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|